Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-08-27 / 69. szám
2 Bökés 1927. augusztus 2T Szövetségének a nemzetközi jog erkölcsi erej e adná meg a tekintólytámaszt, amely, sajnos a közelmúlt példái alapján éppen nem mondható biztosnak és megbízhatónak. Igaz, hivatkozik az alkotmánylevél az alapitó és tag államok katonai erejére, mint garanciára, azonban ezekre, tekintve már az alapitó entente államai közt fennálló óriási érdekellentéteket, komolyan számítani nem lehet. Elég itt rámutatnunk arra, hogy a világ - békét, vagyis a népszövetség létalapját fényé - gető Orosz-Szovjet elleni hatalmi és katonai korridormek még a gondolatát sem lehet koc - kázat nélkül felvetni. A Népszövetség alaptervezetét maga WiL son elnök dolgozta ki. Mivel ezen eredeti formája kevésbé elégítette ki az entente igényeit, a békekonferenciára összeült Szövetséges és Társult Főhatalmak gondoskodtak a szükséges átalakításokról, csakhogy ezzel az igazi cél elérésére is képtelenné tették. — Ilyen előzmények után alakult meg a Nemzetek Szövetsége a Népszövetségi Alkotmány (Egyességokmány, Convenaut) 1919 február 14 iki proklamásásával. Nagyon jellemzők ez intézményre az Alkotmány levél megállapításai és rendelkezései. — Célja: „az együttműködés előmozdításának és a nemzetközi béke állandóságának megvalósítása ; hogy nyílt, igazságos és becsületes nemzetközi összeköttetést tartsanak fent; hogy a szervezett népeknek egymásközti érintkezésében az igazság uralmát és mindenütt a szerződés kötelezettségeknek lelkiismeretes tiszteletben tartását biztosítsák“ (2. §) A Népszövetség tevékenységét a Közgyűlés és a Tanács utján gyakorolja. (4 §) A Közgyűlést az alapitó és tagállamok alkotják egy szavazattal és három képviselővel. A Tanács az alapitó államok (Északámerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Olaszország és Japán (képviselőiből és még három időnkint kijelölt tagállam képviselőiből áll. (5. §.) A Közgyűlés döntést valamely előterjesztett ügyben csupán egyhangií határozattal hozhat. Hogy valamely vitás kérdés a Közgyűlés elé kerüljön, ahhoz a Tanács kétharmad szótöbbségű határozata szükséges ! Különben is a Nemzetek Szövetsége csupán tanácsokkal és javaslatokkal működhetik közre valamely nemzetközi ügylet elintézésénél. (8. §.) Tartoznak az alapitó és tagállamok „az állami közbiztonsággal és a nemzetközi kötelezettségeknek közös eljárás utján megvalósítandó kikényszerítésével összeegyeztethető“ leszerelést végrehajtani.* Az alapitó okmány 10. § ban biztosítja a megállapított határok, a statusquo fenntartását. (Garancia-szakasz.) A Nemzetek Szövetsége által tervezett világbéke és közbiztonság megsértője ellen a tagállamok közössége által vezetett megtorló háborút ir elő a 11 § és 16 § (12—14 §.) Kisebb vitásjogi kérdések el intézésére a Tanács, illetve a Választott Bíróság, nagyobb jogi keresetekre nézve a Tanács, illetve a Közgyűlés engedélyével a Hágában ülésező Állandó Nemzetközi Bíróság az illetékes (19. § ) A Nemzetek Szövetsége által kötött és ellenjegyzett békék feltételei, ha az általuk teremtett állapotok idővel tarthatatlanokká lesznek, a Közgyűlés határozata alapján revideálandók. (23 §.) Ki sebbségi ügyekben a Népszövetség egy külön kötendő kisebbségi szerződés rendelkezéseihez tartja magát. A 26 paragrafusból álló Népszövetségi Alkotmánylevelet aztán, mint méltó bevezetést, a páriskörnyéki békék mindegyikébe beszövegezték. Nagy hibája a Népszövetség szervezetének, hogy nem szünteti meg a gyávák és legyőzöttek közt uralkodó tarthatatlan és kínos viszonyt, amely minden eredményes együttműködésnek a megölője A megoldatlanul hagyott leszerelési problémával nemhogy a háborút szüntette volna meg, hanem még nagyobb katasztrófáknak en*) Ezen rendelkezés megvalósítása lett volna a Kép- azSretség tilzpróbája és itt jutott legelőször esődbe. ged utat. A nemzetek önrendelkezésének cégére alatt megkötött bókéi oly állapotokat teremtettek még a győző államokban, hogy az állampolgárok teljes demoralizációja kezd fenyegetni. Politikailag határozatlan és erkölcsileg erősen befolyásolható. Békebiztositékokról gondoskodni nem tud és tehetetlensége folytán a legfontosabb és legkényesebb problémákkal szemben érzéketlen marad, úgy hogy mindjobban távolodik eredeti céljától. „Ellenben elérhetné célját, ha a) az egyoldalú fegyverkezés megszüntetésével a méltányos és egészséges hatalmi egyensúlyt visszaállítaná és megszilárdítaná ; b) érzelmi faji, történelmi és gazdasági érdekközösség alapján népszavazással történő igazi önrendelkezés utján teremtene álla mókát; c) a maga szervezetét úgy alakítaná át, hogy ne egyoldalú hatalmi eszköz legyen, hanem tekintélyes morális tényező, hogy tagállamainak jogi kérdésekben illetékes bírói döntést, politikai ügyekben becsületes közvetítést nyújtana.“ — (Ambrózy dr.) (Folyt köv.) Szeptember 4«én lesz a Csizmadia-bál. Az én házam — a más vára. — Levél a Sserkesstőhöét! — Kedves Szerkesztő nr! Megértéssel olvastam b. lapja legutóbbi számában azt a vezércikket, amely „az ón házam az ón váram“ felírást viselte, bár cime után egészen más tartalmat sejtettem. A szép és hangzatos cím után őszintén szólva, azt véltem, hogy a cikk örömmel fogja üdvözölni azt a néhány hónap múlva bekövetkező állapotot, amidőn csakugyan azt mondhatja el majd minden háziúr : az ón házam az ón váram. Bizonyosan móltóztatik tudni a tekintetes Szerkesztő urnák, úgyszintén a cikkíró urnák is, hogy tizenkét év óta ezt még az a háziúr sem mondhatta ol magáról, akinek nem volt több lakása a házában, mint csak az az egy, amelyben őmaga lakott, még ke- vésbbé az, aki bárminő okból lakót is volt kénytelen a házába fogadni Igazán nem akarom itt most feleleveníteni azt a rengeteg sok keserűséget, méltatlanságot és botrányt, ami ennek a szép elvnek tizenkét évvel ezelőtt történt felfüggesztéséből fakadt, de mégis csak lehetetlen szó nélkül hagyni azt a — megengedem, nagyon humánus érzésből eredt, — törekvést, amely most megint prolongálni akarja annak az időnek beálltát, amikor mi kis háztulajdonosok is bátran irhatnók fel házacskánk kapujára a büszke angol mondást : my house, my castle Én megengedem, hogy az „ón házam az ón váram* elvét nem lehet alkalmazni azokra a nagyvárosi bérkaszárnyákra, amelyekte gazdáik nem is láttak életükben és amelyek csak olyan szerepet játszanak tulajdonosaik életében és gazdaságában, mint a páncélszekrényben őrzött értókpapirosaik, amelyeket a szel vények esedékességekor elvesznek, levágják az esedékes kupont, elküldik a bankba és azután zsebrevágják a kifizetett osztalékot. Ezeknél a háztulajdonosoknál negyedévenként megjelent a házmesterük, leszámolt a beszedett bérekkel, amelyet természetesen mindig keveseltek, átlag félévenként kiadták nekik a rendeletet, hogy fel kell emelni a béreket, annak pedig, aki nem fogadja az emelést, fel kell mondani a lakást. Ezt az utóbbi, nagyon sűrűn gyakorolt jogot vette el tőlük a tizenkét óv óta tartó állapot és ezt a jogot nem akarja még egyelőre megadni nekik a népjóléti miniszter ur. Bizonyosan lát erre elegendő okot. Mondom tehát, hogy özekről a házakról és ezekről a vártulajdouosokról nem beszélek. Ezek az uzsora várai voltak, amelyeknek igazán nagyon kevés erkölcsi jogosultságuk van ahhoz, bogy várjellegüket visz szaadják nekik. De beszélek azokról a vidéki kis házakról, amelyekben a háztulajdonos maga is beug lakik évek óta egy-két olyan lakójával együtt, akiktől talán még az örök üdvössége árán is szívesen megszabadulna; azokról a kis házakról. amelyeket közel másfél évtizede javítani ^em lehet, mert jövedelmük arra nem elóg. gazdájuknak pedig más jövedelmi forrása alg van ; azokról a kis háztulajdonosokról, akiknek számára nagyon lényeges bevételi rubrika volt a bázbér, amelyet nagyon keservesen nélkülöznek Reméljük, hogy a nópjó lóti miniszter ur nem fogja egy kalap alá venni ezekkel a házakkal és ezekkel a háztulajdonosokkal a budapesti nagy bérkaszárnyákat és azok tulajdonosait, ellenben örülni fog ő maga is, hogy az előbbiek számára végre elérkezik a megváltás ideje és ha házukat, ha nem is várnak, de legalább a sajátjuknak fog ják mondhatni. Annak a kérdésnek helyes megoldása pedig, hogy a felszabadításra már nagyon is megérett házak felszabadítása révén ne támadjon elégedetlenség a költözésre kónysze- ritett lakók között sem majdnem kizárólag a kormánytol függ. Azokban a vidéki házacskákban, amelyekről most szólottunk, majdnem kizárólag köztisztviselők laknak. Tessék a kormánynak a köztisztviselők lakásbórét legalább is a békebeli mértékben megállapi * tani, akkor a tisztviselők is megszabadulnak attól a lealázó helyzettől, hogy kénytelenek legyenek ott lakni, ahol csak kényszerűségből tűrik ottlakásukat, a kétségtelenül a kis existenciákhoz tartozó ilyen háztulajdonosok pedig akkor majd igazán és valósággal háztulajdonosokká fognak válni, amiből bizonyára az államnak is meglesz a maga haszna. Szerkesztő urnák őszinte tisztelettel egy preznmtiv háztulajdonos. ZONGORÁTÁMÍTÁST vállal hosszú ideje működő gyakorlott zongoraoktató, Lelki« ismeretesen tanit zeneakadémiai tanterv szerint kezdőket és haladókat, Csak olyan nörendékek tanítását vállalja, akiknek zon- gorájuk van. Tanítás kezdete szeptember 1. Jelentkezés naponta 3—5-ig, Cim a kiadóhivatalban, 6S0 8 4 Galbács reklám árai: Még 12 hét! Minden II pengő készpénz vásárlás után 1 kg« kristály cukrot f$B fillérért szolgálok ki vevőimnek. Só, cakót* nem számit. Oleső árak! Olcsó árak! 478 9 - 20v Belvárosi Wenckheim Krise« tina-utca 8. számú 4 szobás családi ház sürgősen eladó. A házat a tulajdonos megbízásából Juhász László Ingatlanforgalmi Iroda mutatja be s a feltételek ugyanott tudhatok meg. 598 8—-Br Kisváros, Vásár-utca l.sz. ház eladó, esetleg haszonbérbe kiadó. Bővebbet ugyanott. 6ü7
