Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-05-21 / 41. szám
LIX. évfolyam 41. szám. Szombat Ctyaxla, 1927. májas 21 Előfizetési árak: Negyedérre: Helyben . . . 1 P 60 f. Vidékre . . . 3 P 20 f. Hirdetési dij eiSre Sietendő. WMMKAI, TÁMSADALMIÉS KämmiSUÖ HEXILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részéi illető közlemények, hirdeti sek és nyiltterek iniézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 12 fillér. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Zadravecz Is tván tábori püspök szombaton este 21 óra 45 perckor érkezik Gyulára. Ünnepélyes fogadtatás a pályaudvar előtti téren. Mária-nap Gyulán. Gyula város lakossága nem lehet közönyös a katolikusok által vasárnap rendezendő Mária- nappal szemben. Hiszen a város címerében ott van a Boldogságos Szűz alakja és bizonyára volt okuk az ősöknek, hogy 1714 ben a Magyarok Nagyasszonyának képét iktatták városuk címerébe. Talán ugyanaz a gondolat sugallta ezen tényüket, mint amely a Mária kultuszt Trianon óta fokozottabbá tette és amely az ország városaiban hasonló Mária-napok eszméjét diktálta. Gyula város bizonyára régóta nemzetiségi határterületen fekszik, de ezenkívül mint tudjuk, idegenből telepitett lakossága sem volt jelentéktelen. Minő jelkép, miféle szi mbolum lehetett volna egyaránt kedves magyarnak, németnek, románnak, rácnak, ha nem az Üdvözítő édes anyjának képe Lehetett volna e egységesitőbb jelvényt kifüggeszteni a tanácsház termében, mint Szűz Mária alakját ? A királyi vérből származott Szüzet, akit Szerénysége, alázatossága és engedelmessége a királyok Királyának Anyjává tett? Nem erre a három erényre van-e legnagyobb szükség minden testületben, minden városban, minden államban ? Múltjára büszke, de szörnyűségesen megalázott magyarságunknak, jóban rosszban velünk együtt küzdött a hatalom gőgje által tőlünk elválasztott toslvérnépeknek is ilyen egységesítő eszményt akar nyújtani az ujult életre kelt magyar Mária kultusz. A Magyarok Nagyasszonyának legyen alattvalója ufból mindenki, aki ezer évig az volt. A Mária-tisztelet oly régi, mint maga a kereszténység. Sőt, mondhatjuk, hogy régibb. Az e só Mária tisztelő ugyanis az Ur angyala volt, aki az Isten küldötteként jelent meg a názáreti hajlékban akkor, amikor maga a kereszténység alapítója az Ur Jézus Krisztus sem jelent még meg a földön. „És bemenvén az angyal ő hozzá, mondá néki: „örülj, kegyelembe fogadott! Az Ur veled van, áldott vagy te az asszonyok között.“ így olvassuk ezt a Lukács írása szerint való szent evangéliomban. Ugyancsak Lukács evangélistánál olvasunk a második Mária-tisz- telőről. Erzsébet volt ez, Zakariás főpap felesége, Mária rokona, keresztelő János édes anyja. Mária az angyal látogatása után felkereste rokonát. Erzsébetet „és betelék Erzsébet szent Lélekkel és fennszóval kiálta, mondván : „Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te méhednek gyümölcse.* Ezekből a szent Lélek sugallta magasztaló szavakból tevődött össze a katolikus Egyház ősi, szép Mária-imádsága, az Üdvözlégy Mária. Nagyon természetes, hogy az őskeresztények is igyekeztek ezeknek az illustris Mária- tisztelőknek példáját követni és a múlt század derekán feltárt ősrégi római katakombák falfestményei, feliratai minden okiratnál és hagyománynál ékesebben hirdetik az első századok keresztényeinek buzgó Mária tiszteletét., Nem lanyhult ez a tisztelet a későbbi századok során sem, nagyon természetes azonban, hogy mindannyiszor intenzivebb, tüntetőbb lett és jobban elmélyült, valahányszor valamely támadás érte az Egyháznak az evangyéliumok alapján Máriáról hirdetett tanításait. így az V. században, midőn Nestorius konstantinápolyi pátriárka Mária Istenanyai méltóságát vonta kétségbe és a 431-ben tartott efezusi egyetemes zsinat ezt a tant, mint Jézus istenségével ellenkezőt, elvetette, a nép nagy örömujongásokkal és Máriát dicsőitő körmenetekkel üdvözölte a zsinatnak ezt a határozatát. Az utolsó négyszáz esztendő fokozottabb Mária-tiszteletét is az a valódi vagy csak vélt kisebbítés váltotta ki, amely a Boldogságos Szűz személyét a hitujitók részéről érte. És ez nagyon természetes is, hiszen a jóravaló gyermek is igyekszik fokozottabban kimutatni tiszteletét és szeretetét a szülő iránt, ha úgy érzi, hogy testvérei részéről mellőzés vagy bántalom érte a szülőt. A keresztény erkölcsök őrei és fejlesztői pedig azért igyekeznek fokozni a Mária tiszte letet, mert a legmagasztosabb erények követendő példájául állíthatják elénk Máriát. A tisztaság, alázatosság és engedelmesség erényei azok, amelyekkel Mária alakja tündöklik. Vájjon nem szorult-e korunk nagyon, de nagyon arra, hogy a tisztaság erényének ideált állítsunk ? Nem kell-e példakép az anyaság szent kötelességétől irtózok számára ? A „tisztaságos Anya“ eszményképét mm sürgős szükség-e odaállítani azok elé, akik nem tudnak tiszták maradni, de mégsem akarnak anyák lenni ? És a férfiak tisztasága és hűsége nem leg- biztosaab őrét találja-e a Mária kultuszban ? — Akármit mondjanak a morélpedagogusok a lai- k us erkö'cs prédikátorai, a férfiú tisztaságának és hűségének legbiztosabb őre a nő tisztelete. Az a hóddlat, amelyet a keresztény vallásos féifiu érez a női tisztaság iránt, az a mélységes tisztelet, a melyet az anyai hivatás iránt őriz lelkében mindig meg fogja óvni attól, hogy b ármelyik méltóságában lealacsonyitója és meg Az Országos Törvénytárban május hó 4 én egy, a kereskedőkre rendkívül lényeges törvény jelent meg: az úgynevezett biztosítási törvény. Ennek a törvénynek az intézkedései csaknem minden kereskedőt érdekelnek, annál is inkább, mert hiszen ma már minden kereskedőnek akár életbiztosítása, de feltétlenül kárbiztositási kötvénye van. A legtöbb ilyen biztosítás kb. 3—4 esztendeje köttetett meg. A biztosítási szerződések megkötése indokolttá vált azért, mert a régi kötvények kisösszegü papirkoronatóte lekre voltak kiállítva, a korona devalvációja következtében pedig a biztosított összegek rontója legyen a nőnek. Ez a hódolat és ez a tisztelet, — és ez már nem elvont okoskodás, de elvitathatatlan tapasztalat, — csak a Boldogságos Szűz isteni elhivatását megértő lélekben születhetik meg és élhet elevenen. Aki fel tudja emelni lelkében és érzelmeiben a női nemet arra a piedesztálra, amelyre az Úristen a Boldogságos Szüzet emelte, az előtt mindenkor és minden korszakban szent a nő és az anya becsülete. A Frauendienst mélységes tiszteletet jelentett a nővel szemben, a férfiúnak, hogy úgy mondjuk, egyetemes szerelmét a női nem iránt, melynek motívumai között szerepelhetett még a concupis- centia camis is, de ez sohasem nyerhetett olyan érvényesülést, amely a nőt a maga női méltóságában lealacsonyítani vagy erényeit megrabolni képes lehetett volna. A nőnek ez a tisztelete, a női nem iránti ez a hódolat csak vallásos, a Szüzanya méltóságát megérteni és tisztelni tudó keresztény vallásos férfiú lelkében verhet gyökeret. Ezen általános motívumok mellett nekünk magyaroknak még külön indokaink is vannak a Mária-kultuszra. Dicső eleink, nagy királyaink a Boldogságos Szüzet választották az ország pártr fogójául. És ha nem akad jóérzésü ember, aki bármely elesett vagy akár érdemetlen embertársának pártfogást esdő kérelmét visszautasítaná bizonyára nem utasította azt vissza a meg- dicsőült Istenanya sem. És ez a pártfogás nem naiv ábrándozás, nem hiú önáltatás, ez valóság. Hogy még ma is, tatárdulás, török pusztítás után büszkén mondhatjuk: „él magyar, áll Buda még“, abban nagy része van az ő pártfogásának vagy legalább is — akinek igy tetszik — azoknak az erényeknek, amelyekre az ő liszte- lete buzdított. Az ebből folyó hála a múltért, a biztató remény a jövőben is nyújtandó hathatós segítség iránt, ez vezeti azokat a lelkes magyarokat, akik az ország fővárosában, a Gellérthegy ormán monumentális emléket akarnak állítani a Magyarok Nagyasszonyának. Támogatnunk kell törekvésüket, mert ha valamikor, most van legtöbb okunk kérni a Nagyasszonyt: távolról sem állottak többé arányban azokkal a bekövetkező károkkal, amelyek ellen épen védeni és biztosítani akarta magát a biztosított. Ezenfelül azonban épen a papirkorona belső értékének állandó csökkenése miatt arra lett volna szükség, hogy a biztosított összeg hétről hétre módosittassék. Szükség volt tehát arra, hogy a biztosítási kötvények valamely értékálló valutában és magasabb összegekben állapíttassanak meg. A biztositó vállalatok azonban ilyen természetű biztosításokat csak aránylag magas dij tételek mellett vállaltak és a maguk kötvényeit rendszerint tiz esztendőre állították ki. Mutasd még eggsser meg e népnek, Bogi) pártfogásod mint segíthet. m, á. Felmondjuk-e biztosításainkat r* Az uj biztosítási törvény határozmányai.
