Békés, 1927. (59. évfolyam, 1-105. szám)
1927-03-27 / 25. szám
Vasárnap Cfjnla, 19S7. március 37. LIX évfolyam 35. szám« Előfizetési árak: Negyedévre: Melyben . . . 1 P it f. Vidékre . . . 3 P 2# f. Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁB&ADAIJtl ÉS KŐZftAZDiSZATI HETILAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Doha; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyíltterek intézendők, Kézital nem adatik vissz* Egyes szára ára 12 fillér. Henderson. Ez a név eary angol urnák a neve, aki nemrégiben Anglia belügyminisztere volt. Az angol munkáspárt — labour party — tagja és a munkáspárti MacDonald-kormányban viselte magas tisztségét. Henderson urnák mindenképen kellemetlen esete akadt. Az ő aláírásával egy sürgöny érkezett Budapestre, a magyar miniszterelnökhöz, amety sürgönyben tiltakozás foglaltatik egy magyar szociálista képviselő állítólagos hatósági üldözése ellen. A magyar képviselő Peyer Károly volna, akit nemrégiben Párisban tett, sokak által hazaárulásnak bélyegzett kijelentései miatt otthon állítólag a hatóságok üldözőbe vettek volna. A miniszterelnökségen nagyot néztek. Peyer Károly ellen semmiféle hatósági eljárás nem folyik, a szociálista képviselő zavartalanul élvezi törvényhozói jogait, hazafias lelkiismerete nem látszik őt nyugtalanítani annak folytán, hogy egy másik ellenzéki képviselő, Gaál Gaszton összeférhetetlenségi bejelentést tett ellene párisi szereplése miatt. Mi lehet tehát a távirat magyarázata? Még nincsen április elseje. Komolyan kellett tehát venni a dolgot, akár tényleg Hendersontól eredt a sürgöny, akár visszaélt csupán valaki a nevével. A miniszterelnök igy is tett és visszasürgönyzött Londonba. Körülbelül az a figyelmeztetés a tartalma a sürgönyének, hogy mielőtt valaki bátorságot vesz, hogy egy idegen állam olyan ügyébe avatkozzék, amelyhez semmi köze, legalább vegyen annyi fáradságot, hogy a valódi tényállásról meggyőződik. Henderson ur ezt a választ bizonyára nem teszi az ablakába. Angol ember ő, aki bizonyára sokat ad arra, hogy fel ne süljön valamely akciójával, felületesnek, nevetségesnek ne tűnjék, plane ott, ahol egyebet sem fognak róla tudni, mint ezt a kis együ- gyüséget. Le fog tehát számolni azokkal, akik vagy a nevével, vagy a hiszékenységével visszaéltek. Mindenesetre szép fogalmat fog alkotni magának azoknak a gentlemanségé- ről, akik egy ilyen szokatlan aktusra felkérték és minden aggodalmat félretéve vakmerőén hazudtak neki. De mindez Henderson urnák és informátorainak egymásközti ügye. FelHÄs »illesztő: BWIÍ FERENC j Megjelenik szerdán és szombaton. Intézzék el kölcsönös megelégedésre. Bennünket az érdekel, hogy akadnak, úgy látszik ebben az országban emberek, akik a maguk alapos vagy vélt sérelmeivel a külföldhöz fordulnak és igy akarnak sokszor bűneik következményeitől megmenekülni. Két eset lehetséges. Vagy elkövette Peyer azt a cselekményt, amit itthon hazaárulásnak tartanak vagy legjobb lelkiismerete szerint nem követte el. Ha elkövette, akkor gyávaság; és újabb, még súlyosabb hazaárulás a külföld védelméhez menekülni. Akkor viselnie kell a felelősséget és vagy alá kell vetnie magát az ország törvényeinek vagy megszüntetnie minden kapcsolatot a hazájával. De idegen segítséggel kimászni akarni a súlyos vádból és azután itt tovább élvezni a magyar hazához tartozás nem csekély előnyeit, ez olyan furcsa világításba helyezi a szociálista mentalitást, amelyet mi megérteni sehogyan sem tudunk. Ha pedig nyugodt lelkiismerettel mondhatja, hogy odakünn nem akart ártani és nem ártott hazájának, akkor nincsen szüksége sem külföldig sem belföldi közbenjárásra, akkor nyugodtan odaállhat a magyar bíróság elé, a haja-szála sem fog meggörbülni. A. drágaságról. Az ember földi életének, robotolásának egyik főfeltétele a megélhetés A mindennapi kenyér megszerzése a fődolog, mely mellett a lakás, fűtés, ruházat szükségletei bár szintén fontosak, mégsem olyan égetően sürgősen jelentkezők, mint a kenyérkérdés Különösen ránehezedik ez a családos emberre, kinek gondja olyan arányban szaporodik, ahány tagból családja áll. Mert nem mindig válik be a vigasztaló példaszó, hogy „Ahová as Isten báránykát ád, mesöt is ad hossá.u Sokszor azt látjuk, hogy a báránykák szépen szaporodnak, de — fájdalom — a mező csak a régi, az eddigi haszonhajtásban állapodott meg A világháború alatt és azóta, az elmúlt tizenhárom óv alatt az emberiség többet ha ladt, tanult és művelődött, mint addig egy század alatt. Emellett igényei rohamosan meg növekedtek Különösen áll ez a megállapítás a középosztályra és az egyszerűbb osztályra nézve. Míg az addigi, úgynevezett úri osztály letörlött, vagyonilag és keresetileg elszegényedett, a dolgozó és produkáló osztályoknak módjukban állott a pénzromlás veszedelmét átháritaniok s igy aránylag könnyebben elviselték a valuta leromlás katasztrofális követ kezményeit. Most azonban — hogy pénzünk értéke állandósult — ismét egy fedél alá kerültek a társadalom összes osztályai. Ez a fedél pedig nem más, mint a drágaság nyomasztó boltozata, melynek vasoszlopai és vasgyürüi közé ékelve segítségért kiált már a társadalom minden osztálya. Drágább minden, mint a háború előtt és alatt, vagy a háború utáni években volt Drágább a munkabér, a cseléd- bér az élelmiszerek, a ruházati cikkek. Drágább a kenyérféle, a tej, a bus, a cipő, kalap, fehérnemű a posta, távirda, okmánybólyeg, dohánynemüek és mindenek felett legdrágább az adó, a vámköltség, a vasúti áruszállitás stb. Ha egy jobbfajta kalapot veszek, tudnod kell, hogy azon 2—3 aranykorona vámterhelést is fizetsz ami már a kalapot 40—50 ezer koronával drágította. Ez áll minden külföldi behozatalra. Ennek oka, hogy a külföldi államok magas vámokat vetnek a tőlünk bevitt termények, gabona és lisztnemüekre és igy mi viszont kénytelenek vagyunk az ő iparcikkeik beözöulóse elé szintén magas védővámokkal korlátot állítani. Amit nyerünk, amikor szomszédainknak eladunk, azt visszafizetjük, amikor tőlük vásárlunk. Az államnak legelső feladata hogy szomszédainkkal jó és nekünk kedvező vámszerződóseket kössön, olcsón engedje be azon cikkeket, melyek különösen ruházkodásra nekünk nélkülözhetetlenek. Másrészt a közönségnek mérsékelnie kell megélhetési igényeit. Különösen lehetőleg kerülnie azt, ami külföldről áramlik be hozzánk és felkarolni azt, ami hazai készítmény. A gazda és termelő közönség pedig legyen a fogyasztó közönség irányában méltányosabb. Mert az mégis csak furcsa, hogy mikor Budapesten 8—900 korona egy tojás, ugyanakkor vidéken darabonkint 1000 — 1200 korona, a burgonya kilója a fővárosban 1000—1500 korona, vidé ken 2000 korona, a vaj ott 10000 koronával olcsóbb kilónként, a tűzifa és kőszén is lényegesen olcsóbb stb. így nem csoda, hogy a vidék lakossága Budapestre tódul. Megszűntek az antűbusziáratok. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút Békéscsaba—Gyula—Elek—Kondoros és Szarvas között közlekedő autóbuszjáratait beszüntette. A beszüntetésről az alispán utján értesítette Bó- késvármegye közönségét. Az ezen tárgyban küldött jelentésében a beszüntetés indokait nem sorolja fel, de valószínű, bogy annak oka összefüggésben áll a járatok nagy üzemi költségével, melyet a mérsékelt forgalom nem birt gazdaságosan visszatéríteni. Mindenesetre sajnálkozással fogadjuk a beszüntetés hírét, de azon reményben, hogy különösen a vonattal nem érinthető községekre nézve a beszüntetés csak átmeneti jellegű lesz. Teherautomobilok 7a» I» IV2» 2 tonnásak Stéfoerl és Végé Városház-utca 19—21. —Telefon 116. REICH ERZSI szegedi női divatszalonjában eredeti béesi modelljei bemutatását megkezdte. aoe 2-2
