Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-01-30 / 8. szám
2 Békés 1926. január 30. ról, részint egészség ápolásáról s a betegségekkel szembeni védekezésről szólanak. Igen nagy jelentőségű és fontosságú, hogy az előadásokon mennél számosabban vegyenek részt az anyák. Már eddig is elég látogatottak az előadá- sok, azonban kívánatos, hogy necsak azok jelenjenek meg, kik az intézetet tanácskérés céljából úgy is felkeresik, hanem a város lakóinak minden rétegéből s minél számosabban. Az előadások napja s az előadás cime a rendelő intézet várószobájának ajtaján van kifüggesztve Az előadások május 1-ig tartanak. Hihető, hogy a város megértő közönsége méltányolja az elérendő nagy célt s gyermeke érdekében részt vesz az ingyenes, csupán oktató előadásokon. Változások a békésvármegyei választókerületben. A nemzetgyűlési képviselőválasztásokról szóló törvény alapján a kormány a statisztikai hivatallal elkészítette a választókerületek uj beosztásáról szóló statisztikát és megtette az előkészületeket a választókerületek számának apasz tására. A tervezet már el is készült és eszerint Békésvármegye nyolc választókerülete megmarad ugyan, azonban a választókerületek mostani területe alaposan megváltozik, amennyiben egyes választókerületeket meg fognak szűkíteni. A jövőben az orosházi kerület is elveszíti egyik községét és ezenkívül még két más kerület beosztása változik. A statisztikai hivatal kidolgozott terve szerint a jövőben a békési kerületben 12000, a bé késcsabaiban 14000 a gyomaiban 9200, a gyulaiban 9200, az orosháziban 12200, a szarvasiban 13800, a szeghalmiban 10400, a tótkomlósi- ban körülbelül 3600 választó lesz A Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület érdekes beszámolója. A Bókésmegyei Takarékpénztári Egyesület, amely Gyulán a Nemzeti Bank mellék- helye is, január 31-én tartja LXII ik évi rendes közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztett évi jelentés visszatükrözi az intézetnek az utolsó esztendőben bekövetkezett jelentős föllendülését. A takarékbetótállomány mintegy 8 milliárd K-val emelkedett és ennek megfelelően a kihelyezések is 7’2 milliárd koronával szaporodtak. Az összforgalom 1924-ben 437 milliárd korona volt, 1925-ben pedig már 1133 milliárd koronával nagyobbra emelkedett. Az évi jelentés bevezetésül megemlékezik az általános gazdasági válságról és leszögezi, hogy Gyulán mindössze három nem jelentős fizetésképtelenség történt, ami annak tulajdonítható, hogy a város jól fundált régi intézetei hivatásukhoz méltó megértéssel álltak a nehézségekkel a küzdők mellé. Az elmúlt év utolsó napjaiban Békés- megyében óriási károkat okozott az árviz- veszedelem, hozzávetőlegesen 35000 kataszt- rális hold terület került viz alá, 500 tanya dőlt rommá, ezenkívül terményekben, állatokban és eszközökben is igen nagy károkat szenvedtek. Ezután a jelentés utal a múlt évi december 2-iki rendkívüli közgyűlésen elhatározott felértékelésre, amellyel az intézet a jelentés szerint életének egy jelentős, kedvezőnek éppen nem mondható határkövéhez ért. Az igazgatóság kiemeli, hogy szolgálatot vél teljesíteni az utókorral szemben is, ha évi jelentésében megörökiti ezt a hihetetlen és példátlan leromlást és köztudomásra hozza, hogy a világháború kitörése óta az intézet, noha tőkéjét több Ízben is szaporította és úgy a betétek, mint a kihelyezések számszerűen állandó emelkedést mutatnak, as intését saját tőkéje és vagyona egy negyedére, betéti és kihely esései egy tisenötödréssiikre, nyugdíjalapja pedig egy negyrenedréssére sorvadt össse. Ez a sötét kép azonban mégsem ok a csüg- gedésre, mert már a múlt évben, mint az említett számadatok igazolják, igen jelentős fejlődés indult meg. Az intézet a múlt évben közraktárakat létesített, hogy úgy a közönség, mint a kereskedők érdekeit szolgálja. Téglagyárának termelőképességét uj gépek beszerzésével és az üzem megnagyobbitásával fokozták. A biztosítási üzlet kultiválását is megkezdte, amennyiben az intézet szerződést kötött a Foncierrel és már az első nyolc hónap folyamán 215 uj biztosítást kötött 30 milliárd korona értékben. Az intézet érdekeltségéhez tartozó Első Gyulai Kereskedelmi Részvénytársaság, a Gyulai Képkeretlóc és faiparárugyár Részvénytársaság és Sail István Fém- és Lemezárugyár Részvénytársaság termelésüket és forgalmukat az elmúlt évben is fokozták. Az intézet tiszta nyeresége 551 millió koronánál nagyobb, amelyből rész- vényenkint 5000 korona osztalékot fizetnek. „KIRÁLY« mozgószínház Telefon 82. GYULA. Telefon 82. 1920. évi január hé 31-én, vasárnap délután 2/44, ]/47 és este 1/2d órakor Fox filmek! Fox-fiimek! Ádám és Éva bohózat 5 felvonásban. Főszereplő: DODO. Cowboy király cirkusztörténet 6 felvonásban. Főszereplő: BUCK JONES. *. *3 X'S.S /v .-v a. mvmsmmmsm •* Lapkfhordó felvétetik i „BÉKÉS“ liüiíúhiviiíiiiáiiiin. I« A gyulai Általános Ipartestület köréből. Az ipartestület előijárósága folyó hó 26-án tartott rendkívüli ülésében tárgyalta a „ Békés“ karácsonyi számában megjelent cikket és Szilágyi László dr. ur a Közművelődési Egyesület igazgatója által a Testület elöljáróságához küldött alábbi nyilatkozatát: A Gyulai Ipartestület Tek. Elöljáróságának! A „Békés“ karácsonyi számában „Gyula Kulturális Élete“ cim alatt megjelent és a címnek megfelelő tartalom szerint Gyula város kulturális élete közérdekű előmozdításának módját tárgyaló cikkemben olyan kitételek foglaltatnak, amelyeket a gyulai Ipartestület a gyulai iparosságra nézve sértőknek talált. A Gyulai Közművelődési Egyesület e tárgyban már az én közreműködésemmel nyilatkozatot intézett az Ipartestület Elöljáróságához, annak hangsúlyozása mellett, hogy a Közművelődési Egyesület távol áll attól, hogy bármilyen sértést az Ipartestülettel szemben magáévá tehetne, vagy helyeselhetne. Ennek kiegészítéséül a magam részéről egyénileg és saját személyemben is kijelentem, hogy tárcám megírásával kizárólag csak a közművelődés érdekét kívántam előmozdítani és amennyiben annak keretében az Iparosság kulturális helyzetével is foglalkoztam, e tekintetben is elsősorban a kultúrát, egyben pedig épen magának az iparosságnak is az érdekét, kulturális helyzetét előmozdítani volt célom, annál is inkább, mert az iparosság, különös képen pedig a gyulai iparosság jelentőségét és értékességét mindig éreztem, az iparossággal rokonszenveztem, s ennek tettekkel is volt alkalmam kifejezést adni. Belátom, hogy cikkem azon kitételei, melyek szerint „sok több pármilliót összekapkodott kereskedő és iparos a helyesírás legelemibb szabályaival sincs tisztában“ valamint a többi sértőnek vélt kitételek alkalmasak voltak arra a föltevésre, hogy ezek gyulai iparosokra is vonatkoztak, miután egy sajnálatos elírás folytán épen ott alkalmaztattak ezek, ahol a gyulai iparosságról beszéltem, holott csak arra céloztam idézett soraimban, hogy a háborús viszonyok alkalmat adtak, mint minden más foglalkozás körében, úgy az iparosság és kereskedelem körében is nem hivatásos iparosoknak és kereskedőknek az ipar és kereskedelem révén és ürügye alatt háborús vagyonokat szerezni és azok minden előnyét érezni anélkül, hogy társadalmi vagy kulturális kötelezettségeiknek eleget tettek volna. Legkevésbé sem vonatkozott azonban ezen megállapításom a közismerten tisztes gyulai iparosságra és kereskedelemre. Ha ennek ellenére cikkem mégis olyan kijelentéseket tartalmaz, amelyeket az ipartestület az iparosság tagjaira nézve sértőnek talál, kijelentem, hogy eddigi magatartásommal és tetteimmel összhangban sértő szándék a cikk megírásánál nem vezetett, az iparosságot megbántani távolról sem kívántam és a szóbanforgó kifejezésekért a legmélyebb sajnálkozásomnak adok kifejezést. Az elöljáróság a nyilatkozatból megállapítja, hogy a cikk Írója nem kivánta az iparosságot megbántani, igy az ügyet befejezettnek tekinti. Az Ipartestület Elöljárósága. (Az ügyet a szerkesztőség is befejezettnek tekinti, mert a közérdeket szolgáló sajtó nem foglalkozhatik állandóan személyes természetű ügyek pertraktálásával Szerk.) Elsőrendű minőségiben kap EIN DENBEFtGEH-féle mr kubikos-talicskát-választékban Kovács Sándornál, géperőre berendezett kocsigyártó műhelyében. 4 5 Gyula, Hagyma-tér 9. — Ugyanitt egy tanuló felvétetik. —
