Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-12-01 / 95. szám
2 Békés 1926. december 1. tán áll az egész világ előtt a mi helyzetünk, de igenis állítom, hogy széles e világon min denütt tudják már, hogy a világháborúnak mi nem provokálói voltunk, csupán szerencsétlen ál dozatai., Nos, tisztelt választópolgártársaim, a külföld ugyau még nem jutott el odáig, hogy a trianoni szerződés igazságtalanságainak reparálását, napirendre akarná tűzni, azonban mindenfelé dereng már a mi igazságunk és a példák egész sorával bizonyíthatnám önök előtt, hogy világszerte tárgyalják már azt is, hogy minket nem terhel bűnösség a háború előidézése miatt s azt is, hogy az utódállamok a kisebbségi szerződésekben a kisebbségek védelme tekintetében vállalt kötelezettségeiknek nem felelnek meg. A terjedő belátás követ keztében a külföld ridegsége velünk szemben már megszűntnek tekinthető. Kormányunknak nagy érdemei vannak a tekintetben, hogy nemzetközi helyzetünk sokat javult és különösen nagij elismeréssel kell adóznunk miniszterelnökünknek, aki a kül földdel való érintkezésben valósággal szerencsés kézzel szerzi meg nekünk a rokonszen vet s akinek Genfben a Nemzetek Szövetségében is nagy a tekintélye és tisztelete Tisztelt választópolgárok ! Konszolidációs működésére azzal tette fel a Bethlen-kormány a koronát, hogy a felsőházi javaslatot, mint a nemzetgyűlés működésének záró akkordját törvényerőre emeltette és ezzel visszaállította a két táblás országgyűlést. Amint köztudomású, a magyar alkotmány háromszáz évnél hosz- szabb idő óta kétkamarás törvényhozó testületet ismer. Ezt a több százados alkotmányos gyakorlatot szakította meg az 1920 év, amidőn is a nemzet szuverénitásának egészét magába felölelő egy kamarás nemzetgyűlés megalakult. Azóta csak egykamarás törvényhozó testület működik hazánkban, teljesen kialakult azonban a közéletben az a felfogás, hogy vissza kell térnünk az ősi kétkamarás rendszerre, mint amelynek helyreállítása a közjogi jogfolytonosság parancsoló követelménye. Az 1926. évi törvénycikk által meg alkotott felsőház az eddigi főrendiháznak demokratikus irnnyban való reformját jelenti. Hitel a magángazdaságnak. Most következik sorra a szanálás második nagy fejezete : a magánháztartások szanálása, azaz a mezőgazdaságnak, iparnak, kereskedelemnek is beruházási hitellel és forgótőkével való ellátása, mert csak igy lehet elérni azt, hogy a raagángazdasági élet is normálissá váljék, hogy ismét meginduljon az egészséges gazdasági és üzleti vérkeringés, hogy uj munkaalkalmak nyíljanak és megszűnjék a nagy inunkátlanság, amely egyik fő okozója mostani bajainknak. A kormány már megtette a kezdeményező lépéseket az iránt, hogy az államháztartás sikerűit kisegítése után most már az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem tálprasegitése következzék sorra. Egyrészt az államháztartás rendezésére felvett 250 millió aranykoronás kölcsönből megmaradt összeget bocsátotta kölcsön gyanánt a gazdasági élet rendezésére, másfelől külföldi összeköttetései révén lehetőleg olcsó külföldi kölcsönöket igyekszik szerezni a magángazdasági életnek is. Ezenfelül az adózók terhén is igyekszünk a viszonyok által megengedett módon köny nyiteni- A kincstári házhaszonrészesedés, amely szerint a kincstár a házbérjövedelem tekintélyes részét magának tartotta fenn, már megszűnt. Az annyira súlyos és lényegében közgazdaságellenes forgalmi adó 3% ról 2%-ra szállíttatott le, s tervbe van véve, hogy amint az állam pénzügyi helyzete fokozatosan javulni fog, ugyanolyan mértékben ez az adónem is fokozatosan fog tovább csökkenni, amig egészen megszűnik A nemzetgyűlés tanácskozásainak végső idejében a pénzügyminiszter ur törvényjavaslatot terjesztett a nemzetgyűlés elé, amelyben az adózók terheinek további csökkentése iránt tesz javaslatot. Ezt a törvényjavaslatot idő hiányában már nem tudta letárgyalni a nomzetgyü lés, a kormány azonban elhatározta, hogy egyelőre rendeleti utón lépteti életbe mindazokat az adómérsékléseket, melyek ebben a törvényjavaslatban foglaltatnak Hogy a tervbe vett mérséklések eléggé jelentősek, azt mutatja az, hogy a kincstárra nézve évi 40 millió pengő adóbevétel kevesbletet jelen tenek, ami leromlott koronánkban 500 milliárd nah felel meg Egyelőre tehát ennyi lesz az az összeg, amelyet a kincstár nem von el az adózóktól, hanem azoknak zsebében hagy. Ami már most ennek az adóteherc3ökkentés- nek a részletezését illeti, azt egész röviden bátor leszek önök előtt ismertetni. Csökkenteni fogjuk a földadót azzal, bogy eltöröljük a kivételes 17000-es szorzószámot és áttérünk a mostani koronaórtóknek megfelelő 14500 as szorzószámra, ami végeredményben annyit tesz, bogy az aranykorona értékben megállapított kataszteri tiszta jövedelem minden ko rónája után a most fizetendő 4271 korona helyett 3750 koronát, azaz 30 pengő fillért fogunk fizetni A házadó mérséklése abban fog állani, hogy a fővárosban 24%-ról 20% ra, a törv. joggal felruházott és a rendezett tanácsú vá rosokban 20% ról 18%-ra fog leszállani a házadó, a nagy és kisközségekben pedig a bérbe nem adott házak tulajdonosainak házadója nem fog tovább emelkedni a lakbérek emelkedésével arányosan, hanem megmarad mai magasságában. Uj épületekre, valamint épületrészekre 10 évtől 25 évig terjedő adómentességet biztosítanak, ami az építőipar fellendülését fogja maga után vonni. Az általános kereseti adónál az adómén tossóg a mostani 480 aranykoronáról, ami 557 pengőnek felel meg, 720 pengőre fog felemeltetni, ugyancsak a jövedelem- és vagyonadónál az adómentes létminimum 800 aranykoronáról, ami 928 pengőnek felel meg, 10O0 pengőre emelkedik. A jövedelemadónál már ma fennáll az a szociális jelentőségű intézkedés, hogy az olyan adózó, akinek legfeljebb 4000 aranykorona jövedelme van, ha legalább 3 családtagja van, egy fokozattal, ha pedig ötnél több családtagja van, két fokozattal alacsonyabban adózik, mint a jövedelmi táblázat szerint külön ben adóznia kellene. A jövőben ebben a kedvezményben nemcsak azok fognak részesülni, akiknek jövedelme 4000 aranykoronánál, azaz 4640 pengőnél kevesebb, hanem mindazok, akik 6000 pengőnél kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. Jelentékenyen fognak mérsókeltetni az illetékek És pedig az öröklési és ajándékozás i illetékek kulcsait 18, 22, 30, 35, 45% ról 10, 12, 20, 22 es 30%-ra mérsékelik Jelentékeny mértékben le fogják szállítani az okirati és az ítéleti illetékeket is. A forgalmiadé egyelőre ugyan nem szál- littatik le a mostani 2 százalék alá, azonban a minisztérium kiadja a forgalmi adóra vonatkozó összes szabályok egységes, átfogó összeállítását és megteszi mindazokat az intézkedéseket, melgek a forgalom zavartalansága és az adózók méltánytalan és szükségtelen zaklatásán >k megszüntetése érdekéből célravezetőknek mutatkoznak. Ezzel tömérdek panasz fog megszűnni Tervbe van továbbá véve a forgalmiadé teljes eltörlése a kenyérre vonatkozólag, a lisztet illetőleg pedig rövidesen át fogunk térni az egy- fázisos rendszerre, t. i. a liszt csak a malomban fog forgalmi adóval megrovatm. Jelentékenyen, mintegy felére fognak mérsókeltetni a késedelmi kamatok és a behajtási költségek. Ez is számbavehető könnyítése az adózók terheinek. Végül, hogy a takarékosságnak az az elve, amely az állam háztartásában érvényesül, a többi közüietek háztartásában is szigorúan és következetesen keresztül legyen vihető, a kormány törvényhozási felhatalmazást kér arra, hogy a városok és községek ház tartását rövid átmeneti időre ép úgy a maga szorosabb ellenőrzése alá vonhassa, mint ahogy az állam háztartásának helyreállítása érdekében maga is alá vetette magát a népszövetség ellenőrzésének. Amint ez az utóbbi ellenőrzés célra vezetett, úgy célra fog vezetni a városok és és pedig úgy. hogy a könnyítések, a mérséklések már 1927 évi január hó elsejével életbelépjenek. Magát a törvényjavaslatot pedig majd az összeülő uj országgyűlés lesz hivatva törvényerőre emelni. Az adómérsékléssel a kormány természetesen csak óvatosan haladhat, mert hiszen az adók nagyobbmérvü ieszálli tása könnyen felboríthatná az államháztartás egyensúlyát. községek háztartásának a takarékosság szempontjából való szorosabb átmeneti ellenőrzése is Énnek nagy előnyeit is végeredményben az adózók fogják megérezni Tisztelt polgártársaim! Az elmondottakból — azt hiszem — nyilvánvalóvá lett önök előtt is, hogy gróf Bethlen István kormánya és az azt támogató egységes párt a letelt ötödfél évet alaposan kihasználta arra, hogy a nemzeti konszolidációt erőteljes léptekkel vigye előre. Minthogy azonban a nemzet megerősítésének ez a nagy feladata még koráutsincs befejezve, minthogy Magyarországnak a mai viszonyok között való megerősödése nem kis részben függ attól, hogy állandó kormányzata legyen, amely rnndelkezzék elég idővel arra, hogy a nemzet érdekében szükséges reformokat megalkothassa, — azt hiszem, elfogulatlanul állapíthatom meg aunak szükséges és közérdekű voltát, hogy a Bethlen-kormány a mostani választásokon ujbéi megnyerje a nemzet bizalmát, hogy igy még egy lustrumon keresztül folytathassa eredményes tevékenységét. A magam részáről a Bethlen kormányt továbbra is támogatni szándékosom a konszolidációra irányuló törekvésében. Teszem ezt abban a biztos tudatban, hogy már a legközelebbi jövőben eddig még beváltásra nem került programmpontjalt is a teljesedéshez fogja juttatni. Ezek között megemlítem a hadikölcsönök valorizációjának kérdését. Teljes valorizációra az állam nem képes, ellenben igenis becsületbeli kötelessége erejéhez képest legalább is méltányosan kártalanítani az ősjegyzőket, az eredeti jegyzőket, akik hazafias felbuzdulásukban az állam segélyére siettek, amidőn baj volt és a vagyonukat hadikölcsönbe fektették. Egyelőre 5 vagy 10 percentes valorizáció is nagy segítség lesz azoknak, akik a hazáért nagy áldozatokat hoztak. Ha majd a javuló pénzügyi viszonyok engedni fogják, a további valorizáció elől sem fog elzárkózni az állam. Nagy probléma a tisztviselők fizetésének, valamint a nyugdijaknak rendezése is Kötelességünk a tisztviselők illetményeit megjavítani olyanképen, hogy végeredményben azok a háború előtti mérvet elérjék, ugyanez áll a nyugdijakra nézve is A tisztviselők helyzetének javítása érdekéből sürgősen szükségesnek látom a tisztviselői családi házak, a tisztviselőtelepek rendszeres építését. E tekintetben megnyugvásra szolgálhat az, hogy ennek a kérdésnek országos rendezése iránt a népjóléti miniszter ur az uj országgyűlés elé szer vés törvényjavaslattal fog lépni. A tisztviselő- társadalom különös érdeklődésére tarthat szá mot az, hogy közeli időben revízió alá kerül a városok lakbórosztályokba sorozottsága. amelynek során Gyula város is magasabb lakbérosztályba fog soroztaim. Mezőgazdaságra, iparra, kereskedelemre egyaránt égető szükség gyanánt jelentkezik előnyös beruházási kölcsönök nyújtása. A kormány e tekintetben az angol és az amerikai pénzpiacokkal sürü összeköttetésben áll és fokról-fokra kedvezőbb kölcsönök adására birja rá az elhelyezkedést kereső angol és ame rikai tőkét. A mezőgazdaság terén — amint már kiemeltem beszédemben — különös jelentőséggel bir a ;; szakoktatásnak lehető Általánossá tétele, hogy a legkisebb gazda is megtanulja az okszerű gazdálkodás tudnivalóit. Mik lesznek az adómérséklések?
