Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-11-06 / 88. szám

tiTlVI. évfolyam 88, laxám, Szombat Clyula, 1996. november 6. E18íl*etési árak: Negyedévre: Helyben , . . 20.000 K üdékre . , . 40.000 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAIT HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobat dános könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek ésnyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissz« Egyes szám ára 15(10 korona. Felelős szer kosz lő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. unió megvalósítása, most kellene a nemzet legkisebb fiát is áthatni an­nak az óriási heroizmusnak, amely Tisza vasegyéniségét jellemezte s amely erőt adott neki arra, hogy. meghaljon eszméiért. Olyan szavak és olyan megálla­pítások ezek, amelyeknek kellene, hogy visszhangjuk támadjon egész Magyarországon. De vájjon lesz-e elég belátás az egymás ellen fene- kedőkben, lesz-e elég fenséges sze­retet a közös magyar nemzeti ideá­lok iránt a fórumon küzdőkben, hogy félretéve a kicsinyes és másodrendű kérdéseket, a nagy emberekhez nem méltó féltékenykedést, közös erővel fogjanak össze az uj Magyarország kiépítésének munkájában. Ha ez az erő hiányozni fog, ha a magyar nemzet itt a csonka hazá­ban nem tudja kifelé, elszakított vérei felé azt a törhetetlen egységet mutatni, amelyből az idegen elnyo­más alatt élők egyedül meríthetnek vigaszt és erőt, akkor ezt az orszá­got s még inkább mindannyiunk álmát: Nagymagyarország eszméjét komoly bajok fenyegetik. Ósi, évez­redes nemzeti átkunk épen a legne­hezebb időkben való megoszlás és széthúzás, amelynek súlyos követ­kezményeitől már nem egyszer szen­vedett károsan az egyetemes magyar nép közös érdeke. Tanuljunk a múlt emlékeiből, hallgassuk meg azoknak a bölcs szavait, akik világosan látják és tar­tózkodás nélkül merik kimondani azt, amit tapasztalataikból leszűrtek s egyben elég bátrak ahhoz is, hogy megfelelő remédiumokat ajánljanak. Képviselőnk beszámolója a kerületben. Arra a nagy érdeklődésre való tekin­tettel, mely dr. Lukács György nemzetgyű­lési képviselőnknek a kerületben való beszá­molóját kiséri, telefonon érdeklődtünk, a be­számoló ideje iránt, mivel a választó közön­ség körében oly híreket kolportáltak, hogy a kegyelmes ur most vasárnap tartja meg be számoló beszédét. Értesülésünk szerint, vá­rosunk nemzetgyűlési képviselője a jövő va­sárnap, november léén fogja megtartani nagy érdeklődéssel várt beszámoló beszédét, melyről a jövő heti számunkban fogunk bő­vebb közlést tenni. A fővárosi lapok a főispán kérdésről, A Magyarország tegnapi száma Írja: Egy akarattal. (S.) Egy akarattal törjön a magyar a nemzeti ideálok megvalósítása felé — ez volt a rövid foglalata annak a beszédnek, amelyet Vass József nép­jóléti miniszter a Tisza-társaskör emlékünnepén mondott. Megszoktuk, hogy Vass József elfogulatlan szem­mel néz bele a nemzet rétegeit al­kotó osztályok küzdelmeibe s elfo­gulatlan bátorsággal mondja ki azo­kat az igazságokat, amelyeket e szemlélet alapján leszűr. Manapság pedig sók érdekes megfigyelni való akad és sok megszívlelendő tanács hangozhatik el politikusok ajkairól. Bevalljuk, hogy az a kép, ame­lyet Vass József a forrongó, egymás ellen küzdő magyar társadalomról rajzolt, nem épen a legmegnyugta­tóbb. A tényekkel azonban számolni kell, a bajokat gyógyítani, az igaz­ságot bátran kimondani s a gyógyí­tás eszközeit használatba venni. A harctér lövészárkai után idehaza ás­tunk uj lövészárkokat s a templo­mok, amelyek kellene, hogy bástyák legyenek mindenszinü áradat ellen, vájjon nem erődítményekként mu­tatkoznak itt és ott, amelyekből nem­csak az imádság hangja száll fel és nemcsak az imára szóló harangszó­nak lágy szava zeng végig, nem változtak-e csatatérré s nem lövöl­dözés hangzik-e belőlük ? Körülbelül igy fejezte ki Vass József fájdalmát afelett az áldatlan vita felett, amelynek a magyar kö­zéposztály épen a legutóbbi időkben volt kevésbbé örvendező tanúja. A felekezeti vitákra gondolunk, a ke­resztény egyházak féltékenységi pár­harcaira, mikor igenis magyar a magyarra lövöldözött. De más, mélyreható ellentétek is tépik és dúlják az egységre szo­ruló magyar társadalmat. Nem épi- tenek-e a magyar munkásság részére magyar emberek külön világot, amely más eszmék után indul, amely ide­gen a magyar nemzet egyetemes világától ? Pedig ha valaha, hát most lenne szükséges ä nagy magyar | A képviselőház folyosóin ma is sokat be­széltek a főispáni állásokról. Ismeretes, hogy Scitovsxky Béla belügyminiszter a múlt héten fogadta a főispáni kar tagjait. Minthogy azonban az összes főispánokkal még nem találkozott, ezért a végleges állásfoglalás még nem történt meg. A Magyarország szombati számában meg irta azoknak a főispánoknak a neveit, akiknek felmentése várható. A felmentendők közé kell még sorozni Kovacsics Dezső főispánt is, akinek felmentése érdekében Békésmegye több képviselője pártkülönbség nélkül összefogott. A kormánypárti képviselők akciója természetesen nem a nyilvá­nosság előtt folyik le, mig az ellenzékiek sokkal szabadabban agitálhatnak a főispán ellen. így Dénes István dr. nemzetgyűlési képviselő ma éles- hangú interpellációt jegyzett be a belügyminisz­terhez a békésmegyei főispán ténykedései dol­gában. A város háztartása. Takarékossági bizottság kell ide is. munkát végzett. Számokban kifejezve, har­madrészére csökkent Csonka-Magyarország költségvetése és Nagy-Magyarország költ­ségelőirányzatának egyharmadát teszi ki. A számoszlopok egybevetése szerint tehát a csonka-ország lakossága nincs job­Még 1924. december elején léptette életbe rendeleti utón a kormány a takaré­kossági bizottságot. A nyilvánosság a bi­zottság működéséről csak keveset tud. Az igazság kedvéért le kell szögezni, hogy ez a sokszor gúnyolt bizottság elég komoly KÖLCSÖNT olcsó kamat mellett folyósítunk NEMZETI HITELINTÉZET GYULAI FIÓKJA (Városházával szemben) 875 5—*

Next

/
Thumbnails
Contents