Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-07-02 / 53. szám

MX. évfolyam 53. szám« Szombat ttyala, 1937. jnlins 2 Előfizetési Arak: Negyedévre: BÉKÉS Hirdetési dij e!5re fizetendő. PAJTIKÁI, TÁB&AfíALMI ÉS KÖZÖAZDÍSZATI HT1LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Doha; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissz» Egyes szint ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: BOKÁT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. egész garmadája. Az egész világ előtt nyíl­Aratás. El kell hallgatnia minden hét­köznapi lármának, csak egy zaj han­gozzék most mindenütt: a kasza csengése. Mindennél fontosabb az élet és minden munkánál előbbrevaló, hogy a termés csűrökbe legyen taka­rítva és* égy esztendőre ismét bizto­sítva legyen a kenyér. A gazda gondja és fáradsága egész esztendőn át azé a munkáé, amelynek eredményét most készül leszedni. De az évnek annak a néhány napján, amikor ka­szacsengéstől hangos a mező, ne csak a gazda gondoljon erre a munkára. Legyen ott az aranykalásszal ékes rónaságon most mindenkinek a gon­dolata. Gondoljunk arra, hogy nem­csak a gazda munkájának és gond­jának, hanem mindnyájunk gondjá­nak és munkájának arra kell irányít­va lennie, hogy a valamennyönket tápláló áldott anyaföld meghozhassa a maga minél bővebb termését, azt békességben learathassa az, aki ve­tette, értéke itt maradjon a hazában és belőle mindenki megkapja azt, amit a sikeres aratás érdekében ki­fejtett munkája után megérdemel- Minden munka méltó a jutalomra, amely ezt az aratást sikeressé tette és amely biztositja, hogy az arathas­son, aki vetett, az részesüljön jutal­mában, aki dolgozott érte. Dolgozik pedig érte mindenki, aki lelkünket a munka szeretetére és az igazságos eredménnyel való megelégedésre ne­veli vagy ha kell, kényszeríti, aki szellemünket, agyunkat, testünket, karunkat tökéletesebb eredményesebb munkára képesíti. Százezrek egy esz­tendei közvetlen, fáradságos munkája kellett ahhoz, hogy az ért kalász alatt a kasza megcsendülhessen, de más százezrek munkája kellett, hogy kiki önmagának és a nemzet is sa­játmagának arathasson s az uj ter­més nyomán ne csak puszta kenyér, de megelégedés és egy újabb eszten­dő munkájának eredményességébe vethető bizalom is születhessék. — Ebben a tudatban egyeknek kell len­niük a föld munkásainak mindazok­kal, akik csak közvetett munkával járultak hozzá az aratás sikeréhez. A kasza csengésének, a kalapács pat­togásának, a kohó zúgásának, az iró- toil percegésének, a harangszónak egyetlen hatalmas szimfóniává kell összecsendülnie és egyik hangnak sem szabad a többit elnyomnia, de valamennyinek szembe keli szállania minden kísérlettel, mely összhangju­kat megzavarni akarná. Kikelt a vetésünk. Harmadfél évvel ezelőtt az egész ország társadalmát felrázta a Magyar Nemzeti Szö­vetség felhívásával, hogy elérkezett a trianoni békeszerződésnek elkeresztelt békeparancs re­víziójának, illetőleg e revízió hangos társa­dalmi követelésének időpontja. A Szövetség csakhamar kiadta Szádeczky K. Lajos kitűnő történettudósunknak »A békerevizió kérdésé«- ről szóló pompás és meggyőző müvét magyar nyelven, amelyből társadalmunk elcsodálkoz­va, de egyszersmind örömmel láthatta a kül föld számos nagy és vezérlő alakjának lesújtó kritikáját a trianoni szerződésről. Ugyané mű angol nevű kiadását ez év­ben bocsájtá jelentős áldozattal a Szövetség sajtó alá és azt világszerte megküldvén, ta­lán a belföldinél is nagyobb hatást váltott ki az egész világon. Barátaink tábora szép számmal megnőtt és a leplezetlen, de objek­tiv igazság külföldön mind hatalmasabb erő* két mozgatott meg Magyarország eltiport igaza érdekében. Napjainkban a toll nem egyszer a kardnál is hatásosabb fegyvernek bizonyult. Az utódállamok karddal soha és seholsem győztek le bennünket, de hazugsá gokon táplálkozó háboruelőtti és háborualatti propaganda-hadjáratukkal szemben — fájdal­mas bár, de be kell ismernünk — csatát vesztettünk, jóllehet mellettünk szólt az igaz­ság. És miért ? Mert nem gondoskodtunk eléggé arról, hogy a világ a való igazságot megismerje. Hogy a világnak időközben mennyire ki­nyílott a szeme, arra mindennél döntőbb bizonyiték Rothermere lordnak, a jeles angol államférfiunak és a világ legnagyobb sajtó­vállalata vezérének tollából eredő, világszen­zációt keltő cikke, melyet a londoni Daily Mail közölt. E cikk a mi vetésünket jobban megérlelte, mint az előző cikkek és könyvek vánvaló lett, bogy a békeszerződésnek reánk nézve kedvező revízióját halogatni talán (sőt fájdalom valószínűleg) még lehet, de annak szükségképen, a világ békéje és a nemzetek együttműködése érdekében okvetlenül rövi­desen be kell következnie. A mi örömünk nagy és épen oly nagy halálos ellenségeinknek, a kisantant táborá­nak megriadása. Ők még rövidlátóan fel nem ismerték és még fel nem akarják ismerni azt a tényt, hogy a mi területüuk megnöveke­dése és náluk, a tőlünk esztelenül elhará­csolt területek leapadása az ő létérdeküket is előmozdítja. A minden barátot nélkülöző Csehomagnak, az orosz moloch által veszé­lyeztetett Romániának, a diadalmas Olaszor­szág által szorongatott Szerbiának legalább is annyira van szüksége egy útjait nem ke­resztező és hátsó gondolatot nem tápláló szomszédra, mint minekünk Középeurópa bé­kéje érdekében a velük való békés együtt­működésre. Az idő mindent lassan érlel, a világ- megváltó gondolatokat talán leglassabban! No ringassuk magunkat tehát abban az öröm­ben, hogy a békeszerződés revíziója a Duly Mail cikkének hatása alatt máról-holnapra bekövetkezik és mi elhódított gyönyörű vá­rosaink java részét minden ellenállás nélkül egy-kettőre visszakapjuk. Ez feltétlenül bekövetkezik, de csak akkor, ha egész társadalmunk minden ellen­tét kiküszöbölésével és minden esetleges sé­relmének félretételével, minden erejét egyben összpontosítja és ez: Trianon revíziójának kérdése! Ennek szolgálatában álljon az utolsó faluig Magyarország minden községe, ezt kö­vetelje Magyarország egész sajtója, ezért dol­gozzék csonka országunk miuden társadalmi egyesülete, ezért imádkozzék minden magyar szív és akkor diadalmas ragyogással eljön az a nap is, »mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán.« I. 1. Szeplőt, sömört, pattanást elmulaszt, az arc üde és bársonysima lesz az „IlKÓ“ arckenócs használata által. 133 18 -* Práger Frigyes Szent József gyógyszertára (Józsefváros). A MÁV. MENETJEGYIRODA május hó 30-án megnyilt m10_* A BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET pénztárhelyiségében.

Next

/
Thumbnails
Contents