Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-07-10 / 54. szám

1926. Julius 10. B élk é s 3 sági életet, mint a rátapadt sár a küllők for gását A lekötés évtizedekre történik, vagyis ezeket az adónemeket nem, hogy megszün tetni, de mérsékelni sem lehet. Ez mutatja, milyen terhes ma kölcsönt csinálni, melynek drága kamata és törlesztése egyre jobb pénsben less fizetendő. Ez annyit jelen, ímint eladósitani, zálogba tenni utódain­kat és a munkát, amit az utánunk jövők fog­nak elvégezni. Már ez is lelkiismereti meg gondolást kivan Hátha még meggondoljuk, hogy e kölcsönök tekintélyes része, amit gyer­mekeinknek kell egykor lefizetni, nem is hasznos és gyümölcsöző beruházásokra megy el. Ez a jelző csak kendőzi a mai befekteté­sek nagy részét. Ma mikor megállt, sőt ha­nyatlik a gazdasági élet, a legtöbb befekte tésnek nincs maradandó jellege. Egy bizonyos : álszocializmus jegyében folynak le a mai be­ruházások, amelyeknél fontosabb az, hogy munkaalkalmat teremtsenek, semmint az, hogy e munka nyomában olyan alkotások teremje nek, amelyek megállják helyüket a „kétszer- kettő=négy“ mai rideg világában. Széchényi mondta az ilyen munkáról, hogy ha egy gödröt kiások, aztán betemetek, az nem produktiv munka. Ez csak munkaal­kalom, de nem alkotás. Ma — sajnos — sok az ilyen. Még hiányzik belőlünk az életnek az az egészséges ridegsége és kontrolja, amely megválogatja a módot, ahogyan e hitelt nem fölélni, hanem termékenyen megforgatni le hét Ma még a mai napot tartjuk fenn, a hol napot, pláne, ha ez 20 óv múlva kopogtat, nem vesszük fontolóra. A külföldi kölcsönnek ez a módja nem áldás, hanem teher, sőt ve­szedelemmé is válliatik. Munka helyett spe­kulációt istápolhat, aminek végzetes veszedel­mére elég példa figyelmeztethet már ben­nünket. Utódaink munkáját elzálogosítani impro duktiv célra; ez nem jogos, ez túlmegy cse­lekvési szabadságunk határán. Ha pedig meg­gondoljuk, hogy minden adósságért, amit bár­mely közület, termelő ág, vagy magányos csinál, végeredményben a magyar föld felel, (mert közvetlenül vagy közvetve az kerül vé­gül lekötöttségbe az idegen tőke javára), akkor még több megfontolást kell tanusita nunk, mert nemcsak megélhetésünknek, ha nem állami önállóságunknak is a magyar föld az alapja. Ha ez kerül zálogba, akkor jövőnket sodortuk az eladósodás veszedelmébe yvwvw/ Kölcsönt folyósítunk kedvező feltételek mellett, hosszabb lejáratra is. Betéteket elfogadunk s azokat előnyösen kamatoztatjuk és bármikor vissza­fizetjük. Valutákat: leit, dollárt, szokolt, dinárt, fran­kot stb., továbbá arany-, ezüst- pénzt beváltunk és eladunk, kül- földre átutalásokat teljesítünk. Óvadékot leteszünk. 157 9 § Vállaljuk életképes vállalkozások finan- cirozását. \ Nemzeti Hitelintézet Gyulai Fiékja Városházával szemben. Ördög Konrád utódja. S.Ä: Ördög Konráü városi adóügyi tanácsnok — mint tudvalevő — leköszönt ezen állásáról és ezt a város képviselőtestülete tudomásul vette. Ördög Konrád jelenleg a gyulai állami kórház idegosztályán kezelés alatt áll és igy a katona­ságnál is folyamatban levő ügyében nem jelen­hetett meg Szegeden. Kihallgatását tehát elkellett halasztani. Ördög Konrád utódjául, mint komoly jelöl­teket : Denhoff Emilt, dr. Hirmann Józsefet és Veress Bélát emlegetik. Hir szerint az állást meg­pályázza vitéz Domokos törvényszéki titkár is. Pályáznak továbbá az állásra: Dr. Bartfia Béla, dr. Matuska, dr. Herberth Károly, Orosházáról Vass Géza, Békéscsabáról dr. Siposs Miklós, aki­nek közeli rokona egy belügyminiszteri államtitkár. A 400 éves évforduló. Nagy gyász és mérhetetlen megpróbál­tatások közepette szakadt a magyar nemzetre a mohácsi vész 400 ik évfordulója. Mohács mindig, mint valami nagy és fájdalmas se'o égett a magyar lelkek mélyén, ma azonban felszakadt újra. Mintha csak a sors, a ma­gyar végzet akarta volna, hogy a 400-ik év­fordulót megérő generáció mikor összegyűl a mohácsi csatasikon, ezerszer érezze át 1526 minden fájdalmas emlékét: azért szakadt ránk a Trianon. Ez az óv az első, amikor a nemzetnek megadatott, hogy megemlékezhessék Mohács­ról századóvfordulón. Ezért már hónapok óta folytak Mohácson és Budapesten szorgos elő­készületek, hogy a megemlékezés napját olyanná tegyék, mint amilyen a nagy mo­hácsi véres áldozat megérdemel. Magán Mo­hácson 1923 ban alakult egy helyi bizottság, amelynek az előkészítés munkája vált felada­tául. Ez a helyi bizottság dolgozta ki hosszú hónapok munkájával a keretet, amelyekben az ünnepség lezajlik. Ez gondoskodik arról is, hogy a tervezett ünnepségek programjá­ban fennakadás ne legyen. Ezen a helyi bizottságon kívül működik egy országos bizottság is. A helyi és országos bizottság között az összekötő kapcsot, egy szükebb bizottság képezi, az úgynevezett ügy­vezető bizottság. Az ünnepség alapelveit ez az ügyvezető bizottság dolgozta ki. Eszerint bárom gondolatot fog szolgálni a mohácsi csata 400-ik évfordulójával kapcso­latos ünnepség. 1. Nyugat felé dokumentálni fogják azt a történelmi tényt, hogy Magyarország évszá­zadokon keresztül védőbástyája volt a keresz­ténységnek, a kultúrának és a nyugatért folyó harcnak az Izlammal szemben. 2. Vele zászlót óhajt a magyar nemzet hajtani a hazájáért hősi halált halt király és a többi áldozatok előtt 3. Erősíteni óhajtja a meggyőződést és hitet, hogy miként Mohács után volt az or­szágnak feltámadása, épp úgy Trianonból is kell, hogy legyen feltámadás Gjnlaiak Csabán. Nagy érdeklődéssel várták Gyulán ne­hány héttel ezelőtt azt a ritka alkalmat, hogy a Nemzeti Színház művészei által rendezett Passiojátókot megnézzék. Az előkészületek megtörténtek, a Szociális Misszió fáradozása következtében a belépőjegyek is mind elfogy­tak, azonban a zenekar hiánya miatt az elő adást lekellett mondani. Majd tárgyalásokat kezdtek Csáky színigazgatóval, hogy a Passio- játékot a sziniidény alatt, julius hó 14 ón tartsák meg. Megállapodás nem jöhetett létre, ennélfogva a gyulai közönségnek csak úgy lesz alkalma élvezni a páratlan érdekessógü előadást, ha a jövő hétfőn vagy kedden átrándul Békéscsabára. Békéscsabán ugyanis sikerült az előadást folyó hó 12. és 13 ikára biztosítani. Úgy értesülünk, hogy a minden tekintetben elsőrangú estélyre Gyuláról igen sokan ké­szülnek átrándulni Csabára, amit annyival is könnyebben megtehetnek, mert jelenleg na­gyon jó vasúti összeköttetés áll fönn a két város között. Békéscsabáról egyébként a következő két Írják nekünk : Ritka művészi esemény színhelye lesz a jövő hétfőn és kedden a csabai Városi Szín­ház. Az ország első drámai színházának 25 elsőrangú, országos nevű művésze jön el ide, hogy itt bemutassa az utolsó évtizedek leg­gyönyörűbb színpadi alkotását — a legszeb bet, a legnagyobbat, mit a Nemzeti Színház az Ember tragédiája óta produkált — eljátszák a csabai közönségnek is az »Igazi Passiót“, így Vízvári Mariska, Ágby Erzsi, Nagy Te réz, Pethes Margit, — a férfiak közt Abonyi Géza, Bakó László, Mihályffi Károly a Nem­zeti Színház örökös tagja, vitéz Garamszeghy Sándor, Ónodi Ákos, Harasztos Gusztáv, Szathmáry Lajos, Tímár József, Tapolczay Gyula stb. alkotják az együttest. I! 1 M JE K. A polgármester Kecskeméten Csete József dr. polgármester csütörtökön Kecske­métre utazott, hova több város, Hódmező­vásárhely, Makó, Nagykörös városok polgár- mesterei is megérkeztek. Kecskemétre érke­zett ez időben egy külföldi pónzesoport meg­bízottja is, ki az említett városok részére annuitásos kölcsön folyósítását helyezte ki­látásba. A törvényszéki elnök ünneplése. Megírtuk volt, hogy Ssakolcsay Lajos, a gyulai kir. tör­vényszék elnöke hívatalvizsgálat céljából nehány napig Békéscsabán tartózkodott. Az ottani bírói és ügyvédi kar lakomát rendezett tiszteletére, hol a törvényszék elnökét melegen ünnepelték. Vizsgálat- Dr. Konrád Ernő kir. ügyészség elnök julius 5-én a békési kir. járásbirósági fog­házat megvizsgálta és azt teljesen rendben találta. Szabadságon. Dr. Ssilágyi László rendőr­tanácsos, a gyulai államrendőrség bűnügyi osz­tályának vezetője 4 heti szabadságát megkezdte. Primleia. Dávid Béla, David Jakab gyulai építőmester fia, julius 11-én mutatja be első szent­mise áldozatát fél 10 órákkor a plébánia temp­lomban. Manuduktora dr. báró Apor VilmoB, ünnepi szónoka pedig dr. Mentes Mihály győri teológiai tanár lesz. A szentmise után az ujmisés áldást oszt. A miniszter nem hagyta Jóvá. A vármegyei gazdasági bizottság tagjai részére az üléseken való megjelenés alkalmával felszámítható útikölt­ség megtérítést a belügyminiszter nem akceptálta és igy a közgyűlésen hozott határozatot a minisz­ter nem hagyta jóvá. Nyári szünet a törvényszéken. A gyulai kir törvényszéken a szokásos nyári szünet megkezdő­dött. Főtárgyalást már csak szeptember hónapra tűz ki a bíróság. A folyamatban levő ügyeket e héten befejezték. A gyulai kir. törvényszék több bírája nyári szabadságot élvez és többen már el is utaztak a Városból.

Next

/
Thumbnails
Contents