Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-07-10 / 54. szám

2 Békés 1926. julius 10. Békéscsaba 507, Gyula 68 felszólamlást adott be a képviselőválasztók névjegyzéke ellen. (Saj. tud.) Már jelentette a Békés egy ízben, hogy az 1927. évre érvényes képviselő választók névjegyzéke ellen beadott felszó­lamlásokat a megyebeli városok és községek beküldötték a vármegye központi választmá­nyához. A központi választmány e hó vége- felé veszi tárgyalás alá a kérvényeket. Értesülésünk szerint, Békéscsabáról 501. Gyuláról 68, Orosházáról 402, Szarvasról 10 felebbezés, illetőleg felszó­lamlás érkezett be azon képviselőválasztók részéről, a kik tévedés folytán a névjegy­zékből kimaradtak. 'A központi választmány a jelzett idő­ben beérkezett felebbezéseket elbírálja, a jogosultakat pótlólag a névjegyzékbe felveszi — azután a kiigazított névjegyzéket újra közszemlére teszi ki a vármegyén. Miután a jövő 1927. évben a nemzet­gyűlési képviselők mandátuma, lejár, egész bizonyos, hogy a választások a jövő év ta- vaszán fognak megejtetni. A képviselő választók névjegyzékét, mely rengeteg munkát igényel, dr. ührin László vármegyei aljegyző állítja össze. Losonczy kontra Macher. — Kormánybiztost kér a Hadröá. — Az a por, amelyet Losonczy István, a gyu­lai Hadröá elnöke és a központi intéző bizottság egyik tagja ellen inditott Macher alezredes, érde­kes fordulóponthoz jutott. A Hadröá tanácsa el­határozta, hogy a belügyminisztertől kormánybiz­tost kér az egylet financiális ügyeinek megvizs­gálására, miután Losonczy István tanúi már is bebizonyították, hogy a Hadröá vezetése körül súlyos visszaélések történtek. A Macher-Losonczy- féle pörben a folytatólagos tárgyalást folyó hó 15 ikére tűzte ki a bíróság, amikor a legnagyobb valószínűség szerint Ítéletet is fog mondani. — Annyi most már bizonyos, hogy az odiozus ügy­ben Losonczy István, aki a közérdek szolgálatáért keveredett pörbe, fényes elégtétellel fog kikerülni. A megye küldöttei a miniszter előtt. Tudvalevő, hogy Békésmegye törvény­hatósága oly értelmű határozatot hozott, hogy két főtisztviselőjét — dr. Daimel Sándor alispánt és dr. Zölcly János tiszti főorvost állásaikban visszatartja és küldöttséget me­neszt ez ügyben a belügyminiszterhez. A küldöttség, mint azt már jeleztük, — szer­dán délben járt fönn a minisztériumban dr. Lukács György nemzetgyűlési képviselőnk vezetésével. A küldöttségben Gyula, Békés­csaba, Orosháza, Szarvas városok és községek voltak képviselve, de a küldöttség tagjai között megjelent a vármegye főispánja is. A küldöttség fogadtatásáról tudósítónk a következőket jelenti: Rakovszkij Iván belügyminiszter szerdán délben 1 órakor fogadta a törvényhatóság népes küldöttségét. Lukács György üdvözölte a minisztert és ismertette Békésvármegye határozatát, melyet a miniszternek átnyújtott. Beszédében kifej­tette, hogy milyen okok alapján hozta meg a törvényhatóság határozatát. Dr. Daimel Sándor alispán ismert puritánsága mellett egyike az ország legmunkásabb és ma is tetterős alispánjának, kinek távozási a vár­megyére nézve, a jelenlegi nehéz viszonyok között — úgyszólván katasztrófális lenne. Temesvári] Imre a békésmegyei nemzet­gyűlési képviselők nevében kérte a minisz­tert, hogy a törvényhatóság kívánságának szerezzen érvényt. A miniszter válaszában maga is elis­merte, hogy Békésvármegye alispánja minden elismerésre érdemes főtisztviselő, de kijelen­tette, hogy ebben az ügyben csak a mi­nisztertanácsnak van joga dönteni, tehát határozott ígéretet nem tehet. Megfogja hallgatni azokat is, kik a visszatartás ellen foglaltak állást s az elhangzott véleménye­ket mérlegelve, fogja az ügyet a miniszter- tanács döntése elé vinni. Sok az utlevélkérő a vármegyén. Amióta Trianon elszakított Magyarország legszebb vidékeitől, soha annyian nem igyekez­tek a megszállott területekre, mint mostanában. A vármegyén alig győzik kiállítani a.sok útleve­let Sokan családjuk látogatására, rokonságuk felkeresésére, üdülésre, fürdőre mennek a nyári szabadság ideje alatt. Az útleveleket a közönség csakhamar a kezébe kapja, de azután jön a tor­túra, a különféle vízumok megszerzése. Buda­pesti tudósitónk jelentése szerint a román konzulátus háza előtt na­ponta 1000—1500 utas várakozik, sokszor napokon át. A közönség már éjjel 2 órakor sorba áll, hogy a rendőri falanxon keresztül bejusson a konzu­látus hivatalos helyiségébe. Különösen sokan mennek Romániába, mert az élet ott olcsóbb. Ma a leu 320 on áll. Közönségünk tájékoztatása végett közöljük az egyes konzuli hivatalok budapesti címét a következőkben : Román konzul VII., Teréz-körut 34., Osztrák V., Akadémia-utca 17., Cseh Szlovákia VIII, Kun­utca 3., Franciaország VIII., Reviczky utca 6., Szerb IV'., Veres Pálné utca 17., Bulgária VI., Andrássy ut 6., Németország IV., Molnár utca 7., Sváj ez IX., Svetenay-utca 21. szám. A román és cseh konzulátusi hivatalok na­ponta mindössze 300 útlevelet láttamoznak, emiatt tehát a régi szokástól eltérőleg, egy útlevél látta- mozása szerencsés esetben 4—5 napba kerül. A csehek tanároknak, papoknak még mindig nem adnak vízumot. Nagyon megnehezíti a közönség elutazását az is, hogy a menetjegyirodák román vizűm megszerzését nem vállalják. Gyula város kölcsöne Most, amikor a város polgármestere Kecskeméten egy nagyobb kölcsön fel­vételéért tárgyal, érdekesnek tartjuk az alábbi, hozzánk küldött cikket közreadni. Lábbadozó közgazdaságunk kiszikkadt földjére mintha jótékony tündér öntené a bősógszarut: megindult felénk a külföldi köl­csönök egyre duzzadó árhulláma. Minél job­ban erősödik nálunk a külföldi pénz biztos­sága, minél jobban szegényedünk mi magunk, annál kedvesebb, biztatóbb, ajánlkozóbb a külföldi tőke Egyenesen fölbiztatnak bennün­ket, mondjuk meg mennyi pénz kellene s mint a mesében, ha eltalálta valaki a varázsszót, a jótékony tündér mindjárt ott terem, hogy a kóróst teljesítse. Ha egyéb nem, a külföldi pénz nagy kinálkozása is gondolkozóba kellene, hogy ejtsen bennünket. A nyájas tőke arca csak most lágy és csábitó, később ha szerepe meg­kívánja, tud majd rideg, keménnyé is mere­vedni velünk szemben. Ez a tőke aligha szen­timentális, biztos a dolgában, tudja az érdekét, ami e pillanatban az, hogy elhelyezkedést keressen nálunk. A tőke kínálata érdekesen tart nyugat­ról kelet felé. Nyugaton, ahol már a kölcsö nők megkötésekor számot vetnek azok terhé­vel, kezdenek válogatosabbak lenni az adósok. Megválogatják, kivel hiteleztessenek maguk­nak és megfontolják, hogyan fogják azt vissza­fizetni A jó pénzre való áttérésnél meg volt figyelhető Németországban, hogy tartózkodni kezdtek az olyan kölcsönöktől, amelyek kamat­terhe az évek és évtizedek során át rabság­ban és függésben tarthatná az adóst Nálunk még mindig bizonyos önfeledt bohómiával megy a kölcsönszerzós, nem gon­dolva a holnappal, olykor a mai nappal sem- A pénzügyi kormányzás nemrég kérdéssel for­dult a városokhoz, ahol már a végén járnak a Speyer-fóle dollálkölcsönnek akarnak-e újabb hitelt 9 A régi 10 millió dolláros kölcsön 20 évre, 7, 5 százalékért és 82 árfolyamon köttetett, de a külföld pénzbősége ezeket a rideg és normális időben súlyos feltételeket most enyhíteni hajlandó A pénzügyminiszter újabban jelentkezésre hívta föl a megyéket és községeket is, biztatva őket, hogy nyújtsák be hiteligényüket a pénzügyminisztérium illetékes osztályánál, megígérve nekik, hogy a közsé­gek háztartásában e hitelek kellő fedezéséről gondoskodni fog. Ez a felhívás bizonyos ver­sengést inditott meg a városok, megyék és községek között, hogy a beruházásban egymás­tól el ne maradjanak. Eddig 150 millió arany­koronára jelentettek be igényt, a legkisebb község is jelentkezett a maga újjáépítő prog- rammjával. Örvendetes jele volna ez az életnek és az élni akarásnak. Felületesen nézve a dolgot azt lehetne mondani: ime az uj aranykor, amidőn a munka és az alkotás lármája fölfogja verni halott közgazdaságunk csendjét. Nem akarunk ünneprontók lenni, nem akarjuk elvenni azok optimizmusát, akik e kölcsönök tervét kidolgozták, mindenesetre a közjó előmozdítása céljából. Ám álljunk meg csak egy pillanatra gondolkozni. Szálljunk le a rózsaszínű felhőkből a sáros földre. Nemde, e kölcsönöket vissza kell majd fizetni, mert hiszen becsületes adós nem vesz fel másként pénzt, mint ennek elhatározásá­val. Nekünk külpolitikai helyzetünknél fogva is nagyon komolyan kell megfontolni, mikor, hogyan és miből fogjuk letörleszteni ezeket az adósságokat ? A legutóbbi városi kölcsö­nöknél le kellett kötnünk fedezetül a kereseti és forgalmi adókat, két olyan adónemet, amelynek tulfejlesztése akadályozza a gazda-

Next

/
Thumbnails
Contents