Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-12-29 / 103. szám
2 Békés 1926. december 25. termek ! Békesség embernek ! A magát sirató bus magyar szívben egy erős vágy kél ez éjszakán... Bevinni a karácsonyt, az Istennek való dicsőséget és az embernek való békességet a szívbe s ezen betlehemi Kisded prograinmja szerint marokra fogni újra a jövőt. Igaz magyarnak, gerincesnek, szépért-jóért lelkesülőnek, izzó hazaszeretetünek, kitartónak, magyar kemény legénynek lenni újra. Ekkor hozzánk, szegény magunkra maradt magyarokhoz is el fog jönni a karácsony öröme a „Gloria et pax“ Dicsőség Istennek! Békesség embernek ! Á Béke Fejedelme. Irta: Báró Apor Vilmos dr. »És hivatik az ő neve . . . Béke fejedelme« — igy jövendölte meg a világ Üdvözítőjéről szólva századokkal azelőtt a próféta s amikor a világra jött, angyalok kara zengte neki bölcsődal gyanánt: »Békesség földön az embernek.« Eljutottunk azóta a huszadik századig és a kultúrával telitett modern ember ma távolabb áll a békétől, mint valaha. Nem elég, hogy véres háború sorompóba állította egymás ellen a nemzeteket, hogy irigységtől fütött osztályharcok dúlnak az egyes országok határain belül, de számos családi körben, sőt az egyes szivek, bensőjében is elégedetlenség, nyugtalanság, kétkedés, kétségbeesés zavarja állandóan a békét, az összhangot. Mi oka ennek? ügy tapasztaljuk, hogy sok az, ami szétválasztja és nincs, ami összefogja az emberiséget. Szétválasztja a nyelv, a vallás, a világnézet, a gazdasági érdek, a társadalmi állás, a rang, az egyéni ambíció és hiányzik az egyesitő gondolat, igazság és törvény. Hiába keresem azt a legelemibb létalapot, melyben mindenki egyétér- tene. Nem találom a művészetben, nem a jogtudományban, sem a bölcseletben, sem a természettudományban. Yégigjárhatom a világ összes múzeumait, könyvtárait, parlamentjeit, minisztériumait, elolvashatom az összes sajtótermékeket, regényeket, verses köteteket, újságokat, de még a legalapvetőbb fogalmaknál is csak zűrzavart, ellentmondást és széthúzást találok. Karácsonykor azonban, amikor a pásztorok egyszerű lelkületében odalépek a kis Jézus jászolához, egyszerre megtalálom azt, amit kerestem. Mert ha az emberek mind hinnének ebben a szegény gyermekké lett Istenben, egy csapásra meglenne a közös kapocs, mely összeforrasztja az egész emberiséget egy családdá. Ha elfogadjuk az 5 törvényét, megtaláltuk közös alapját minden jognak és igazságnak, ha megszeretjük öt, megtaláltuk minden szépnek és jónak tökéletes eszményképét, ha követjük Őt, megtaláltuk a társadalmi rend és érdekközösség forrását, tt ha királyunknak valljuk Ot, mind felfedeztük a világbéke, a nemzetek fejlődésének közös alapját, ha tekintélyét elismerjük, rátalálunk önmagunkra minden gyarlóságunkkal és meg szabadulunk a bűntől, mely bensőnket feldúlta. Az újságban olvasom, hogy egy rajna- menti német város lakossága elhatározta az ottani G-ermánia szobor lebontását, mely fe nyegető kézmozdulattal Franciaország felé tekintett és helyébe Krisztus szobrát állítják oda a béke symbolumaként. Vajion dereng már? Bár meglátná végre a világ a karácsonyi csillagot, mely a népeket, családokat, osztályokat és egyéneket a betlehemi istállóban született Békefejedelméhez elvezeti. Karácsony. Nemcsak a keresztény világ, de az egész emberiség történetének legnagyobb kihatású eseménye az Üdvözítő Ur Jézus születése. Nem volt még esemény, amely az emberiség életét annyira átalakította volna, mint az Üdvözítő megjelenése e világban, Ami természetes is, mert hiszen a világot teremtő és fentartó erő, az Isten, avatkozott be ígéret- szerüen és önmagát kinyilvánítva, az emberiség életében. Beavatkozott, hogy világosságot adjon az emberiségnek, mely »a sötétben és a halál árnyékában ült.« Nagy természeti események, kataklizmák és katasztrófák talán okozhattak a világ és a föld fizikai életében óriási változásokét, de az emberiség szellemi és lelki életében mélyrehatóbb átalakulást semminő más esemény nem hozott és nem hozhatott, mint Krisztusnak e világrajövetele. Krisztus a legnagyobbat hozta, amit öntudatos szellemi lények számára, adni lehet: célt adott az emberiségnek, amely ő előtte igazán cél nélkül bolyongott a földiekén. Alkothatott és alkotott nagyot az emberiség Krisztus előtt is. — Az egyptomi világ a technika, a hellén a művészetek és bölcselet, a római a jog és az államhatalom terén, de mindezek az alkotások az emberi lót végső céljainak ismerete nélkül keletkeztek, magasra nyúló, de félbemaradt bábeli tornyokká váltak, melyeknek bárminő magas csúcsára jutott az ember, a maga léte titkának rejtelmeiből még mindig nem látott semmit. Mi az ember lényege, mi a legértékesebb minden között, ami az embernek a Teramtőtől adatott, azt Krisztus magyarázta meg, arra az Üdvözítő tanított meg bennünket. Az embernek a lelke a lényege, az Isten képmására és hasonlatosságára teremtett lélek a legfőbb javunk, amit a Teremtőtől kaptunk, ezt a Tanítást hozta az Üdvözítő az emberiség számára és felállította azt a természetes követelményt, hogy egész életünket ennek az igazságnak megfelelően rendezzük be. Az embernek semmit sem használ, ha az egész világot megnyeri is, de lelkének kárát vallja. Eunél hatalmasabb átalakulást az emberiség életében semmi sem idézhetett volna elő. Egyszerre jelentéktelen, felesleges erőlködésekké fokozódtak le az embernek a természeti erők meghódítását célzó munkái, céltalan törtetéssó vált a szellemi erők kifejlesztésére irányuló igyekezete, hiuságos vetélkedéseknek tűntek fel az emberi erő és hatalom győzelmét célzó küzdelmek. Egy a szükséges, a lélek harmóniája az Isten akaratával. Ezzel az igazsággal jött Krisztus, ezzel a céltüzéssel indult útjára a kereszténység. Ezt az igazságot tizenkilenc század óta számtalanszor keresztre feszítették, miként isteni hirdetőjét; ez a cél még ma is csak ki vau tűzve, de nincs elérve. Ez az igazság az elméletben nincsen komolyan megtámadva, de a gyakorlatban nincsen a maga teljességében elismerve. Senki sem vonja komolyan kétségbe, hogy az embernek nem a lelke a legfőbb java, de életünkben mégsem cselekszünk mindig e szerint az igazság szerint. Mégis a kereszténység termelte a kiválasztott lelkek ezreit, akik száz százalékban ennek az igazságnak értelmében rendezték be és élték le életüket. A kereszténység int és figyelmeztet ma is és mindennap ezen igazságra és a maga ünnepeivel évről évre Krisztus tanításának megszületésére és követésére akar buzditaui. A karácsony ajándékai emlékeztessenek bennünket ama nagy ajándékra, amelyet az emberiség Krisztus születésével kapott: léte cóljáuak biztos ismeretét, jövőjének tiszta látását, boldogsága utjának csalhatatlan kijelölését. A gyermek a szüleitől kapott karácsonyi ajándékokat bizonyára örökre megőrizné, ha nem volnának azok romlásnak kitett anyagból. Mi mindnyájan romolhatatlan ajándékot kaptunk a mennyei Atyától, lelkünk értékének, örök életre hivatottságának felismerését, ezt a nagy ajándékot nem szabad félrelöknünk, nem szabad alábecsülnünk, nem szabad hamis teóriákkal csúffá tennünk, hanem mint legfőbb javunkat kell a magunk és a jövő nemzedékek számára megőriznünk. Őszi és téli [női kabátok nagy választékban KULPIN JAKAB divatáruháza nöikon- fekcióosztályában, Békéscsabán, Kedvező fizetési feltételek. 049 15-» Választások után a legjobb minőségű fűszer-, csemege- és italáruk, karácsonyi cikkek, zsardinett kosarak 864 10—11 A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezete gyulai árudájában ,s kiválaszthatók. KÖLCSÖNT olcsó kamat mellett folyósítunk NEMZETI HITELINTÉZET GYULAI FIÓKJA (Városházával szemben)
