Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-05-21 / 41. szám

LIX. évfolyam 41. szám. Szombat Ctyaxla, 1927. májas 21 Előfizetési árak: Negyedérre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij eiSre Sietendő. WMMKAI, TÁMSADALMIÉS KämmiSUÖ HEXILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részéi illető közlemények, hirdeti sek és nyiltterek iniézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Zadravecz Is tván tábori püspök szombaton este 21 óra 45 perckor érkezik Gyulára. Ünnepélyes fogadtatás a pályaudvar előtti téren. Mária-nap Gyulán. Gyula város lakossága nem lehet közönyös a katolikusok által vasárnap rendezendő Mária- nappal szemben. Hiszen a város címerében ott van a Boldogságos Szűz alakja és bizonyára volt okuk az ősöknek, hogy 1714 ben a Magya­rok Nagyasszonyának képét iktatták városuk címerébe. Talán ugyanaz a gondolat sugallta ezen tényüket, mint amely a Mária kultuszt Trianon óta fokozottabbá tette és amely az or­szág városaiban hasonló Mária-napok eszméjét diktálta. Gyula város bizonyára régóta nemzetiségi határterületen fekszik, de ezenkívül mint tudjuk, idegenből telepitett lakossága sem volt jelenték­telen. Minő jelkép, miféle szi mbolum lehetett volna egyaránt kedves magyarnak, németnek, románnak, rácnak, ha nem az Üdvözítő édes anyjának képe Lehetett volna e egységesitőbb jelvényt kifüggeszteni a tanácsház termében, mint Szűz Mária alakját ? A királyi vérből szár­mazott Szüzet, akit Szerénysége, alázatossága és engedelmessége a királyok Királyának Anyjává tett? Nem erre a három erényre van-e legna­gyobb szükség minden testületben, minden vá­rosban, minden államban ? Múltjára büszke, de szörnyűségesen meg­alázott magyarságunknak, jóban rosszban velünk együtt küzdött a hatalom gőgje által tőlünk el­választott toslvérnépeknek is ilyen egységesítő eszményt akar nyújtani az ujult életre kelt ma­gyar Mária kultusz. A Magyarok Nagyasszonyá­nak legyen alattvalója ufból mindenki, aki ezer évig az volt. A Mária-tisztelet oly régi, mint maga a ke­reszténység. Sőt, mondhatjuk, hogy régibb. Az e só Mária tisztelő ugyanis az Ur angyala volt, aki az Isten küldötteként jelent meg a názáreti hajlékban akkor, amikor maga a kereszténység alapítója az Ur Jézus Krisztus sem jelent még meg a földön. „És bemenvén az angyal ő hozzá, mondá néki: „örülj, kegyelembe fogadott! Az Ur veled van, áldott vagy te az asszonyok kö­zött.“ így olvassuk ezt a Lukács írása szerint való szent evangéliomban. Ugyancsak Lukács evangélistánál olvasunk a második Mária-tisz- telőről. Erzsébet volt ez, Zakariás főpap felesége, Mária rokona, keresztelő János édes anyja. Mária az angyal látogatása után felkereste rokonát. Erzsébetet „és betelék Erzsébet szent Lélekkel és fennszóval kiálta, mondván : „Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse.* Ezekből a szent Lélek sugallta ma­gasztaló szavakból tevődött össze a katolikus Egyház ősi, szép Mária-imádsága, az Üdvözlégy Mária. Nagyon természetes, hogy az őskeresz­tények is igyekeztek ezeknek az illustris Mária- tisztelőknek példáját követni és a múlt század derekán feltárt ősrégi római katakombák falfest­ményei, feliratai minden okiratnál és hagyomány­nál ékesebben hirdetik az első századok keresz­tényeinek buzgó Mária tiszteletét., Nem lanyhult ez a tisztelet a későbbi századok során sem, nagyon természetes azonban, hogy mindannyi­szor intenzivebb, tüntetőbb lett és jobban elmé­lyült, valahányszor valamely támadás érte az Egyháznak az evangyéliumok alapján Máriáról hirdetett tanításait. így az V. században, midőn Nestorius konstantinápolyi pátriárka Mária Isten­anyai méltóságát vonta kétségbe és a 431-ben tartott efezusi egyetemes zsinat ezt a tant, mint Jézus istenségével ellenkezőt, elvetette, a nép nagy örömujongásokkal és Máriát dicsőitő kör­menetekkel üdvözölte a zsinatnak ezt a határo­zatát. Az utolsó négyszáz esztendő fokozottabb Mária-tiszteletét is az a valódi vagy csak vélt kisebbítés váltotta ki, amely a Boldogságos Szűz személyét a hitujitók részéről érte. És ez nagyon természetes is, hiszen a jóravaló gyermek is igyekszik fokozottabban kimutatni tiszteletét és szeretetét a szülő iránt, ha úgy érzi, hogy test­vérei részéről mellőzés vagy bántalom érte a szülőt. A keresztény erkölcsök őrei és fejlesztői pedig azért igyekeznek fokozni a Mária tiszte letet, mert a legmagasztosabb erények követendő példájául állíthatják elénk Máriát. A tisztaság, alázatosság és engedelmesség erényei azok, amelyekkel Mária alakja tündöklik. Vájjon nem szorult-e korunk nagyon, de nagyon arra, hogy a tisztaság erényének ideált állítsunk ? Nem kell-e példakép az anyaság szent köteles­ségétől irtózok számára ? A „tisztaságos Anya“ eszményképét mm sürgős szükség-e odaállítani azok elé, akik nem tudnak tiszták maradni, de mégsem akarnak anyák lenni ? És a férfiak tisztasága és hűsége nem leg- biztosaab őrét találja-e a Mária kultuszban ? — Akármit mondjanak a morélpedagogusok a lai- k us erkö'cs prédikátorai, a férfiú tisztaságának és hűségének legbiztosabb őre a nő tisztelete. Az a hóddlat, amelyet a keresztény vallásos féifiu érez a női tisztaság iránt, az a mélységes tisztelet, a melyet az anyai hivatás iránt őriz lelkében mindig meg fogja óvni attól, hogy b ármelyik méltóságában lealacsonyitója és meg Az Országos Törvénytárban május hó 4 én egy, a kereskedőkre rendkívül lényeges törvény jelent meg: az úgynevezett biztosítási törvény. Ennek a törvénynek az intézkedései csaknem minden kereskedőt érdekelnek, an­nál is inkább, mert hiszen ma már minden kereskedőnek akár életbiztosítása, de feltét­lenül kárbiztositási kötvénye van. A legtöbb ilyen biztosítás kb. 3—4 esz­tendeje köttetett meg. A biztosítási szerződé­sek megkötése indokolttá vált azért, mert a régi kötvények kisösszegü papirkoronatóte lekre voltak kiállítva, a korona devalvációja következtében pedig a biztosított összegek rontója legyen a nőnek. Ez a hódolat és ez a tisztelet, — és ez már nem elvont okoskodás, de elvitathatatlan tapasztalat, — csak a Boldog­ságos Szűz isteni elhivatását megértő lélekben születhetik meg és élhet elevenen. Aki fel tudja emelni lelkében és érzelmeiben a női nemet arra a piedesztálra, amelyre az Úristen a Boldogsá­gos Szüzet emelte, az előtt mindenkor és min­den korszakban szent a nő és az anya becsülete. A Frauendienst mélységes tiszteletet jelentett a nővel szemben, a férfiúnak, hogy úgy mondjuk, egyetemes szerelmét a női nem iránt, melynek motívumai között szerepelhetett még a concupis- centia camis is, de ez sohasem nyerhetett olyan érvényesülést, amely a nőt a maga női méltó­ságában lealacsonyítani vagy erényeit megra­bolni képes lehetett volna. A nőnek ez a tiszte­lete, a női nem iránti ez a hódolat csak val­lásos, a Szüzanya méltóságát megérteni és tisz­telni tudó keresztény vallásos férfiú lelkében verhet gyökeret. Ezen általános motívumok mellett nekünk magyaroknak még külön indokaink is vannak a Mária-kultuszra. Dicső eleink, nagy királyaink a Boldogságos Szüzet választották az ország pártr fogójául. És ha nem akad jóérzésü ember, aki bármely elesett vagy akár érdemetlen embertár­sának pártfogást esdő kérelmét visszautasítaná bizonyára nem utasította azt vissza a meg- dicsőült Istenanya sem. És ez a pártfogás nem naiv ábrándozás, nem hiú önáltatás, ez valóság. Hogy még ma is, tatárdulás, török pusztítás után büszkén mondhatjuk: „él magyar, áll Buda még“, abban nagy része van az ő pártfogásá­nak vagy legalább is — akinek igy tetszik — azoknak az erényeknek, amelyekre az ő liszte- lete buzdított. Az ebből folyó hála a múltért, a biztató remény a jövőben is nyújtandó hathatós segít­ség iránt, ez vezeti azokat a lelkes magyarokat, akik az ország fővárosában, a Gellérthegy ormán monumentális emléket akarnak állítani a Magya­rok Nagyasszonyának. Támogatnunk kell törek­vésüket, mert ha valamikor, most van legtöbb okunk kérni a Nagyasszonyt: távolról sem állottak többé arányban azokkal a bekövetkező károkkal, amelyek ellen épen védeni és biztosítani akarta magát a biztosí­tott. Ezenfelül azonban épen a papirkorona belső értékének állandó csökkenése miatt arra lett volna szükség, hogy a biztosított összeg hétről hétre módosittassék. Szükség volt tehát arra, hogy a biztosí­tási kötvények valamely értékálló valutában és magasabb összegekben állapíttassanak meg. A biztositó vállalatok azonban ilyen termé­szetű biztosításokat csak aránylag magas dij tételek mellett vállaltak és a maguk kötvé­nyeit rendszerint tiz esztendőre állították ki. Mutasd még eggsser meg e népnek, Bogi) pártfogásod mint segíthet. m, á. Felmondjuk-e biztosításainkat r* Az uj biztosítási törvény határozmányai.

Next

/
Thumbnails
Contents