Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-01-30 / 8. szám

í 1906. január 30. Békés 3 Februári lakbér. A február 1-én esedékes lakbértáblá- zatot az alábbiakban közöljük: I. Lakbérek után: 917. évi novemberi lakbér (alapbér) Jelenlegi tiszta lakbér Közüzemi pótlék 1926 febr. 1-én fizetendő összesen 10 62350 4350 66700 20 124700 8700 133400 30 187050 13050 200100 40 249400 17409 266800 50 311750 21750 333500 60 374100 26100 400200 70 436450 30450 466900 80 498800 34800 533600 90 261150 39150 600300 100 623500 43500 667000 200 1247000 87000 1334000 300 1870500 130000 2001000 400 2494000 174000 2668000 500 3117509 217500 3335000 II. ÜBli etek után • 1917. évi novemberi lakbér (alapbér) Jelenlegi tiszta lakbér Közüzemi pótlék 1926 febr. l-én fizetendő összesen 10 72500 4350 76850 20 145000 8700 153700 30 217500 13050 230000 40 290000 17400 307000 50 362500 21750 384250 60 435000 20100 461100 70 507500 30450 537950 80 5890000 34800 614800 90 652500 39150 691650 100 725000 43500 768500 200 1450000 87000 1537000 300 2175000 130500 2305500 400 2900000 174000 3074000 500 3625000 217500 3842500 Béz§aheg;yi (jtyuiáii« Megyénkből indult el 52 évvel ezelőtt s most — hacsak egy napra is — visszajött ide. Segíteni akart ő is az árvízkárosultakon s azok javára lépett fel. E nemes cselekedettel igazán méltóvá telte magát a diszpolgárságra, melynek őt Endrőd község megválasztotta. Nagyszerű művészetét élvezték azok, akik résztvettek a múlt szombati müvészesten. Mint embert azonban azok ismerték meg, akiket jó sorsuk a banketten az ő közelébe vitt. Nem a nagyképü művészek soraiba tartozik, igazi ne­mes egyszerűségről tesz tanúságot, minduntalan megcsillanó, finom humora egészséges világné­zetre enged következtetni. Az estről, Gyuláról, diszpolgárságáról esik szó. Majd életéből mond el részleteket. Régi idők elevenednek fel pár percre. Látszik az arcán, mikor egy egy kedvesebb jelenetnél tart. Ilyen kor elmosolyodik és kitart beszédében. A régi szinészéletről mesél s igy már részletesen lehet követni életrajzát. Rózsahegyi Ödön — kitől nevét kapta s aki mindvégig lelkesen dolgozott érte — nevelő­apja volt. Ez, — miután szülei Endrődön meg­haltak, — magához vette s vitte mindenhova magával, ahova mint vándorszínész került. A letűnt kedves szinészvilág hű tagja volt, aki csak a színészetért élt. Annyira buzgólkodott, hogy később igazgatott is színházat. Már kora gyer­mekkorában színésznek szánta Rószahegyit, aki­nek azonban inkább a gazdálkodó pálya nyerte meg tetszését Rózsahegyi hajlamáról tudomást szereztek rokonai és elhatározták, hogy gazdasági tanul­mányok elvégzésére Magyaróvárra küldik. Mikor a szükséges pénz és staffirung együtt volt, Pestre mentek s ott pár napig megszálltak be 'Asárlás céljából a Kerepesi úti „Fehér ló“ ban. Egyik délután, mikor fáradtan hazatért a szállóba, beront szobájába Rózsahegyi Ödön és szemrehányásokat tesz neki, hogy inkább kan ász - inas akar lenni és nem Shakespearet szavalni. Vitatkozás támadt köztük. Rózsahegyi azzal érvelt, hogy nincs elég tehetsége. Nevelőapja viszont sok egyéb érv után kivágta a sorsdöntő érvelést, hogy bizony már beíratta a sziniiskolába és kijárta, hogy mint 18 évest vegyék fel, holott még csak 16-ik évét töltötte be Ez hatott, azaz dugába döntötte az eddigi terveket és Pesten maradt. Szorgalmasan tanult. Húsz éves korában levizsgázott Ezután meg­kezdte az igazi tanulást, úgy mint azt régen csinálták, vidékre, Debrecenbe szerződött, Itt há­rom évig szinészkedett Innen Kolozsvárra, majd Nagyváradra ment. Három évig tartózkodott e két helyen. Nagyváradról Pestre került a Nemzeti Színházhoz. Itt működik azóta. Most készülnek a Nemzeti Színház örökös tagjának, Rózsahegyi Kálmánnak huszonötéves jubileumára. Játszott mindent. Becsülettel és művészi hittel dolgozott. Mint ember igyekezett szerepeit formálni. Számtalan darabban lép fel. Ezek kö­zül az utóbbi évben játszotta hires szerepét „A vén gazember“ ben. Úgy látszik, ősi vágyait játszotta ebben Hervadhatalan, nagy érdemei vannak, ami­ket életrajzírói bizonyára majd részleteznek. Ehelyen csak a köszönet zászlóját hajthatom meg előtte azért a nagy nemzeti ideálért, mely mindig itthon tartotta. Soha, — pénzért sem, másért sem, — külföldön fel nem lépett. Pénzért nem lett nemzetközi érték. A Nemzeti Színházat vál ságos napjaiban el nem hagyta, habár anyagiak­ban 5 sem duskálkodik. Itthon dolgozik ernyedetlen szorgalommal. Uj szinészgenerációt nevel és állandóan játszik világhírű drámai színházunkban. A hála nyilvánul meg azokban a nemes- lelkű emberekben, akik érdemeiért köszönetül Rózsahegyi-házat akarnak építeni, adják hozzá a téglákat és gyűjtést rendeznek. Adjon mindenki, hogy ez az Istenadta magyar művész ebben élhesse meg ötvenéves jubileumát. Miltényi Árpád. A békésmegyei árvíz vetített képeken. A békésmegyei árvíz rombolásáról Gyula határában és Vésztőn repülőgépen s a hely­színén fölvett, eddig nem látott képek kerül­nek a nagyközönség elé rendkívül érdekes és értékes műsoros előadás keretében. A közönség legszélesebb köreit érdeklő elő­adást február 9-én, kedden este tartják meg a Király-Mozgó helyiségében. Nemcsak az árvízkatasztrófát óriási arányaiban szem­léltető képek, hanem a műsoros előadásban szereplő kitűnő nevek miatt is nagy érdek­lődésre lehet számítani. Részletes műsor a Békés legközelebbi számában s a falraga­szokon. Helyárak 40.000, 30.000 és 20.000 korona. Jegyek előjegyezhetek a Király- Mozgó pénztáránál. Február 9-én délután kizárólag az ifjúság részére lesz előadás. A pápai Szentszék elutasította a román király kérelmét. A román kormány Ferdinánd király számára az apostoli címet kérte a Szentszéktől, de Róma elutasította. Erdélyi katolikus körökben nagyon jól tudják, hogy a román kormánynak az apostoli címmel csak az volt a szándéka, bogy a katolikus egyház jogviszonyaiba erősebb beleszólást kapjon és ezáltal hatalmát a katolikus egyházzal szem­ben jobban érvényesíthesse. Róma tehát a maga elhatározásából is ellene szegült ezeknek a román törekvéseknek, amelyek kétségtelenül károsan be­folyásolták volna az erdélyi magyarok sorsát. Az erdélyi katolikus egyházkörök felfogása szerint Róma visszautasító magatartása igen jelen­tős abból a szempontból is, hogy ez kifejezi Róma határozott állásfoglalását a Trianon revíziójának lehetősége mellett. HÍREK. Lapunk legközelebbi száma a közbe­eső ünnep miatt február 5-én jelenik meg. A város képviselője beszámolót tart az olvasókörökben. Lukács György dr. városunk nemzetgyűlési képviselője folyó hó 31-én, vasárnap délután 3 órakor a román­városi, fél 5 órakor a nagymagyarvárosi ol­vasókörben beszámoló beszédet mond, melyre a kör elnöksége ezúton hivja meg polgár­társait. Értesítés. A gyulai róm. katb. egyházi és iskolaiado minden vasárnap délelőtt 9—11 óráig a belvárosi fiaiskolában is fizethető. Megindult a vaasntforgalom Kötegyfin felé. A gyulai vasútállomás közti: 1926. évi január hó 27-től, Gyula—Sarkad—Kötegyán—Vésztő, nem­különben Kötegyán—Nagyvárad között a forga­lom felvétetett. A személy forgalom korlátozva van és ejak két vonat közlekedik. Gyuláról indul Kötegyán felé (1632 es) 5 óra 2 perckor, Gyulá­ról indul Kötegyán felé (1638 as) 19 ora 36 perc­kor. Kötígyánból Gyulára érkezik 7 óra 19 perc­kor. Kötegyánból Gyulára érkezik 22 óra 7 perc­kor. Gyuláról Budapest és Szeged felé megmaradt változatlanul a forgalom. Teher forgalomra<]is kilátás van. Tisztnjltás. A Gyulai Józsefvárosi Olvasó­kör 1926 éri január hó 17-án megtartott tiszt­újító közgyűlése alkalmával egyhangúlag a követ­kezők választattak meg: Bernde József elnök, Prattii g r Mátyás alelnök, Múlt József pénztar- nok, Sa b Adám könyvtáruok, Wencz Márton 1*0 jegyző, Szikes József II, jegyző, dr. Sohnffert Fe­renc ügyész. Választmányi tagok : K. Sehr ff-rt József, Emhő Ferenc, Sposzta Antal, M*tz Antal, Scbriff rt F-renc, Pfaff Mihály, Illich József, ifj Hoffmann Konrád, ifj. Szikes Antal, Markbteiner Ferenc Math Mátyás, Engelhardt Mátyás, Keizer Antal, Hack Mátyás, M. Sehr ff rt Józs i, Kneifel Márton, Kneifel Adám, Steigeiwald István, ifj. Steignwald István, ifj. Pfiff István. Vidékre Is kiterjesztették a labdarugó sport- tilalmat. Az Országos Testnevelési Tanács indít­ványára a belügyminiszter junins 10-től augusz­tus 15-ikéig betiltotta Magyarország területén a footbailjátékot, hogy azalatt az idő alatt a többi sportok konkurencia nélkül rendezhessenek ver- síDyeket. Veesei Ferenc a gyulai árvízkár»* sültükért. Budapestről jelentik nekünk : Ve- csei Ferenc, a világhírű hegedűművész hosz- szu külföldi tartózkodása után Budapestre jön és a gyulai árvízkárosultak javára az Operaházban hangversenyt rendez. Az estének theatre páré jellege lesz. Egyeoruha a leventéknek. Az Országos Testnevelési Tanács azzal a tervvel foglalkozik, hogy a leventéket egyenruhával fogja ellátni. Egy erős szürke egyenruha, ing, sapka és bakkancs 6 hónapi részletre 600 ezer koronáért szerezhető be a budapesti központban. Szövőtanfolyaniot rendez a földmlvelésügyl minisztérium. A földmivelésügyi minisztérium Budapesten újabb bárom hónapos szövőtanfoiya- mot rendez. A február 3-án kezdődő díjtalan tan­folyamra való felvételt januar 3l-ig a földmive­lésügyi minisztérium VIII—3. ügyosztályától Írás­ban lehet kérni.

Next

/
Thumbnails
Contents