Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-07-10 / 54. szám
2 Békés 1926. julius 10. Békéscsaba 507, Gyula 68 felszólamlást adott be a képviselőválasztók névjegyzéke ellen. (Saj. tud.) Már jelentette a Békés egy ízben, hogy az 1927. évre érvényes képviselő választók névjegyzéke ellen beadott felszólamlásokat a megyebeli városok és községek beküldötték a vármegye központi választmányához. A központi választmány e hó vége- felé veszi tárgyalás alá a kérvényeket. Értesülésünk szerint, Békéscsabáról 501. Gyuláról 68, Orosházáról 402, Szarvasról 10 felebbezés, illetőleg felszólamlás érkezett be azon képviselőválasztók részéről, a kik tévedés folytán a névjegyzékből kimaradtak. 'A központi választmány a jelzett időben beérkezett felebbezéseket elbírálja, a jogosultakat pótlólag a névjegyzékbe felveszi — azután a kiigazított névjegyzéket újra közszemlére teszi ki a vármegyén. Miután a jövő 1927. évben a nemzetgyűlési képviselők mandátuma, lejár, egész bizonyos, hogy a választások a jövő év ta- vaszán fognak megejtetni. A képviselő választók névjegyzékét, mely rengeteg munkát igényel, dr. ührin László vármegyei aljegyző állítja össze. Losonczy kontra Macher. — Kormánybiztost kér a Hadröá. — Az a por, amelyet Losonczy István, a gyulai Hadröá elnöke és a központi intéző bizottság egyik tagja ellen inditott Macher alezredes, érdekes fordulóponthoz jutott. A Hadröá tanácsa elhatározta, hogy a belügyminisztertől kormánybiztost kér az egylet financiális ügyeinek megvizsgálására, miután Losonczy István tanúi már is bebizonyították, hogy a Hadröá vezetése körül súlyos visszaélések történtek. A Macher-Losonczy- féle pörben a folytatólagos tárgyalást folyó hó 15 ikére tűzte ki a bíróság, amikor a legnagyobb valószínűség szerint Ítéletet is fog mondani. — Annyi most már bizonyos, hogy az odiozus ügyben Losonczy István, aki a közérdek szolgálatáért keveredett pörbe, fényes elégtétellel fog kikerülni. A megye küldöttei a miniszter előtt. Tudvalevő, hogy Békésmegye törvényhatósága oly értelmű határozatot hozott, hogy két főtisztviselőjét — dr. Daimel Sándor alispánt és dr. Zölcly János tiszti főorvost állásaikban visszatartja és küldöttséget meneszt ez ügyben a belügyminiszterhez. A küldöttség, mint azt már jeleztük, — szerdán délben járt fönn a minisztériumban dr. Lukács György nemzetgyűlési képviselőnk vezetésével. A küldöttségben Gyula, Békéscsaba, Orosháza, Szarvas városok és községek voltak képviselve, de a küldöttség tagjai között megjelent a vármegye főispánja is. A küldöttség fogadtatásáról tudósítónk a következőket jelenti: Rakovszkij Iván belügyminiszter szerdán délben 1 órakor fogadta a törvényhatóság népes küldöttségét. Lukács György üdvözölte a minisztert és ismertette Békésvármegye határozatát, melyet a miniszternek átnyújtott. Beszédében kifejtette, hogy milyen okok alapján hozta meg a törvényhatóság határozatát. Dr. Daimel Sándor alispán ismert puritánsága mellett egyike az ország legmunkásabb és ma is tetterős alispánjának, kinek távozási a vármegyére nézve, a jelenlegi nehéz viszonyok között — úgyszólván katasztrófális lenne. Temesvári] Imre a békésmegyei nemzetgyűlési képviselők nevében kérte a minisztert, hogy a törvényhatóság kívánságának szerezzen érvényt. A miniszter válaszában maga is elismerte, hogy Békésvármegye alispánja minden elismerésre érdemes főtisztviselő, de kijelentette, hogy ebben az ügyben csak a minisztertanácsnak van joga dönteni, tehát határozott ígéretet nem tehet. Megfogja hallgatni azokat is, kik a visszatartás ellen foglaltak állást s az elhangzott véleményeket mérlegelve, fogja az ügyet a miniszter- tanács döntése elé vinni. Sok az utlevélkérő a vármegyén. Amióta Trianon elszakított Magyarország legszebb vidékeitől, soha annyian nem igyekeztek a megszállott területekre, mint mostanában. A vármegyén alig győzik kiállítani a.sok útlevelet Sokan családjuk látogatására, rokonságuk felkeresésére, üdülésre, fürdőre mennek a nyári szabadság ideje alatt. Az útleveleket a közönség csakhamar a kezébe kapja, de azután jön a tortúra, a különféle vízumok megszerzése. Budapesti tudósitónk jelentése szerint a román konzulátus háza előtt naponta 1000—1500 utas várakozik, sokszor napokon át. A közönség már éjjel 2 órakor sorba áll, hogy a rendőri falanxon keresztül bejusson a konzulátus hivatalos helyiségébe. Különösen sokan mennek Romániába, mert az élet ott olcsóbb. Ma a leu 320 on áll. Közönségünk tájékoztatása végett közöljük az egyes konzuli hivatalok budapesti címét a következőkben : Román konzul VII., Teréz-körut 34., Osztrák V., Akadémia-utca 17., Cseh Szlovákia VIII, Kunutca 3., Franciaország VIII., Reviczky utca 6., Szerb IV'., Veres Pálné utca 17., Bulgária VI., Andrássy ut 6., Németország IV., Molnár utca 7., Sváj ez IX., Svetenay-utca 21. szám. A román és cseh konzulátusi hivatalok naponta mindössze 300 útlevelet láttamoznak, emiatt tehát a régi szokástól eltérőleg, egy útlevél látta- mozása szerencsés esetben 4—5 napba kerül. A csehek tanároknak, papoknak még mindig nem adnak vízumot. Nagyon megnehezíti a közönség elutazását az is, hogy a menetjegyirodák román vizűm megszerzését nem vállalják. Gyula város kölcsöne Most, amikor a város polgármestere Kecskeméten egy nagyobb kölcsön felvételéért tárgyal, érdekesnek tartjuk az alábbi, hozzánk küldött cikket közreadni. Lábbadozó közgazdaságunk kiszikkadt földjére mintha jótékony tündér öntené a bősógszarut: megindult felénk a külföldi kölcsönök egyre duzzadó árhulláma. Minél jobban erősödik nálunk a külföldi pénz biztossága, minél jobban szegényedünk mi magunk, annál kedvesebb, biztatóbb, ajánlkozóbb a külföldi tőke Egyenesen fölbiztatnak bennünket, mondjuk meg mennyi pénz kellene s mint a mesében, ha eltalálta valaki a varázsszót, a jótékony tündér mindjárt ott terem, hogy a kóróst teljesítse. Ha egyéb nem, a külföldi pénz nagy kinálkozása is gondolkozóba kellene, hogy ejtsen bennünket. A nyájas tőke arca csak most lágy és csábitó, később ha szerepe megkívánja, tud majd rideg, keménnyé is merevedni velünk szemben. Ez a tőke aligha szentimentális, biztos a dolgában, tudja az érdekét, ami e pillanatban az, hogy elhelyezkedést keressen nálunk. A tőke kínálata érdekesen tart nyugatról kelet felé. Nyugaton, ahol már a kölcsö nők megkötésekor számot vetnek azok terhével, kezdenek válogatosabbak lenni az adósok. Megválogatják, kivel hiteleztessenek maguknak és megfontolják, hogyan fogják azt visszafizetni A jó pénzre való áttérésnél meg volt figyelhető Németországban, hogy tartózkodni kezdtek az olyan kölcsönöktől, amelyek kamatterhe az évek és évtizedek során át rabságban és függésben tarthatná az adóst Nálunk még mindig bizonyos önfeledt bohómiával megy a kölcsönszerzós, nem gondolva a holnappal, olykor a mai nappal sem- A pénzügyi kormányzás nemrég kérdéssel fordult a városokhoz, ahol már a végén járnak a Speyer-fóle dollálkölcsönnek akarnak-e újabb hitelt 9 A régi 10 millió dolláros kölcsön 20 évre, 7, 5 százalékért és 82 árfolyamon köttetett, de a külföld pénzbősége ezeket a rideg és normális időben súlyos feltételeket most enyhíteni hajlandó A pénzügyminiszter újabban jelentkezésre hívta föl a megyéket és községeket is, biztatva őket, hogy nyújtsák be hiteligényüket a pénzügyminisztérium illetékes osztályánál, megígérve nekik, hogy a községek háztartásában e hitelek kellő fedezéséről gondoskodni fog. Ez a felhívás bizonyos versengést inditott meg a városok, megyék és községek között, hogy a beruházásban egymástól el ne maradjanak. Eddig 150 millió aranykoronára jelentettek be igényt, a legkisebb község is jelentkezett a maga újjáépítő prog- rammjával. Örvendetes jele volna ez az életnek és az élni akarásnak. Felületesen nézve a dolgot azt lehetne mondani: ime az uj aranykor, amidőn a munka és az alkotás lármája fölfogja verni halott közgazdaságunk csendjét. Nem akarunk ünneprontók lenni, nem akarjuk elvenni azok optimizmusát, akik e kölcsönök tervét kidolgozták, mindenesetre a közjó előmozdítása céljából. Ám álljunk meg csak egy pillanatra gondolkozni. Szálljunk le a rózsaszínű felhőkből a sáros földre. Nemde, e kölcsönöket vissza kell majd fizetni, mert hiszen becsületes adós nem vesz fel másként pénzt, mint ennek elhatározásával. Nekünk külpolitikai helyzetünknél fogva is nagyon komolyan kell megfontolni, mikor, hogyan és miből fogjuk letörleszteni ezeket az adósságokat ? A legutóbbi városi kölcsönöknél le kellett kötnünk fedezetül a kereseti és forgalmi adókat, két olyan adónemet, amelynek tulfejlesztése akadályozza a gazda-
