Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-10-30 / 86. szám
SÁVI 11. évtoljam 86. szám. Szombat $}jula, 1926. október 30. Előfizetési árak: Negyedévre: letybea . . . 20.000 K Viáékre . . . 40.000 K hirdetési dij eiőre ürítendő. R’É'ITK'Q JO JCl/XVxZy O POLITIKAI, TÁBKADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóbivata Gyulán, Templom-tér Dóba; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető köilemények, hirdetések és nyilíterek intézendő!*. Kézirat nem adatik vissz* Egye« szám ára 1580 korona. | Felelős szerkesztő: ROBAJ FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Az orosz veszedelem. Szinte észrevétlenül jelennek meg a lapokban a híradások, hogy a Szovjetköztársaság újabb semleges- ségi szerződést kötött valamelyik állammal. A közönséget inkább érdekli a szovjet patronátusa alatt működő kommunista internaoionálé tevékenysége, amely közvetlenül fenyegeti a társadalom nyugalmát és biztonságát, mint a szovjet külpolitikai akciója, amelynek eredményei csak később mutatkozhatnak. Mit jelentenek ezek a semlegesség! szerződések ? Milyen célból köti Oroszország? Van-e fontosságuk a többi országokra? Tudvalevő, hogy Oroszország nem tagja a Nemzetek Szövetségének és belátható időn belül nem is csatlakozhat hozzá. Minden határozat, amit a Nemzetek Szövetsége hoz, — szóljon az akár a lefegyverzésről, akár gazdasági kérdésekről — hatályát veszíti az orosz határoknál és illuziórus marad mindaddig, mig Európának területileg és lélekszámra legnagyobb állama elkülönülve marad a Nemzetek Szövetségétől. A népszövetségi alapokmány 16. pontja kimondja, hogyha valamelyik tagállamnak viszálya támad egy másik állammal, akkor azzal a féllel szemben, amelyet a Népszövetség hibásnak talál, a többi állam köteles életbeléptetni a Népszövetség által elrendelt, vagy kényszerítő, vagy megtorló rendszabályokat. A rendszabály lehet fegyveres intervenció, vagy pénzügyi és gazdasági bojkott. Az orosz szovjet tulajdonkép a Népszövetségi alapokmánynak eme pontja ellen védekezik, amikor sem- legességi szerződéseket köt egyes országokkal. Biztosítani akarja magát arra az esetre, ha konfliktusa támadna egyik vagy másik hatalommal, még pedig olykép, hogy a vele szerződést kötött állam nem vesz részt az ellene elrendelt intézkedések végrehajtásában. Első pillanatra ugylátszik, mintha a Szovjet kizárólag csak a saját biztonságának érdekében kötné meg a biztonsági szerződéseket és a moszkvai külügyi népbiztossal nem is mulasztja el hangoztatni, hogy épugy, mint a genfi Népszövetség, Oroszország szintén a béke magasztos céljait tartja szem előtt. Mostanáig sikerült a Szovjet- nak semlegességi és garancia szerződést kötnie Törökországgal, Perzsiával, Afganisztánnal és legújabban Litvániával, de tárgyalásokat folytat közvetlen szomszédai közül Finnországgal, Észtországgal és Lettországgal is, azonkívül Kínával és Japánnal. Nem kell különösebb fantázia annak elképzeléséhez, mit jelent majd a Népszövetségnek és egész Európának, ha a Szovjet körülbástyázza magát ilyen semlegességi szerződé- désekkel. — Hiába hangoztatják a szerződést kötő államok, hogy Oroszországgal létrejött szerződésük nincs ■ellentétben a népszövetségi kötelezettségekkel, a tény elvitázhatatlanul az, hogy konfliktus esetén ezek az államok Oroszország ellen nem fognak akcióba lépni. Tudvalevő, hogy Béfeósvármagye közönsége egy nagyobb külföldi kölcsön .felvételét határozta el. Ebben az ügyben a törvény- hatóság egy bizottságot küldött ki, melynek az volt a feladata, hogy a külföldi kölcsönre vonatkozó szerződést felülbírálja. A napokban a vármegye alispánja is fennjárt a minisztériumban, hogy megbeszélést folytasson a kölcsön feltételeinek enyhítése végett, azonban a minisztériumban azt az információt nyerte, hogy a vármegyei külföldi kölcsön minden tekintetben reális és a mai gazdasági viszonyokat tekintve, olcsó és kedvező. A nyújtott feltételeknél ma jobbat nem lehet biztosítani. Ennélfogva a vármegye alispánja aláírta a kölcsön felvételére vonatkozó szerződést és kötelezvényeket, melyeket dr. HoffKétségtelen, hogy a Szovjet ez- időszerint sokkal inkább el van foglalva Oroszország belső ügyeivel és a kommunistapárt kebelében mutatkozó meghasonlással, semhogy agresszív külpolitikai lépésekre határozná el magát. Ha azonban a belső konszolidációt siker ül megteremtenie, semmi kétség nem lehet, hogy kilép mostani passzivitásából és megvalósítani törekszik azokat a politikai aspirációkat, amelyek ép úgy élnek a vörös kommunista oroszok lelkében, mint a cári uralom hiveiben. A veszedelem tehát, a jövőben fenyegeti Európát. Legközvetlenebbül azokat az országokat, amelyekkel leszámolnivalója van az oroszoknak: Lengyelországot és Romániát. A világháborúból tudjuk, hogy lokális konfliktusokból támad az általános konflagráció. Azon a napon, amikor Oroszország megtámad egy államot, vagy Oroszországot támadják meg, ismét lángba fog borulni a kontinens. Az orosz semlegességi szerződések szaporodása tehát nem a béke, hanem a háború célját szol| mami Károly tiszti-főügyész és Bálint Imre műszaki főtanácsos vittek fal a miniszte- riumbo 37 milliárd az az összeg, melyet a vármegye pár nap múlva kézhez kap. Ezt a tekintélyes összeget a vármegye alispánja 26 békésmegyei pénzintézetnél fogja kamatozásra elhelyezni. A külföldi kölcsönnek ez az első részlete, a második részletet (30 milliárd koronát) a jövő év nyarán — amikor a közmunkák további kifizetésére lesz szükség — fogják majd felvenni. A kölcsön felvételét a legközelebbi közgyűlésen jelenti be a megye közönségének a vármegye alispánja, ki a kölcsön felhasználásáról már előzetesen beszámolt a törvény- hatóságnak. gálja. (K. E. K.) Feltették a megyei kölcsönt.^ A 37 milliárd koronát 26 hékésmegyei pénzintézetnél helyezi el az alispán. KÖLCSÖNT olcsó kamat mellett folyósítunk NEMZETI HITELINTÉZET GYULAI FIÓKJA (Városházával szemben) - -
