Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-10-27 / 85. szám

\ 2 Békés 1926. október 27. ' Választási előcsatározások. A legégetőbb, legsürgősebb feladatokat megelőzve kezdte el tárgyalni a nemzetgyű­lés a felsőházi javaslatot, de mintha e tár­gyalás irápt nem mutatkoznék a képviselők részéről olyan érdeklődés, mint amilyet maga a tárgy megérdemel. A közöny álmos hangu­lata árad szét a dunaparti palota góthikus kupolái alatt. A közelgő választások hangulata ter­jeng ma a politika berkeiben. Kormány­férfiak, pártvezérek nyilatkozataiban már meg- csörren a közelgő kampány fegyverzaja. Föl deritő osztagok járják be az országot, hogy a nép hangulatát tanulmányozzák s e han­gulatból megállapítsák saját esélyeiket. Szer­vezkednek a pártok gyűléseken, pártvacsorá­kon, szövetségi estéken, klubokban és min­denütt, ahol a szervezkedésre mód és alka­Mint már jeleztük, a Körös—Tisza—Ma- ros Armentesitő Társulat központi választmá­nya és közgyűlése október 28—29 én ül össze Hódmezővásárhelyen a városháza közgyűlési termében. Ezzel kapcsolatban az Armentesitő Társulat a tegnapi napon elküldötte a város­nak az 1926 évről szóló jelentését. A jelentés összefoglaló része általában optimisztikusan itóli meg a helyzetet és jelen­tékeny javulásról számol be. Azok a nehézségek, melyek a Társulat munkáját az előző években megbénították, lényegesen enyhültek. Ennek főoka, a jelentés szerint, a kormány által három részletben rendelkezésre bocsájtott 37 és negyedmillió aranykoronás bölcsön, melynek felhasználása folyamatban van. A jelentés egy másik helyén megemlék- szik arról, hogy a jövő évre újabb 20 millió kölcsönre van kilátás. A helyzetképhez tar­tozik az is, hogy az 1926-ik évben az ármente- sitői adóknak 60 százaléka befolyt A munka­Napokkal ezelőtt hirt adtunk arról, hogy a belügyminisztérium interveniálására a pénz­intézeti központ most már rövidesen folyó­sítja a vármegyék külföldi kölcsönének első részletét. A kölcsön folyósítása — mint érte­sülünk — folyamatban is van. A külföldi kölcsönnel kapcsolatban azonban a belügyim niszteriumban újabb fontos értekezlet volt, amelyen a vármegyék képviselői is megjelen­A tegnap esti budapesti gyors­vonat, mely este háromnegyed 9 óra­kor érkezik be Csabára és amellyel a gyulai utasok szoktak hazaérkezni a fővárosból, Szolnok előtt — össze­ütközött egy tolatómozdonnyal. Az összeütközés következtében a tolató­mozdony 30 méterre kivágódott a pályatestről, a gyorsvonat mozdonya pedig tönkrement. A vasúton a kó­lóm kínálkozik. Javában folynak már a talajkészitő munkálatok, sőt mi több, sok helyt már a jelöltek és önjelöltek neve sem ismeretlen. A nemzetgyűlés csendesen agonizál s körös-körül az országban megkezdődtek az előcsatározások az uj mandátumokért. Még nem tudhatjuk, hogy ezek az aránylag hal­kan, tapogatózva és diszkrét eszközökkel folyó előcsatározások mikor fejlődnek az egész vo­nalon tomboló választási harccá. A nemzetgyűlés agonizál és készíti a végrendeletet az utódnak átadandó örökség­ről. Értesülésünk szerint a választások a kü­szöbön vannak és ha decemberi választásra nem is kerül a sor, a jövő év első hónapjai­ban az alkotmányos küzdelem meg lesz. bér és az anyag esése szintén hozzájárult a helyzet javulásához. Abban a kellemes hely - zetben vagyunk — mondja a jelentés, — hogy jelentékeny előhaladásról számolhatunk be. A jelentés ezután felemlíti az egyes he­lyeken elvégzett, vagy folyamatban levő mun - kálatokat. A jelentéshez csatolt 1927. évi pengőben elkészített költségvetés előirányzatból kitűnik , hogy a jövő költségvetés keretei nagymérték­ben bővültek az ideihez képest. A költségve­tés végösszege ugyanis 1926 ra 148 ezer 303 pengő volt, mig 1927 re már 238 ezer 864 pengőre emelkedett. A jelentésből ítélve a jövő évben remél­hetőleg már nemcsak az Armentesitő lesz ab­ban a kellemes helyzetben, hogy jelentékeny javulásról számol be, hanem azok a gazdák is, akiket az idén agyonnyomoritott a viz s akiknek kevés vigasztalás, hogy a tanyájuk esetleg felemelt költségvetés keretei közt dől össze. tek. Bókésvármegye részéről dr. Daimel Sándor alispán, dr. Hoffmann Károly tiszti főügyész és Bálint Imre műszaki főtanácsos vettek részt a minisztériumban megtartott értekezleten. Mind három kiküldött a szom­bat esti gyorsvonattal érkezett haza Gyu­lára. A kölcsön ügyében még nincs végleges döntés. vetkező utasok ültek: dr. Jantsovits Emil és felesége, Kiss László szeg­halmi főszolgabíró, dr. Follmann Já­nos orvos és mások. A tolatómozdony fűtője, a ki leugrott a gépről, halálos sebesülést szenvedett. Szerencsére valaki meghúzta a vészféket és igy idejében el lehetett kerülni a nagyobb katasztrófát. A gyulai vonat tegnap este emiatt késett másfélórát. Válasz egy levélre. Vettük a következő sorokat: Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur ! Folyó hó 20-iki becses lapjában meg­jelent „Levél a szerkesztőhöz“ cimü közle­ményre tisztelettel kérem az alábbiakat b. lapjában leközölni. Szombatról vasárnapra virradóra vészes harangkongás verte fel a város lakosságát (kivéve azt a sok berúgott embert, akik még le sem feküdtek) Galbács Imre kereskedő Vida ueca 7 sz. házának hátsó épületrésze gyuladt ki. Panijik Tóth reálgimnáziumi tanár figyelmeztette a kivonuló tüzőrséget arra, hogy hol és melyik ház van veszélyben, ahelyett, hogy a hivatalos tűzoltóságot az eset szín­helyén esetleg megelőző önkéntes parancsnok vagy alparancsnok valamelyike, akinek már az előző pillanatokban tiszta képet kellett volna alkotni a tűz tovább terjedéséről — in­tézkedett volna. Mindenesetre a „figyelmes szemlélő“ a tüzeseteknél nagyon sok jelenséget meg tud állapítani így pl. megállapítást nyert, hogy az égő épületről azok a „berúgott emberek“ leszedték a cserepet De le bizony ! Laszedtük pedig először azért, mert a lepattogzó cserép embereket sebesithetett volna meg. A csere­pet le kellett másodsorban azért is szedni, mert a tüzet oltani kell s a fennmaradt tető ezt nagyon nehézzé tette volna. Azután pedig a tetőszerkezet úgyis csak leég és a lezuhanó sok métermázsa cserép (ezt nem állítom ha­tározottan, de megtörténhetik) a menyezeten rést üt, vagy teljesen beszakitja és mi törté­nik azután ? Mi egyéb, mint porig ég az egész épület. Megmondom azt is, hogy miért szed­tük le a szomszédos fásszin tetőzetét. Nem azért, mert túl buzgók voltunk, hanem azért, mert ha az égő ház fala és a fásszin közötti résen a fásszinbe szikra kerül be és ott tüzet fog, a fennlévő tető esetleg megakadályoz abban, hogy azt az ember idejében észre vegye és a tűz tovább terjedését megakadá­lyozza. A figyelmes szemlélő tehát sok mindent megállapított. De többek között egy nagyon fontos dolgot ón is megállapítottam Azt na­gyon jól tudja mindenki, hogy a tüzeset szín­helye és tüzőrségi laktanya közötti távolság (sokat mondok) 300 lépés. így nem került volna olyan nagy fáradságba 3—4 embernek a kocsit a lovak befogása nélkül két perc alatt az eset színhelyére huzni és akkor meg­történhetett volna az, hogy a melegtől, nem a bortól túlfűtött testünk ott a Rázel-uccai ol­dalon a tüzeset keletkezésétől számított nem a 25, vagy 30 ik percben kapja az első lehűtő sugarat, hanem a 3 ik percben. Ezt mondom én, aki a kávóházból ugyan, de nem részegen az első harangkongás után a színhelyen vol­tam, sok olyan barátommal, akik nem mint figyelmes szemlélők, hanem mint kötelesség tudó emberek dolgoztunk addig, amig egyik barátunk a hivatásos tűzoltóparancsnok úrtól egy goromba szót vágott zsebre. Azt a goromba­ságot aztán elosztva magunk között, mint akik végezték dolgukat, némán eltávoztunk. Maradok szerkesztő ur mély tisztelője : Sagy Ferenc levente oktató, tüzeseteknél pedig tűzoltó! Kiadó üzlethelyiség llárosház-utca 23. szám alatt. Értekezhetni ugyanott. S90 1-2 Az ármentesitő társulat jelentése. Békésvármegye kölcsöne. Az alispán Budapesten tárgyalt a minisztériumban, Vasúti szerencsétlenség.

Next

/
Thumbnails
Contents