Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-08-11 / 63. szám
IAF1II. évfolyam 63* szám. Szerda Gyula, 1936. augusztus 11 Előfizetési árak; Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Doha; János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Hirdetési díj előre fizetendő. Egyes szám ára 1000 korona. Az aratók nyomában. Irta: RADNÓTI ISTVÁN Esőben, napsütésben áll a nagy munka: az aratás hetek óta. Most nincs hétköznap, vagy vasárnap, nincs nappal vagy éjszaka, nincs pihenésre idő, egy rátában kell a magyar gazdának megbirkózni a nagy kalász- tengerrel, — a neki lenditett kaszát végig kell vinni kötelességből, becsületből — mindennapi kenyérért a beláthatatlrn gabonamezőkön. Csak ha a nap elfordul a földtől és az ég áldása talán már túlságosan is verni kezdi a földet, akkor áll meg szükségből az aratás. Nálunk Magyarországon mindig különös és megbecsült jelentősége volt az aratásnak. Mig kint a földeken verejtékes homlokkal dűlnek neki a rendnek az arató magyarok ezrei, addig bent a hivatalokban, a városok bérkaszárnyáiban az Íróasztalok fölé görnyedt emberek az ablakon keresztül az eget, az időt nézik, az újságok pedig aggódva regisztrálják az időjárás szeszélyes változásait. A napsütésnek együtt örül ma mindenki s az esők miatt együtt kesereg a gazdával ma nin- den jóérzésü magyar. De nem is lehet másképpen. Itt, ahol a lakosság háromnegyedrésze ennek az Istenáldotta földnek megmunkálásából él, úgy az államhatalomnak, mint a magángazdaságnak minden legapróbb megmozdulásában is nyomon kell követnie az ekét, vagy a kaszát, de legelsősorban a természet láthatatlan szeszélyeit. Ha az Isten megáldja a gazda két keze- munkáját és a vigan pöfékelő gőzmasina nyomán a cséplőgép dobja süriin veri ki az acélos, drága szemeket, akkor a kereskedő, az iparos, a hivatalnok nehéz élete, kínlódása is könnyebbé válik. Ha a gazda magtárja roskadásig telik a dúsan eresztett gabonával, akkor a teli hombár biztos érzésével önérzetesebben, merészebben emelheti fel a fejét ebben a zűrzavaros, pánikszerű Európában. Történelmünk jelenlegi legküzdelmesebb évei szomorú biztossággal tanítottak meg bennünket arra : a népek harcában nem az igazság felemelő tudata hozhat sikereket, hanem a földben, a polgárok karjában és agyában rejlő nemzeti erő biztosíthat győzelmet, boldogulást és megbecsülést. Felelős szerkesztő: BOBAY FERENC A körülöttünk táncot járó kis Potemkin-államocskák, földjeinken ideig-óráig vegetáló népek ezeréves múltúnk, történelmi határaink és kul- turfölényünk dacára tovább folytatják kardnélküli hadjárataikat ellenünk, egy jó termés, egy nagy gazdasági erőfeszítés azonban meghu- nyászkodásra, egyezkedésre kényszeríti a reántaltság tudatára ébredő ellenségeinket. A koldnstariszngás felett könnyedén néznek el. De mennyire hízelkedve, udvarolva nyilatkozgat- nak rólunk az európai diplomaták máris, mert érzik a csűrökbe, a kincstárba gyűlő „uj élet“ gazdasági függetlenséget jelentő szelét és az uj A vármegye közigazgatási bizottsága tegnap tartotta augusztus havi ülését, melyen dr. Daimel Sándor alispán a következőket jelentette a kormány által a vármegyék részére felveendő külföldi kölcsönről, mely beruházásokra lenne fordítandó. A kormány által kibocsájtandó külföldi kölcsön ügye e hó 10 éré kitűzött rendkívüli közgyűlésen fog tárgyalás alá kerülni. Ebben az ügyben a pénzügyminisztériumban meg tartott értekezleten személyesen vettem részt. Hogy a külföldi kölcsönnek mi lesz a sorsa, illetőleg, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága által kellő előkészítés után hozandó határozatban kórt kölcsönből mennyit fog a kormány engedélyezni, azt még Megjelenik szerdán és szombaton. szellő mellett milyen hamar észreveszik megesonkitottságunk és igaztalan letiprottságunk tarthatatlan állapotát. A jó termés ma a legjobb irredentizmus, erő és hatalom, mely előtt térdet, fejet hajt mindenki. Ezért félő, aggódó lelkülettel nézzük a borongós eget és szívből örüljünk a jó napsugaras időnek. A magyar aratók kaszája pedig az 1926-ik esztendőben büszkébb virtussal versenyezzen, mert a keresztekbe gyűlő kévék nemcsak egy kis család életét fogják jelenteni az uj termésig, hanem az egész ország hatalmának boldogabb jövőjének megdönthetetlen alapjait építik. csak megközelítőleg sem tudom. Maga a kölcsön a jelenlegi viszonyok között drágának nem mondható, illetőleg a városok részére legutóbb engedélyezett kölcsönnél kedvezőbb, de hogy 3—4 óv múlva nyújtandó belföldi, vagy külföldi kölcsön feltételei nem e lesznek jobbak, azt kizártnak egyáltalában nem lehet tekinteni. A kölcsön feltételei szerint sok a levonás, az első réssiet kifisetése alkalmával mindjárt levonják ast a 3 milliárd kamatmentes előleget is, amelyet a kormány a vármegyének a közúti adó lekötése ellenében engedélyezett. Elég súlyos az a feltétel is, hogy az engedélyezendő külföldi kölcsönre kétszeres fedezetet kell adni a vármegyének. Milyen legyen a vidéki lakbér-? kormány párti képviselők Vass miniszternél. (Saját tudósítónk jelentése.) A Békés-nek írják: A népjóléti minisz teriumban most folyik a tárgyalás arról, hogy milyen községekben függesszék fel a lakásforgalom felszabadításáról szóló rendeietet. Ezzel kapcsolatban arról értesülünk, hogy több kormánypárti és kormányt támogató képviselő bizonyos módosító kívánságokat terjeszt Hm József népjóléti miniszter elé. A képviselők szerint ugyanis a vidéki, rendkívüli nagyszámú felmondás oka abban rejlik, hogy a jórészt gazdálkodó vagy iparos foglalkozású háztulajdonosok a saját céljaikra, kamrának vagy más gazdasági helyiségnek használják fel az eddig kiadott lakásrészeket, mert az aranyalapbér 55 százalékát sokkal kevesebbnek találják, semhogy azért érdemes lenne lakót tartaniok. A lakások száma tehát nagyon megcsappan és a megmaradó, kevesebb lakásért, szabad bérmegállapítás jogán horribilis összegeket kérnek. A kérdéssel foglalkozó képviselők ta^ pasztalataik alapján úgy gondolják az anomáliák kiküszöbölését, hogy a vidéki háztulajdonosokat köteleznék az emberi lakásnak használt helyiségeknek öt éven keresztül ugyancsak lakás céljára való felhasználására, egyben pedig kimondaná a népjóléti miniszter, hogy a teljes aranyparitásnál magasabb bért vidéken nem szabad kérni. Ezzel együtt elkerülhetetlennek tartják, hogy az ilyen szabályozás alá került községekben az állami tisztviselők lakbérét is aranyparitásra emeljék. Itt azután sérelmet is kellene orvosolnia a miniszternek, amennyiben a határmenti városok és községek eddig az első és második kategóriába tartoztak, mig most az ötödikbe és a hatodikba sorolták azokat. Az érdekeltek kívánságára ennek a helyesbítésére is felkérik a képviselők a minisztert. Súlyos a vármegyei kölcsön.
