Békés, 1926. (58. évfolyam, 1-104. szám)

1926-06-23 / 49. szám

2 Békés 1926. junius 23. Rendezték a városok szegényügyét. győztes és boldog Franciaország háromnegyed része nem volna köztársaság uralma alatt? Na­gyon találó a kérdés, mert teljesen analogizálja hazánk jelenlegi helyzetét, amikor a rettenetes veszteségben megnyugodni nem tudó magyar lélek sokszor olyan területekre is téved, amit nem tenne megákkor, ha Erdély nem Bukarest­nek választaná képviselőit s a Bácskában nem Belgrád felé érnének a termőkalászok, a Felvi­déken Pozsonyban nem Csehszlovákiának építe­nék a dunai kikötőt. As egész magyar nemzet hajlandó aláírni a magyar újságírók emlékiratát, csak egyedül nehány adresszel toldaná meg. El kellett volna ugyanis azt küldeni bel­földön is néhány redakcióba, amelyekben hóna­pok óta indítják rohamra hazánk érdekei ellen a betű ólomkatonáit és rombolnak olyan meggon­dolatlan lelkiismeretlenséggel, ami nagyon hason­latos a francia cseh sajtókampany működéséhez. Adókedvezmények a háztulajdonosoknak. (Saj. tud.) Az építkezések előmozdítását célzó intézkedésekről szóló 1925. évi XVIII. t.-c. kiegészítéséről kiadott 1926. évi XI. t.-cikket a következőkben közöljük: 1. Adómérséklés illeti meg azt a házbirto­kost, aki akár bérbe adott, akár bérbe nem adott házát az 1926. év folyamán kizárólag a saját költségén tataroztatja és tatarozási költségek összege az 1926. évre kivetett házadó alapjának 20 százalékát eléri vagy meghaladja. 2. Az adómérséklés mértéke a következő : a) ha a tatarozási költségek az 1926 évi házadóalap 60 százalékát elérik, de annak 100 százalékát nem érik el, a tatarozási költség felét az 1927. évi házadó alapjából, a másik felét pe­dig az 1928 évi házadó alapjából kell levonni : b) ha a tatarozási költségek az 1926. évi házadóalap 100 százalékát elérik, vagy megha­ladják, a tatarozási költségeknek az 1926. évi házadóalap összegét elérő részét az 1927. évi, a többi elérő részét az 1928. évi házadó alapjá­ból le kell vonni. Az ideiglenesen adómentes épületek birto­kosait az 1925. évi XV11I törvénycikk 11. §-ában biztosított adókedvezmény illeti meg. A tataro­zási költségeket azonban ezeknél az épületeknél is az 1026. évi házadó alapjához kell viszo­nyítani. 3. Az 1926. évben végzett olyan átalakítási munkálatok után, amelyek folytán ujlakás, üz­lethelyiség, vagy üzleti iroda nem keletkezett s a tatarozás fejében biztosított adómérséklésnek van helye. Az 1. §. rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a tatarozási munkálatokra nézve is, ame­lyeknek határideje az 1925 XVHI. t c 9. §-ának 1. bekezdése alapján meghosszabbittatott. 4. Az 1925. XVIII. t c. 5 és 6. § aiban biztosított adómentesség azokat az épületrésze­ket is megilleti, amelyeknek átalakítása 1926 évi december hó 31-ig lakható, illetve használ­ható állapotba helyeztetnek. 5. Az 1925 évi XVIII. t e. 1 § 1. bekez­désének 2. és 3. pontja azokra az épületekre is alkalmazást nyer, amelyeket a pénzügyi hatóság a jelen törvény rendelkezés alápján adókedvez­ményben részesít. Az ilyen épületekre nézve azonban a szabad rendelkezési jog csak az adó- mérséklés, illetve adómentesség megadása után bekövetkező megüresedés időpontjától kezdődő- leg gyakorolható. FELHIVAT1VAK Krinolinkert hsizhely- tulajdonosok, hogy akik óhajtják telek- könyvileg a nevűkre íratni, szíveskedjenek Kertész Gyula szabó üzletében a megha­talmazást aláírni bezárólag jnlins 5-ig. (Saj. tud) A népjóléti miniszter a belügy - miniszterrel együtt ma rendeletet adott ki a köz­ségeket és városokat terhelő szegényügyi kiadá­sok fedezéséről. Egyes törvényhatóságoktól, vá­rosoktól és községektől ugyanis jelentések érkez­tek, amelyekből a kormány tudomást szerzett arról, hogy a községek és városok egy része nem gondoskodott kellően a törvény által rájuk háruló szegényügyi terhek fedezetéről Ezért a népjóléti miniszter és a belügymi­niszter elrendeli, hogy a községek és a városok kötelesek pontos nyilvántartást vezetni a terüle­tükön tartózkodó, közsegitségre jelentkező szegény emberektől Ugyancsak részletes nyilvántartást kell ve • zetni a kiosztott segítségekről és a megsegitet- tekről is. A rendelet, amelyet Fass József nép­jóléti miniszter irt alá, kimondja, hogy a közsé­gek költségvetésének szegény ügyi tételeit a költ­ségvetés jóváhagyására hivatott hatóságok a jö­Felhivás. Felhivatnak mindazok, kiknek birto­kában hadikölcsönkötvény van, hogy a címlet névértékét s azt, hogy az e tárgy­ban megindult országos valorizációs moz­galomhoz csatlakozni kivánnak-e, a saját érdekükben — naponta délelőtt 9—11-ig — Városház-utca 18. szám alatt (Nemzeti Hitelintézet fiókja) jelentsék be. A gyulai Szociális Misszió-Társulat díszközgyűlése. A vármegyeház nagyterme lélekemelő ünnep­ség színhelye "volt vasárnap délután. A gyulai Szociális Misszió-Társulat díszes keretek közt tar­totta évi közgyűlését, amelyben ez a krisztusi eszméktől áthatott szervezet számot adott az el­múlt esztendőben kifejtett tevékenységéről. Külön díszt és jelentőséget kölcsönzött a közgyűlésnek a Misszió-központ kiküldöttének : Alberta nővérnek bensőségés, a szociális tevékenység messze terüle­tét beszárnyaló és élesen . megvilágító gyönyörű beszéde. Meleg szóval, őszinte elismeréssel adózott a gyulai missziós hölgyek nagyszerű munkásságá­nak, egyben megjelölte az utat, amelyen haladni kell, hogy a krisztusi karitász fenséges eszméi megvalósuljanak. Gondolatokban dús beszéde, ked­ves és közvetlen előadása meghatották a szép számú ünnepi közönséget s hisszük, hogy ennek a mély tudásu, meglepően szerény, apostoli lelkületű missziós nővérnek maradandó hatású szavai nyo­mán még gyökeresebb szociális tevékenység fog kibontakozni Gyula városában.* Az ünnepi prológ után özv. gróf Woracziczky Jánosné, a gyulai Szociális Misszió-Társulat elnök e néhány szives és meleg szóval üdvözölte a nagy közönséget és megnyitotta a közgyűlést. Lindl Eta titkár gondos beszámolójában rész­letesen ismertette a Misszió tevékenységét. A rendezett, kivételes sikerű és értékű előadások, ünnepségek, nagyböjti délutánok, népünnepély, hólabdatea-akció stb. mind fényesen tanúskodnak arról, hogy a Misszió mindegyik osztálya meg­feszített munkásságot fejtett ki. A szociális bajok enyhítésére sokat áldozott és minden téren igye­kezett — a jólelkii gyulai közönség minden dicsé­retre érdemes támogatása és áldozatkészsége mel­lett — megfelelni annak a magasztos feladatnak, amelyre elhivatott. Köpösdy Jolán a fogházmisszióról nyújtott felvilágosítást. Ez a szervezet közbenjárásával törekedett segítségére lenni az élet letörtjeinek. Előadások tartásával lelkűket, gondolkozásukat ne­mesítette, a naptár egy-két piros betűs napján ünnepet varázsolt a rideg cellák lakóinak és fog­vőben fokozott figyelemmel vizsgálják meg, mert a közelmúlt tapasztalatai alapján ez a vizsgálat szükséges. A vármegye alispánjai megvizsgálják majd, hogy a községi költségvetésekben a szegényügy ellátására felvett összegek elégségesek-e az illető község vagy város szegényügyi kötelezettségei­nek a teljesítésére. Az alispánok azután az egész vármegye területének szegényügyi állapotairól jelentést tesznek a népjóléti miniszternek. Abban az esetben, ha valamely községben előre nem látott, különleges körülményeknél fogva a köz­segitségre szorulók száma annyira megnöveked­nék, hogy rendkívüli, inségenyhitő intézkedése­ket is kellene tenni, akkor pótköltségvetésben kell gondoskodni a felmerülő rendkívüli szükségletről. Abban az esetben, ha az illető község vagy város már teljesen kimerítette az erőforrásait, akkor kivetheti a község az inségjárulékot, ami­ről annakidején külön törvény intézkedett. lalkozott velük. Itt kell megemlítenünk a fogház lelkészének: Steib János káplánnak szeretetteljes, buzgó munkásságát, aki az igazi Telkiatya jósá­gával nagyban elősegítette a fogház-misszió ered­ményes akcióját. A nemrég megalakított józsefvárosi szakosz­tály jelentését Tóth Károlyné olvasta fel. Ebből a szép jelentésből örvendetesen és élénken bonta­kozott ki a szakosztály odaadó fáradozása, értékes eredménye s megállapíthatjuk, hogy a missziós munka nagyszerű segítőtársat kapott ebben az ifjú testvérszervezetben. Dr. báró Apor Vilmos, a gyulai Szociális Misszió-Társulat egyházi tanácsadója, szeretettel méltatta a hitbuzgó lelkek bensőségéből sarjadzott missziós tevékenységnek dús aratását s örömmel állapította meg azt a ritka érdeklődést, szeretetet és pártfogást, amelyet ez a nagyrahivatott társu­lat a közönség széles rétegében kiváltott. A biz­tató jövő egyik komoly zálogát jelezte a magyar­városi szakosztály megszervezésében, mely — bár a kezdet stádiumában van, — de a magyarváro­siak többször és örvendetesen tapasztalt nemes érzése, missziós lelkülete és pompás agilitása a legszebb eredménnyel biztat. A vasárnapi evan­géliumra hivatkozással buzdította a missziós tago­kat, hogy a feltornyosuló akadályok, látszólagos eredménytelenség ne gátolják a Misszió jövö mun­kásságát, hanem az Üdvözítő bátorító szavai nyo­mán: „Le a mélybe a hálókkal/“ A gyulai kát. templomi énekművészet mind­inkább fejlődő, széphangu gárdája : a Templomi Énekkar két pompás számmal szerepelt. Vezető­jük : (Takácsy Dénes másirányu elfoglaltsága miatt) ezúttal a kitűnő müvészdirigens : dr. Kovalszky Róbert volt. Sajnáljuk, hogy a közgyűlés keretében — közbejött akadályok gátolták ebben — nem hall­hattuk a hires, neves Erkel Dalkört. özv. gróf Woracziczky Jánosné elnök szív­ből jövő zárószavai nyomán a legszebb eredményt kívánjuk a jövőben is a keresztény karitász vona­lában működő Misszió-Társulatnak s munkásságára a jó Isten áldását kérjük. (K.) Irodai gyakornokot alkal­mazunk. Cim a kiadóban. 499 2-2 Ü zlelhelyiiégek, lakások, műhely és raktárhelyiségek kiadók a Sarkadi Gazdasági Takarékpénztárnál Sar­kadon. 474 3 - 3 Szép üzlethelyiség forgalmas helyen, a nagy kőhíd mellett augusztus t-re kiadó. — Értekezni lehet Kossuth-tér 18. szám alatt. 462 6—*

Next

/
Thumbnails
Contents