Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)
1926-06-23 / 49. szám
LTIIL évfolyam 49. szám. Szerda Clynla, 1996. juntas 93. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben Vidékre 20.000 K 40.000 K Hirdetési díj előre Illetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. •Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések ésnyiltterek iniézendők. Kézirat nem adatik vissza lésen már sokszor bírálták különböző oldalakról és sokszor akadtak elégedetlen hangok, amelyek keve- selték azt, amit a kormány e téren a jövőre vonatkozólag programmul adott. A miniszterelnök legutóbbi parlamenti felszólalása alkalmával azután megfelelt arra, hogy a kormány tulajdonképen miért nem végzi rohamosabb lépésekben a beruházási programúi megvalósítását. Ennek egyetlen és főoka az, hogy as országot nem szabad könnyelműen eladósitani. Most, hogy a szanálás erőfeszítései során az államháztartás egyensúlya biztosíttatott s ezzel a jövendő fejlődés egészséges alapokra helyeztetett, óriási könnyelműség lenne, ha egy erőltetett beruházási programúi megvalósítása érdekében, nem számolva a rendelkezésre álló pénzzel és az adott lehetőségekkel, az állam környelmüen adósságokat venne má- gára. A beruházásnak, mint Magyar- ország egész gazdasági újjáépítésének, programmszerüen, mérsékelten és józanul kell megvalósulni. Szigorúan számot kell vetni azzal, hogy mennyi pénz áll e célra rendelkezésre s elfogadva az adott kereteket, az ügyességet azon a ponton kell kifejteni, mikor a szigorúan megszabott összegek hovaforditásáról lesz szó. Mert adott keretek mellett is lehet egy beruházási programmot jól és lehet rosszul végrehajtani. Amennyi a beruházási programúiból a kormány nyilatkozatai és az ellenzék idevonatkozó kritikái folytán nyilvános lett, ez csak megnyugtatóig hathat a közvéleményre. Épen ezért azok, akik ezt a kényes kérdést kritika tárgyává teszik, a jövőben sohase felejtsék el a miniszterelnök intő szavát, aki minde- nekfelett állónak tartja azt, hogy az ország ne vegyen magára könnyelműen további pénzügyi terheket. A mostanában annyira firtatott 82 millió aranykorona kérdése is bizonyos mértékben ide vág. Ez a 82 millió aranykorona még ha most felBékésmegyei vitézek avatása. Most vasárnap folyt le Budapesten, a Margitszigeten a kormányzó jelenlétében, fényes ünnepség keretében a vitézek avatása. Az avatáson mintegy ötezer főnyi közönség vett részt, kik között az ország minden részéből összese reglett érdeklődőkkel lehetett találkozni. Békésmegyéből 9 tisztet és 46 altisztet (részben közlegényt) avattak vitézzé a háborúban teljesített kiváló szolgálatukért. A vitézzé avatott tisztek névsora a következő : B. Kovács Sándor jegyző Pusztaföldvár, Dénes Lajos tanító Pusztaföldvár, Durkó Antal tanár Békés, Sztrenkányi Gyula építész Mező- berény dr. Durkó Sándor közjegyző Békés, ifj. dr. Haviár Gyula ügyvéd Szarvas, dr. Párái Károly ügyvéd Szarvas, Brucher Dániel ügyvéd Nagykörös és hősi halált halt Haviár Dániel. 20 milliárd az ármentesiiőknek. Megbízható forrásból szerzett, értesülésünk szériát a genfi eredmények lehetővé tették, hogy az állam előnyös kölcsönnel siessen a magyarországi ár mentésitő társulatok támogatására, amelytől az ország termőképességének fokozása függ. A Körös-Tisza-Maros Armentesitő Társulatok egyelőre 20 milliárd korona kölcsönt fognak kapni ez évre, hogy munkájukat fennakadás nélkül végezhessék, de a pénzügy- miniszter kilátásba helyezte, hogy a jövő évre ezt az összeget kétszeresére fogja fölemelni. Tudjuk, hogy a társulatban a jóakarat és a képesség megvan, mindazonáltal a megye és a város vezetőinek készen kell lenniök, hogy Békósvármegye más vármegyével szemben semmiben hátrányt ne szenvedjen. Skálaszerüen emelik a lakbéreket. (Saj. tud.) A népjóléti minisztériumban most készül az uj lakásrendelet tervezete. A rendelet előreláthatóan még ebben a hónapban meg is jelenik. Az uj lakásrendelet intézkedik majd a lakásokra nézve életben levő kötött forgalom meghosszabbításáról, továbbá rendezik a lakbéreket is. A kötött forgalom megszüntetésére úgy intézkednek majd — amint értesülünk, — hogy 1928. végére mondhatják fel a háziurak a lakásokat azokban a vidéki városokban, ahol a kötött forgalom még érvényben van. A szabadforgalomra való áttérés idejéig újból rendezik a lakbéreket is Ez a rendezés olyan módon történik meg hogy az 1926. augusztusában esedékes bér még az 1917. novemberi bér ötven százaléka marad, tehát a most következő bérnegyedben nem emelkedik a házbér. 1926. novemberétől kezdve negyed* éves állomásokkal fokozatosan az I9l7*es alapbér hetvenöt százaié* káig emelik a tiszta házbért. Ez a béremelés előreláthatóan olyan skála alapján történik meg, mint amit az üzleteknél alkalmaztak. Az üzlethelyiségeknél ugyanis a legutóbbi bérrendelet értelmében 1926 augusztusában 58 százalékra, novemberben 68 százalékra, februárban pedig 75 százalékra emelkedik a bér. A lakások az 1926. novemberi negyedben körülbelül annyival több bért fizetnek a mostanihoz képest, mint amennyivel a mai bér magasabb az 1926. februári házbérnél. Februárban a tiszta bér az 1917-es bér 43 százaléka, úgy hogy ennek az aránynak a betartásával 1926. novemberében a lakásokért körülbelül annyi tiszta bért fognak fizetni, mint az üzlethelyiségekért 1926. augusztusában. A lakók megnyugvással fogadják a bérkérdésnek ilyen módon való rendezését, mert a szabadforgalomra való átmenet kisebb zökkenővel történhetik majd meg, mintha az ötven százalékos házbérekről átmenet nélkül tértek volna át a kötött forgalom megszüntetésére. Magyar újságírók a francia kollegákhoz. A napokban történt, hogy a Magyarországi Újságírók Egyesülete, mint erkölcsi testület, emlékiratot intézett a francia újságírókhoz, amelyben felkérte a francia kollegákat, hogy tekintsék Magyarország sanyarú helyzetét, amelybe egy olyan békediktátum döntötte, amelyik az igazságtalanság jegyében szétszaggatva hazánkat, romlásba döntötte s szüntessék be azt a kampányszerű támadóhadjáratot, amelyik méltánytalanul éri a magyar nemzetet. Feltették a kérdést a magyar újságírók, hogy mit éreznének a francia síjtó munkásai, ha egy szép napon a derűs egü Drovance, a szorgalmas lakosú Bretagne, talán Calais s a ma Eladósodás. (S.) Kétségtelen, hog.y Magyar- ország egyik legfontosabb jelenlegi problémája a gazdasági élet helyreállítása. Ezzel szorosan összefügg a beruházások kérdése. A kormány beruházási programmját a nemzetgyüszabadult volna is, csak az 1927 28-as költségvetési évben lett volna ténylegesen felhasználható. A kormány csak azért kérte most a felszabadítását, mert nem akart emiatt a következő alkalommal ismét Genfbe utazni, hogy ezzel az ország adózó polgárságát egy ilyen utazás nem jelentéktelen költségeitől megkímélje. A beruházási programúi keretei helyesen vannak megszabva s csak örülnünk kell, hogy a miniszterelnök, mint minden kérdést, ezt is józan szemmel nézi, mert ebből az országnak csak haszna lehet. Tartózkodjunk az eladósodástól!!!
