Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)

1927-05-21 / 41. szám

2 Békés 1927. május 21 Az uj biztosítási törvény már most szá­mol ezekkel a viszonyokkal, amidőn 15. § ában kimondja azt, hogy mindazok a bizto­sítási szerződések, amelyek 1927. május 4-e előtt köttettek meg, legkésőbb 1927. junius 4-éig felmondhatok. A felmondást Írásban — és pedig kis- és nagyközségekben a községi elöljáróság által hitelesítve — vagy személyesen, vagy ajáulott levélben kell a biztosítóhoz eljuttatni. Felmondás esetében a biztosítás hatálya a folyó biztosítási időszak lejártával megszűnt. A biztosított tehát, régi megállapodása alap­ján, a felmondott biztosítási kötvény után dij fizetésére többé kötelezve nincs, a társaság ezzel szemben a folyó biztosítási időszak alatt esetleg beálló károkért még felel. A felmondással való élést vagy azzal való nem élést, tehát a régi biztosítási köt­vény érvényének változatlanul hagyását, a biztosítottnak mindig egyedül a maga kal­kulációi alapján kell eldöntenie A kérdés mindig csak az, hogy az életben levő biztosí­tási kötvénye drágá é és tud e ennél olcsób­ban biztosítást kötni ugyanolyan összegű kár erejéig. Tekintettel azonban arra, hogy a régi biztosítási kötvények rendszerint magas dij - tétolek alapján kalkuláltattak, a felmondás rendszerint kifizetődő lesz. Amennyiben a biztosított felmondási jo­gával most nem élne, jogában áll az olyan kárbiztositási szerződést, amelynek a szerző­dés szerinti tartama 6 évnél hosszabb, a tör­vény 8. §-a alapján, a 6 óv eltelte után fel­mondani. A kereskedők körében egyelőre még nem alakult ki egységesebb álláspont arra nézve, hogy vájjon a biztosítási intézetekkel szem­ben fennálló jeienlegi szerződésekre nézve éljenek e felmondási jogukkal, illetve bole- menjenek e a hat éves megkötöttségbe, vagy nem Hallottunk igen előkelő kereskedői kö­rökből olyan vélekedéseket, melyek szerint az uj biztosítási törvény által teremtett helyzet nem bir különösebb jelentőséggel a keres­kedelem zöme szempontjából, miután a rak­tári biztosítási dijak viszonylag mérsékeltek­nek mondhatók, ámbár tény, hogy újabban egyre másra jelentkeznek a külföldi biztositó intézetek a jelenleginél lényegesen kedvezőbb díjtételekkel. A kereskedők láthatólag bizo­nyos konzervatizmussal kezelik ezt a kérdést s ama biztosítókkal szemben, amelyek a múlt­ban már jelét adták bizonyosfoku hulantóriá- juknak, nem igen fognak a felmondási joguk­kal élni Viszont azonban hallottunk ugyancsak jónevü és régi kereskedők részéről oly felfo­gásokat is, amelyek szerint a kereskedőknek feltétlenül ólniök kell most a törvény nyúj­totta rendkívüli felmondási jogukkal, hogy igy egyrészt az akciószabadságukat minden­esetre biztosítsák, másrészt pedig éppen e tö­meges felmondásokkal a biztosítókat a meg­kötendő újabb szerződéseikre vonatkozóan a lehető legnagyobb előzékenységre szorítsák. Hogy a kérdést még jobban megvilágít suk, hosszabb eszmecserét folytattunk az egyik legnagyobb fővárosi biztositó intézet vezctőállásu tagjával is, aki kifejezetten hang­súlyozta előttünk, hogy a biztosítási szerző­dések kétoldalú megállapodások lóvén, mind a két félnek egyaránt megvan a joga és lehe­tősége, hogy a fennálló szerződéseket kölcsö­nösen revízió alá vegyék ; a biztosítók azon­ban meg vannak róla győződve, hogy a felek mégis csak bizonyos kritikát fognak gyako­rolni, mielőtt a fennálló szerződéseik felmon­dására határoznák el magukat s figyelembe fogják venni, hogy az egyezményben tömö­rült régi, csaknem évszázados múltú intéze­tek kalkulációik során mindenkor az adott helyzettel számolnak s igy egyáltalán nincsen különösebb ok arra, hogy most az uj törvény­nyel kapcsolatosan működésűkkel szemben bizalmatlanság ébredjen fel. Utó végre a hat éves megkötöttség nemcsak előnyöket jelent a biztosítókra nézve, hanem teljesen arányos kötelezettségeket is Ha ugyanis valamelyik ügyfélnek a bonitása közben nagy mértékben csökkenne, a biztosítóknak a megkötöttség tartama alatt nem lesz joguk felmondással élni. Az ellen viszont igazán nem lehet kifo­gása az érdekolt kereskedő ügyfeleknek, ha a hat év tartama alatt a díjtételek esetleg a rizikós tényezők megváltozásának arányában el fognak tolódni. Ha pl. egy rőfös cég a vi­déken fűszerárukra avagy különféle tűzveszé­lyes anyagok árusítására is be fog rendez­kedni, ennek a körülménynek természetszerű­leg kihatással kell lennie a díjtételekre is. Ami pedig azt a lehetőséget illeti, hogy a ke­reskedők a meglevő szerződéseik mostani fel mondásává! esetleg az előnyösebb díjtételeket nyújtó uj külföldi intézetek felé kívánnának orientálódni, erre nézve a biztositó intézetek nyugodtan reábizzák magukat az előrelát­hatóan kalkuláló felek kritikájára abban a tekintetben, hogy az esetleges kárösszegek gyors és méltányos folyósítására mely intéze­tek nyújtanak több garanciát; a hazai, régi múlttal biró szolid intézetek-e vagy pedig a csak minél nagyobb díjtételek bezsebelésóre törekvő uj külföldi biztosítók. A kereskedők körében most nines égé több probléma, mint az, hogy mily álláspont­ra helyezkedjenek a biztosítókkal szemben ; felmondjanak-e vagy ne mondjanak fel. (OMKE) „KIRÁLY" mozgószínház Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1927. évi május hó 21-én szombaton délután i/47 és este l729 órakor FOX JOI KML aktualitások a világ minden részéből 1 felvonásban Fanamet filmek! Fanamet-filmek ! A STRANDTÜNDÉR vigjátékattrakeió 7 felvonásban. Főszereplő: Bebe Daniels Világattrakció! Világattrakció! A CSÁSZÁRNÖ regényes történet 7 felvonásban Rendezte: Dimitri Duehonetzki Főszereplő: Pola Negri. 1927. évi május hó 22 én, vasárnap délután 3/44, 1/47 és este */29 órakor MAGYAR HÍRADÓ honi aktualitások I felvonásban. A JÓKEDVŰ SCHERIFF vadnyugati történet 6 felvonásban. Főszereplő: Jack Hoxine. Nehéz levegőből élni vigjátékattrakeió 7 felvonásban. Főszereplők: Reginald Denny és Marion Nixon, JÖN! JÖN! KEDDEN ES SZERDÁN BInseo Ibanez világhírű regénye A szerelem korbácsa Fanamet világattrakeiő 10 felvonásban. Hária-nap műsora. A magyar ifjúság védőszentjének, a liliomos szent Imrének halálával kimondhatatlan veszte­ség érte a keresztség szentségében még meg nem erősödött Magyarországot. Szent Istvánnak nem volt kire hagynia az Üdvözítő kegyelmében vi­rágzásnak induló országot. Emberekben nem bizhatott hatalmas apostoli munkájának ered­ményét nem biztosíthatta máskép, csak úgy, ha az egész országot — mindörökre — felajánlja a Boldogságos Szűz Máriának, Ezt meg is tette Szent István. Magyarország azóta „Mária or­szága“ és a Boldogságos Szűz „Magyarok Nagy­asszonya“. Sajnos, a Regnum Marianum szent esz­ménye napjainkban nagyon kevés embernek él a lelkében, a meggyőződés tiszta öntudatos erejé­vel. Az emberi lelkekben detronizált „Magyarok Nagyasszonyát“ újra trónusra kell ültetni, hogy az tiszteletében megerősödve s ezáltal magunkat is megerősítve, az Ő segítségével ismét nagygyá és boldoggá tudjuk tenni a „hajdan virágos ker­tet, Pannóniát“. Ennek a gondolatnak lánglelkü vezére Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos, aki az egész országban Mária-ünnepeket rendez. Az ő kezde­ményezésére „Szent Gellért sziklafalán már fel­lobbant a szent tűz“ s nem akar mást, mint­hogy ez a szent tűz terjesszen és ébresszen tiszteletet az ősi tradíció iránt, világítsa be min­den magyar lelkét, hogy jöjjön el minél előbb minden szívben Mária országa. Gyulán folyó hó 22-én lesz a nagyszabású Mária-nap, amelyre dr. báró Apor Vilmos szent­széki biró plébános és Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos Zadravecz István tábori püspököt hívta meg. Rendkívül nagy érdeklődéssel várja'a kö­zönség Herczegffy Violett országos hirü daléne­kesnőt és a katolikus férfiak egyik országos vezéremberét, Czettler Jenő egyetemi tanár, or­szággyűlési képviselőt. A Mária nap rendje a következő : Délelőtt 9 óra 30 perckor ünnepi nagymise az anyatemplomban ; celebrálja Zadravecz István tábori püspök Szentbeszédet mond Páter Bor- sányi Balázs szent Ferencrendi atya. Offertorium- kor Herczegffy Violett énekel két betétet Kar­nagy dr. Kovalszky Róbert. Délután 6 órakor az Erkel Ferenc színkör­ben lesz előadás, melynek programmje a kö­vetkező ; 1. Magyar Hiszekegy. Előadja a templomi énekkar. 2 Prolog (Mária kultuszból). Szavalja Ür- mössy Ilonka. 3. Ünnepi beszéd. Mondja Czettler Jenő egyetemi tanár, országgyűlési képviselő. 4. Herczegffy Violett hangversenyénekesnő Mária dalokat ad elő, kíséri dr. Kovalszky Róbert. 5 Szünet után a templomi dalárda énekli karban az „Áldott légy Máriát“. Ezen halkhangu dalárda kísérete mellett Praznovszky Vilmos sza­valja Molnár Sándor könyörgését Magyarország Nagyasszonyához. 6. Ünnepi beszéd Mondja Zadravecz István tábori püspök. 7 Laurisin Lajos az Operaház művészének énekszólója. 8. Zárszó. Mondja Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos. 9. Himnusz. Előadja a templomi énekkar. 10. Körmenet a Göndöcs népkertből az Erdélyi Sándor ut, Árpád-utca, Megyeház utcán át a Békésmegyei Takarékpénztár székház meg­kerülésével Városház utcán vissza a templomba. Jegyek a diszgyülésre kaphatók Dobay János könyvkereskedésében. Két szoba, konyha mellék­helyiséggel kiadó Toronyi-utca 4. szám. 385 1-1

Next

/
Thumbnails
Contents