Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-10-27 / 85. szám
I*VIII, évfolyam 85. szám. Szerda ttyala, 1926. október 27. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP Szerkesztőség, ki ad/»hivat a Gyulán, Templom-tér Dobaj János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők, —4 Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. Felelős szerkesztő: BOKÁT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Mi is szanálunk. (S.) A világ nagy nemzeteinek állambankjai sorompóba léptek,hogy felsegítsék Belgiumot, melynek pénze értékállandóságát elveszítette. Bár a belga nemzet ama szövetséghez tartozott a világháború során, mely a szerencse jóvoltából győztesnek nevezhette magát, mégis őt is, hasonlókép a legyőzött országok népeinek gazdasági bajaihoz, elérte a pénzügyi leromlás, mint szimptomája általában a kontinens gazdasági viszonyaiban bekövetkezett különleges eltolódásnak Ez a sors, a pénzérték ingadozásának ez az állapota nem ismeretlen a magyar társadalom előtt, hiszen a közelmúltban beiinünket is sújtott s abból kiverekedni magunkat államfő rfiaink legnagyobb erőfeszítésébe és diplomáciai munkájába került. — Kevés volt hozzá hatalmas akaraterőnk, nemzeti önbizalmunk és közgazdaságunk tényezőinek iparkodása. Be kell vallanunk, hogy idegen segítséghez folyamodtunk s bizony a külföld támogatása jelentős mértékben járult hozzá talpraállásunkhoz. Nincs ebben szégyen, annál több a dicsőség, hogy aránylag rövid idő alatt sikerült elérnünk mindazokat a pénzügyi és gazdasági eredményeket, melyek a szanálás gyűjtőfogalmába sürithetök. A megelégedéghek és a jól végzett munkának nagy elégtételével tekintünk vissza arra az időre, amidőn a magyar társadalmi és gazdasági erők, légióként az adózó közönség hazafias áldozatkészsége alátámasztotta a pénzügyi kormány koncepcióját és ezzel Európa nemzeteinek a népszövetségtől is elismert tisztes példát adott miként kell egy romokban heverő országnak, kényszerbékétől megcsonkított államterületnek és egy sebektől vérző nemzetnek bebizonyítania életképességét, a jövőre való jogát. És mit hallunk? Most ez a kis ország, a mi hazánk, a magyar állam megszilárdított pénzének tekintélyével, az általános világgazdasági faktorok szemében olyan helyet foglal el, hogy bevonják őt is más nagy nemzetek jegybankjaival egyetemben egy jelentős nemzetközi munkába, a belga frank megszilárdításának akciójába. Azt kérdezhetné erre a tájékozatlanság, vájjon nincs-e nekünk még min- di g elég bajunk s annyira jól megy-e a dolgunk, hogy messze idegen s hozzá még volt ellenséges országnak a pénzét sietünk segítségünkkel feltámasztani? Bevalljuk, hogy ilyen k érdéá meghökkenthet, — de csak laikust. Öntudatos büszkeséggel kell tudomásul vennünk, hogy a belga frank B ékésvármegye törvényhatóságának lelkes, spontán és a mai időkben szinte egyedülálló, egyhangú határozata, mellyel népszerű alispánját állásában visszatartani kívánja, — nem csak a közvéleményben, a sajtóban és az Egységes pártban váltott ki mély hatást, hanem az inponáló határozat a kormányt is gyors és mindnyájunkat megnyugtató cselekvésre bírta. „A lenyugvó nap, mely megfutotta pályáját és nyugvóra tér,“ — a törvényhatóság akaratából újra felkelt és természetes egyszerűségével, melegségével, fényével és ragyogásával újra a miénk. A törvényhatóságnak készülő deputációja — legjobb értesülésünk szerint, már feleslegessé vált, mert a kormány belátta, hogy dr. Daimel Sándor alispán az az érték, akire nem csak Békésvármegyének, de egy romjaiból felépülő országnak is szüksége van. Bár minden lépésről, mely a törvény- hatóság egyhangú határozatát kiváltotta és e határozat után végbement minden kísérletről pontos értesüléseink vannak, — nem tartjuk szükségesnek foglalkozni az aktualitását vesztő tényekkel, csupán azt konstatáljuk lelkes örömmel, hogy az ország uj belügyminisztere hajlandó teljesíteni Békésvármegye törvényhatósági bizottságának közérdekű óhaját és dr. Daimel Sándor alis- páni állásában addig marad, mig ö maga hajlandó tudását, képességeit, erejét és páratlan energiáját a vármegye közönségének szentelni. Más kérdés most az, hogy a törvényalátámasztására való szövetkezésben a magyar szanálás iránti elismerés szerepet fátszhatik és evvel nem egy politikai testülettől, mint a népszövetségtől, hanem magának a gazdasági életnek élő hatalmaitól van kiállított bizonyítványunk pénzügyi konszolidációnk értékes voltáról. Meghivatásunk más állam szanálásának munkájához, egyet jelent azzal, hogy a hatalmak legkonzer- vativebb körei, gazdasági tényezői immár úgy tartanak számon bennünket, mint az erő és szilárdság képviselőjét. \ hatóság egyhangú megnyilatkozása milyen konzekvenciákat ir elő. Ebben a tekintetben jöhetnek operációk, flastromozások, megkövetések és engesztelődések. Jöhetnek lemondások és felmentések, jöhetnek operettlibrettóknak felhasználható kibékülések — bennünket csupán az érdekek hogy „az alispán marad“. Épp igy nem érdekel berniünket az sem, hogy egy nem megyebeli képviselő interpellációt intézett a kormányhoz a békésmegyei főispán működése ügyében. Az interpellációt Kiss Menyhért mondta, de szele Tótkomlósról fuj. Öt sorozatos interpellációról hallottunk, de eddig csak egyet ismerünk. Majd ha ennek is a végére jutunk, tudjuk meg. hogy a fegyver talált-e, vagy visszafele sült el. Mindenesetre közéletünknek sok elszomorító jelenségeit láttuk most meztelenül és a régi nemes vetélkedésnek, lovagias gondolkozásnak nyomai is eltűntek. Szerencsénk csak az, hogy a miniszterelnök jellemszilárdsága, fajszeretete és nemzetépitő elhatározása és az uj belügyminiszter igazságórzete és no- bilitása útját fogja állani minden olyan törekvésnek, mely békebontásra, széthúzásra vezethet. Alispánunk, kihez a közjó érdekében szívósan ragaszkodunk, a legközelebbi napokban a miniszter elé fog járulni. Ő ismeri a helyzetet, melyben dolgozik és él és ő tud igazságos bírálatot mondani. A mi konzekvenciánk csak annyi, hogy aki szelet vet, vihart arat. (O.) Békésmegye küzdelme alispánjáért. — Budapesti levél. — KÖLCSÖNT ölesé kamat mellett folyósítunk NEMZETI HITELINTÉZET GYULAI FIÓKJA (Városházával szemben) » •
