Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-08-20 / 67. szám
Szombat Oy ala, 1937. augusztus 30 Ll\. éviolyam 67. szám. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben ... 1 P 60 fill. Vidékre . . . 3 P 20 fill. Hirdetési dij előre fizetendő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom tér 7. sz. Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek inté- zendők. — Kéziratok nem adatnak vissza. Egyes szám ára 12 fillér Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Szent István király. Ünnep van ma, ünnep nemcsak e szétdarabolt országban, ünnep az egész Nagy- Magyarországban. Mindenki ünnepel szent István király napján: az aranykalászos Délvidéken épugy, mint Erdélyben, szépséges felvidékünkön épugy, mint nyugaton elszakított testvéreinknél. Minden hazájához hü magyarnak: svábnak, bunyevácnak, tótnak, ruténnek ünnepe, nagy ünnepe szent István napja. Ott van ma mindenki ős Budavárában, a szent Jobb körmenetén, legalább lélekben ott, mert azok a gyászos fejfák a trianoni végeken megnehezíteni, megakadályozni tudnak egy-egy átkelést, a lelkek átkelését, az együttérzés örömét, a nagy király iránti mélységes tiszteletet megakadályozni nem tudják. A mai nagy ünnepen minden igaz magyar ajkáról elhangzik — elszakított testvéreink ajkáról némán, csendesen, a mi ajkunkról annál erősebben — a bánatosan szomorú himnusz: „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga? Hol vagy István király, téged magyar kíván, gyászos öltözetben te előtted sírván“ . . . r Átérezni tudjuk-e ennek a fönséges himnusznak szomorú valóságát? Gondolunk-e néha arra, hogy immár nyolc esztendeje annak, hogy első nagy királyunk öröksége: az egységes és természetes határoktól védett Nagy-Magyarország rombadölt? Fáj-e lelkűnknek, hogy ma, ezen a nagy ünnepen csak egy csonka kis rész vehet részt a szent Jobb körülhordozásán ? Tudjuk-e, hogy a régi ország kétharmadrészén nem szabad ma istentiszteletet tartani, talán magyarul sem beszélni ? És esziinhbe jut-e a mai nagy ünnepen, hogy ott túl száz és száz magyar testvérünknek kezén, lábán rabbilincs csörög? Miért? — mert ma szent István napja van Csonka-Magyarországban. Hát a mai napon mindez jusson eszünkbe. De tudd meg magyar testvérem azt is, hogy állhatnak ott a határokon ezer számra a cseh, oláh és szerb zsandárok, a magyar népnek Budára zarándoklását puskatussai visszaverhetik, de azt, hogy a mai napon, a nagy körmenetre büszke önérzettel, emelt fővel, bár sajogó érzéssel gondoljon minden magyar lélek — ezt az egyet nem akadályozhatják meg. Nincs az a hadsereg, mely a lelkeken uralkodni tudna és még él magyar a Kárpátok alján, legendás kuruc idők kuruc magyarja, mig él magyar Erdély bérces völgyein vagy a Maros partján, a Duna- Tisza között, ezen a nagy napon, augusztus 20-án, mindig milliók szive fog együttdobogni a mi szivünkkel. Ehhez nem kell külön felhívás, nem irredenta izgatás, mert mindnyájan tudjuk, hogy ma szent István napja van. Tudnók akkor is, ha a pirosbetüs kalendárium nem mutatná. Lelkűnkbe van ez vésve édes emlékeivel, határon túli testvéreinkébe pedig 8 esztendőnek tenger szenvedéseivel. Egy esztendőnek leforgása alatt sokszor ültünk nemzeti ünnepet. Valamikor örömben, mámorban, ma gyászban, szomorúságban. Kitűzzük az öröm, az ünnepi hangulatot ébreszteni hivatott zászlókat is, de mintha gyászba öltözve volnának, mintha azt suttognák : halottat sirassatok, elvesztett, elrablóit szép hazátok felett siránkozzatok. De szent István ünnepén másképen leng a zászló, másról is beszél. Szent István napján elfeledjük a gyászt, ezen a napon egy szebb jövő reményével telve szivünk és azzal apiztos tudattal, hogy az a szent Jobb drága ereklyénk nekünk, mely ezer évvel ezelőtt diadalt, győzelmet aratott ott, ahol akkoriban színét se látták az oláhnak, / a szerbnek, de még a csehnek sem. Es hogy ott a szent Jobb közelében, ott van a mi másik legdrágább kincsünk, szent koronánk is, mellyel koronázni fognak még királyt, de nem a csonka országnak, hanem az egész Magyarországnak. Ezt a tudatot Augusztus tizennyolcadikétól huszonötödikéig tart Budapesten a Szent István-hét, amelyet sokkal szélesebb keretek között rendeznek, mint az elmúlt esztendőben. A fővárosi idegenforgalmi hivatal kiadta a Szent István-hét hivatalos prof rammját. A programm bevezetésében méltatják a zent István-hét vallási és nemzeti jelentőségét. A továbbiakban közli a rendezőség, hogy az összes vasutak és hajózási vállalatok a Szent István-héttel kapcsolatban ötvenszázalékos kedvezményezéseket nyújtanak. A Szent István-héten fellobogozzák Budapesten az összes házakat. A villamosok és autóbuszok nemzetiszinü zászlódisszel közlekednek. A kereskedők ünnepi kirakatokat rendeznek. Az augusztus huszadiki körmenet reggel 8 órakor kezdődik. Nyolc óra 15 perckor gyülekeznek a Vár udvarában a vármegyék küldöttségei, Dyolc óra 30 perckor pedig a bevezető ájtatosság kezdődik a vártemplomban. A körmenet első útja a Palota-soron, a Szent György-téren és utcán, a Disz-téren és a Tárnok-utcán át vezet és a budavári koronázó főtemplomban ér véget Szmrecsányi Lajos egri érsek, — aki egyébként a körmenetet vezeti — ünnepi nagymisét pontifikái; Madarász István pápai kamarás, apátplébános pedig szentbeszédet mond. űzzél egyidejűleg a Szent István-szobor előtt felállított oltárnál dr. Nemes Antal c. püspök, a budavári koronázó főtemplom plébánosa mond szentmisét. Kelemen Krizosztóm szentbenedekrendi fögimnáziumi tanár pedig szentbeszédet mond. Az egyházi ünnepségek harmadik része a Nándor-téren történik. Az nem lehet a magyar agyakból kiirtani s e tudathoz fűződő szent érzelmeket nem lehet a magyar szivekből kiverni sem Trianonnal, som antantparancsokkal, sem oláh, szerb és cseh zsandárral. Előbb meghal minden magyar és csak azután felejtődik el minden. így gondolkozik augusztus 20-án minden magyar ember, mert ez a gondolkozás nekünk nemzeti örökségünk. — Mi tudjuk, amint Mohács után nem sikerült a töröknek, nem az osztráknak elsöpörni minket a föld színéről, nem fog sikerülni másoknak sem. Amint élt őseink lelkében életerős, sokra hivatott fajiságunknak, nemzetalkotó erőnknek öntudata, él mibennünk is, ma még elevenebben, lüktetőbben. Ez győzött a múltban, ez fog diadalmaskodni Trianon után is. Ez a mi erőnk és nem az irredentizmus és ez a mi igazi irredentizmusunk. Ezt örököltük szent Istvántól. Ezért nagy 0 nekünk itt e csonka hazában, de túl a trianoni végeken is. Ezért hisszük mi Magyarország feltámadását és siettetjük is. Nem hallgatunk el jogos követeléseinkkel, az egész világ igazságérzetéhez szólunk, most már nemcsak mi, hanem inások is. És — hála Istennek — az igazság hajnala kezd már derengeni. — Mintha megnyílt volna az ég, a szebb jövő és reménység sugara bevilágít elárvult szivünkbe. Már közel az idő, amidőn szent István nagy ünnepén nemcsak a csonka ország, hanem az egész Nagy-Magyarország fogja ünnepelni a szent Jobb körülhordozását. itt felállított tábori oltárnál Breyer István pápai prelátus szentmisét, P. Szabó Pius szentbeszédet mond. A szentmisék végeztével a körmenet a Szentháromság-téren, Iskola-téren, Verböczy-utcán, Bécsikapu-téren, Szent György-utcán és téren és a Palotasoron át a várplébánia-templomba vonul vissza. A menetben festői lovascsoport is fog haladni, amely történelmi viseletben a századok előtti Szent István-ünnepek emlékét és hangulatát fogja felidézni. A küldöttségeknek a menetbe való beosztását az Országos Katholikus Szövetség intézi. A körmenet útvonalán elhelyezett dalárdák a régi Szent István-éneket éneklik. Augusztus 21-én, vasárnap este hét órakor gyertyás körmenet vonul fel a Szent Gellérthegyi sziklabarlanghoz 19-én este hét órakor a Szent Gellért-szobornál és a Szent Gellértsziklatemplom mellett Szent Gell ért és Szent István-ün népség lesz s ez alatt a Szent Gellért-szobrot több reflektor fénye világítja meg. A várudvarban a huszadiki körmenet után nemzeti buza-ünnep lesz. Az összes megyék falusi küldöttségei kalászkoszorut ajánlanak fel a Kormányzónak. Húszadikán délután 3 órakor lóverseny és népünnepség lesz. A népünnepséget ökörsütéssel a Tattersalban tartják meg. Itt lesz a nemzeti tánc- bemutató is. Augusztus 21-én, vasárnap délután fél 5 órakor a Stefánia-uton automobilos virágkorzó, 19-én este 8 órakor a Halászbástyán dalosszerenád. A színházak ünnepi előadásokat rendeznek. A Szent István-hét programmjéból.
