Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-12-01 / 95. szám
1926. december 1. B é ké s 3 Ez az útja annak, hogy a föld elosztása ne befolyásolja hátrányosan a többtermelós any- nyira fontos szempontjait Az iparosok nyug ellátását, az olcsó ipari hitelt, az ipartörvóny és a betegsegéiyző törvény revízióját, az ipar testületek reformját, a kézműves kamarák fel állítását és általában az iparosok érdekeinek az egész vonalon való előmozdítását közgazdasági életünk egyik legfőbb szempontjának tartom. Mindezeknek az érdekeknek előmoz ditására törvényhozói működésemben a leg nagyobb odaadással fogok eljárni, valamint tőlem telhető éberséggel fogok őrködni a tissLegyen szabad még néhány szót szóla- nőm a helyi érdekekről is. Tisztelt polgártár saim, ón i-ohasem szoktam kérkedni azzal, ha azoknak ügyében, akik hozzám fordulnak, támogatólag közreműködöm De a lelkiismore- tem nyugodt abban a tekintetben, hogy mindig segítettem ott és akkor, ahol és amikor segíteni tudtam s akkor vagyok legboldogabb, ha az élet szenvedései által fakasztott könnyeket felszárithatom. Minthogy azonban az ellentábor a mostani választások alkalmából is sűrűn ismétli ugyan azt, amivel már a múlt választáskor is igyekezett a közönséget ellenem hangolni, hogy t. i, ón nem tessek semmit a város érdekében, legyen szabad erre a vádra egy két szóval reflektálnom. Nem polemizálok, mert hiszen az ón életem nyílt könyv, melynek lapjai minden polgártársam előtt nyitva állanak, aki tehát az ón életem nyílt könyvében nem akar olvasni, azt úgysem tudom meggyőzni arról, hogy előttem nincs ssentebb cél, mint épen Gyula város fejlődésének, elöhaladásának, fel virágostatásának elömosditása. Divattá tették az utóbbi napokban ellen feleim annak hangoztatását, hogy a város képviselője nem törődik a polgári iskola ügyé vei, Nézzünk higgadtan a szemébe ennek a kérdésnek kedves polgártársaim! A polgári iskolai épület ügye elemi erővel különösen akkor tolult előtérbe, amidőn a közoktatás ügyi miniszter ur beterjesztette a polgári is kola reformjára vonatkozó törvényjavaslatot Ez a törvényjavaslat külön polgári iskolai építési alap létesítését is tervezi. Természete- tesen Gyula város ssámot tart as esen alapból való segélyesésre, amint kétségtelenül méltányosan fog is abból réssesülni. A törvényjavaslat azon ban, melynek nemzetgyűlési tárgyalása junius végére volt tervezve, a költségvetés elhúzódó vitája miatt tárgyalásra nem kerülhetett, most ősszel pedig a nemzetgyűlés hirtelen feloszla tása miatt maradt abba a törvényjavaslat le tárgyalása. Ezt a sajnálatos eltolódást helyre fogja hozni az országgyűlés. A polgári iskolai ópilósi alapból tehát a mi városunk eddig azért nem volt részesíthető, mert maga a polgári iskolai alap sem jött még létre Az állami költségvetésben pe dig nincs erre a célra fedezet Igaz ugyan hogy a pénzügyminiszter a megtakarításokból engedélyezett a szóbanforgó célra egy nagyon korlátolt összeget a közoktatásügyi miniszternek, ebből a csekély összegből azonban Gyula város tekintélyesebb igényének kielégítéséről lehetetlen volt gondoskodni. A közoktatás ügyi miniszter nem is utasította el Gyula város igényét, csupán azt tudatta Gyula városával, hogy egyelőre nem tudta kórósét honorálni, de leiratában egyszersmind azt is nyíltan kifejezte, hogy előjegyezte Gyula város igényét és mihelyt fedezete lesz, gondoskodni kivan Gyula város kérelmének teljesítéséről. Egyenes félrevezetése tehát a polgárságnak a kérdés olyatón beállítása, mintha a város képviselőjének mulasztása vagy befolyás hiánya lett volna az oka az államsegély ed digi elmaradásának A vallás- és közoktatás ügyi miniszter egyébként, akivel többször tárgyaltam ebben az ügyben, legutóbb kije tességes kereskedelem felkarolásán is, mert az a meggyőződésem, hogy a kereskedő elismerésre méltó hazafias szolgálatot teljesít akkor, amidőn az árukat a termelőtől a fogyasztók hoz közvetíti. Súlyos adóssága van államnak és társadalomnak a rokkantokkal szemben, akik testi épségüket áldozták a hazáért. A legközelebbi jövőben gondoskodnunk kell, hogy rokkant polgártársaink házhelyekhez, továbbá fundus mstructushoz jussanak és hogy nekik való életpályákon másokat megelőzőleg kapjanak alkalmazást. lentette nekem, hogy újabb tárgyalásokat folytat a pénzügyminiszterrel, hogy a megtakarításokból bocsásson neki rendelkezésre polgári iskolai építkezési célokra bizonyos fedezetet s ha ezt a fedezetet megkapja, Gyula város igényét méltányosan ki fogja elégi feni. Kötelező miniszteri igáretet bírok tehát a tekintetben, hogy Gyula város igénye már a legközelebbi jövőben honoráltatni fog. A polgári iskolával kapcsolatban hadd tegyek rövid említést egy másik kérdésről, amely a város egész gazdaközönsógét mélyen érinti. A telekkönyvi betéíszerkesztós alkal mából 1923 ban és 1924-ben uj kataszteri felmérés és beosztás történt Gyulán, amelynek folyamán az eljáró becslőbiztosok a földeket általában egy, sőt több osstállgal magasabban so rosták. Ha ez a sorozás érvényre emelkednék, ez a gyulai gazdaközönség adóterhének évi 4—500 millióval való emelkedését vonná maga után Én a magasabb osztályozást nem tartottam igazságosnak, mert a legutóbbi 1909 évi ősz tályozás óta földjavulás nem történt, megaka dáiyozta ezt a dúló háború, az utána követka zett felfordulás, majd a nehéz gazdasági vi szonyok és az árvíz is. A város érdemes birtoknyilvántartója által szolgáltatott adatok alapján sikerült kiesskösölnöm a pénsügymimss tér urnái ast as utasítást a katassteri hatósá- gokhos, hogy a földek régi \sstályosásukban ma radjanak meg. Ugyancsak eredményt sikerült elérnem abban a tekintetben, hogy annak a 700 földbérlőnek és felesnek, akik bérletükre, illetőleg feles földjükre vonatkoző szóbeli megállapodásuknak bejelentését elmulasztották, a reá juk törvényesen kivetett egysseres illetéken felül birság gyanánt kissabott kétsseres illeték elengedtetett és ez az elengedés megtörtént anél kül, hogy az érdekelt szegény meberek a folebbezós bólyegköltsógóvel megterheltettek volna. Nem hivalkodásból mondom mindezeket, csupán a végből mutattam reá a legutóbbi napok eseményeiből erre a kettőre, hogy beigazoljam azt, hogy folyton törődöm a gyulai érdekekkel és pedig annál intenzivebben, mennél általánosabbak azok, mennél több polgártársunkra bírnak jelentőséggel. Nem íolytatom a felsorolást, mert könnyen abba a félszeg világításba juthatnék, hogy dicsekszem. Ez pedig as én egyéniségemtől idegen. Arra sem hivatkozom, hogy ajtóm minden polgártársam előtt mindenkor nyitva áll, hogy egyes polgártársaimon is erőmhöz képest mindig igyekezzem tettel vagy tanácscsal segíteni. Nem is tudnék máskép cselekedni, mert én örökre eljegyzettnek tekintem magamat ezzel a várossal, amellyel való viszonyomat sohasem bontom fel, amint moit sem tettem, noha nem messze tőlünk olyan pompás városi kerületben ajánlották fel a jelöltséget, melyben kardcsapás nélkül hullott volna ölembe a mandátum. De én nem fogadtam el az ajánlatot, mert Gyula városhoz ragaszkodom és csak attól fogadok el képviselői megbízatást. Ez az én felfogásom. Önökön áll most, kedves polgártársaim, hogy meg akarják-e tartani maguknak ragaszkodó polgártársukat és elfogadják vagy visszautasitják-e az én kinyújtott jobbomat? \ Lukács György diadalutja a gyulai kerületben. mindenütt óriási lelkesedéssel várta a közönség a hivatalos jelöltet. — Több mint négyeset* ember hallgatta végig a gyulai programmedást. — Folytonosan újabb tömegek csatlakoznak Lukács Györgyhöz. Pénteken délelőtt megjelent dr. Lukács Györgynél Kétegyhása községének több mint 50 tagból álló küldöttsége, amelynek szónoka, Gross György földbirtokos a kótegyháziak nevében meleg szavakkal kérte a képviselőjelöltet, hogy keresse fel újból a községet, amely osztatlan lelkesedéssel sorakozik zászlaja mögé. Lukács György engedett a kérés nek és délután meglátogatta a Kótegyházát, ahol a legnagyobb ünnepélyességgel fogadták. A község határában diadalkapu volt felállítva és zeneszó fogadta a képviselőjelöltet, aki a leventék sorfala közt „haladt végig a közsó gén. A választók nevében Palotay József üdvözölte. aki kiemelte, hogy Kótegyháza baptista lakói örök hálával tartoznak Lukács Györgynek, mert ő volt az, aki 1905 ben a parlamentben keresztülvitte a baptista vallás egyenjogúságát Biztosította a képviselőjétől tét a baptista választók ragaszkodásáról és szeretőiéről, amellyel köréje sorakoznak. Lukács György ezután meglátogatta a Kótegy- házi Polgári Kört és Rákóczi Kaszinót, ahol szintén nagy ünnepélyességgel fogadták. Amióta Lukács György dr., a gyulai ke rületnek évtizedeken át volt képviselője, az országgyűlési képviselőségért folyó küzdelemben kibontotta zászlaját, napról napra újabb és újabb tömegek csatlakosnak az egységes párt hivatalos jelöltjének széles táborához Lukács György dr. az elmúlt héten végigjárta a kerületet, ahol mindenütt a legnagyobb lelke sedéssel és szeretettel fogadták. Csütörtökön délután Dobos községet Iá togatta meg ahol sorra vette az ottani körö két és egyesületeket, melyeknek helyiségeiben a nagy számban megjelent választók előtt vázolta eddigi működésének és jövő programjának alapolveit, Öt órakor már visszaérkezett Gyulára, ahol Kovacsics Dezső dr. főispánnal együtt tett látogatást a Nagymagyarvárosi Olvasókörben. A képviselőjelöltet és a vármegye főispánját a termet zsúfolásig meg töltő közönség nagy ovációban részesítette. Még aznap este a Kisrománvárosi Olvasókörben is megjelent a hivatalos egysógespárti jelölt, hogy rövid beszéd keretében megismertesse romáuvárosi választóit programmjával. A kerület érdekei. KÖLCSÖNT olcsó kamat mellett folyósítunk NEMZETI HITELINTÉZET GYULAI FIÓKJA (Városházával szemben) 875
