Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-11-14 / 89. szám
LV1I« évfolyam 89. szára Szombat Cryula, 1925. november 14L. Elöfiüetési árak : Negyedévre: Helyben . . . 20.600 K Vidékre . . . 40.00® K S'irdetési dij előre fb&eíeödö. POLITIKAI, TÁfiSAOALMI ÉS KÖZ6AZDÍSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szAm ára 1500 korona. Poi^ári Iskola. A múlt napokban ad hoc bizottság foglalkozott a polgári isko’a építésének kérdésével, mely azt a. határozatot hozta, — bár nem véglegesen, — hogy az uj polgári iskolát a Kossuth-térre, a város egyetlen nyilt területére építteti fel. A város már egy Ízben hozott egy határozatot. Akkor az iskola- épületet a város tulajdonát képező, a Gön- döes-kert melletti telkére tervezte, de ezt a határozatot a törvényhatóság elvetette és a várost uj határozathozatalra utasította. A polgári iskola építésére vonatkozólag ma a következő alábbi hozzászólást kaptuk, melyet egész terjedelmében itt közlünk : Tisztelt Szerkesztőség ! Az épülendő polgári iskola, és kultúrpalotáról részben egy helyi lapból, részben közbeszédből úgy értesültem, hogy azt a Kossuth-tér egyik szakaszára tervezik, ameny- nyiben jól értettem, — a laktanya mellé. Miután egy épületet többnyire csak egyszer építenek s ha azt nem helyes elvek szerint és nem gyakorlatilag célszerűen helyezik el, ngy hosszú évtizedekig képezhet hátrányt s miután egy drága költségen emelt épületnek legkevésbbé lehet az a célja, hogy hátrányt képezzen, arra kérem, hogy nézetemet erről a tárgyról meghallgatni szíveskedjék. A legtöbb város tereire, azoknak fenntartására még akkor is gondot fordít, ha azok kizárólag szépészeti, luxus célt szolgálnak. Természetes, hogy még nagyobb figyelemmel és gonddal igyekszenek a városok oly tereiket intakt tartani, melyek közforgalmi piac, vásár slb. szempontjából fontosak, hasz- nothajtók. Ilyen esetekben a helyes, közérdekű elvek szerint vezetett városok vezetősége áldozatok mellett is a terek növelését igyekszik előmozdítani, arról, hogy abból csak bármily kis részt is elvegyenek, vagy beépítsenek, természetesen szó sem lehet. A város polgárai jól emlékeznek arra, mily erős küzdelmek árán s mily nehezen jutott végre a városunk abba a helyzetbe, hogy a meglévő Kossuth-teret hasznavehetővé tegye, azt kikövezze s igy piaci, vásári forgalomra mindenféle idő esetére is a közön ségnek, főleg pedig a gazdaközönségnek alkalmassá és hozzáférhetővé változtassa. — Súlyos pénzáldozatot hozott ezért a város és a tér környékének közönsége. Ma meg se lehetne azt fizetni. Most már van a városnak egy ily szép, alkalmas, jól kikövezett tere. Miféle logika lehet tehát az, amely fölszedeti a kövezetei, összeszükiti az elhelyezkedési lehetőséget a nagyforgalmu piaci és vásári alkalmak esetére s azt, amire más városok törekszenek, amiért sokszor áldozatot is hoznak, könnyű gesztussal feláldozza olykép, hogy azt az utódok semmiesetre már helyrehozni nem tudják. Ebben az esetben, ha tényleg jól értettem, a polgári iskola és kultúrpalota elhelyezésével ezt a meg nem érthető és helyre nem hozható hibát követné el a város vezetősége. Műszakilag sem értem a tervezetet, mert ha területméret tekintetében meg is van ott a szükséges hely, de emeletes épületről lévén szó, széles utat kell hagyni minden oldalon az épület körül, főleg pedig az emeletes laktanya oldalán, úgyhogy a rendelkezésre álló terület ezáltal lényegesen csökken. A terület szabálytalanul keskenyedő formájáról nem is szólok. Nem lévén érdeke a gazdaközönségnek a piaci és vásári elhelyezkedés szűkítése, nem lóvén érdeke az egész városnak egy áldozatok árán kikövezett térrész feláldozása s műszakilag sem indokolható a szabálytalan épület emelése, a józan logika amellett szól, hogy ilyen hibát ne kövessen el a hozandó nagy építkezési költségek feláldozása mellett Gryula városa. Nagyon kiváncsi vagyok, mi hát az indok, egy ilyen világosan szembetűnő hiba elkövetésére ? Lukács György a numerus clausus-ról Lukács György dr. — városunk nemzetgyűlési képviselője az Interparlamentáris kongresz- szusról a fővárosi lapokban hosszasabban nyilatkozik. Érdekesnek tartjuk közölni, hogy mit mondott a numerus claususról. Ide vonatkozó nyilatkozata igy szól: — Az interparlamentáris kongresszuson magán — ellentétben az erre vonatkozó hírekkel — nem került ssóba a mumerus clausus kérdése. Da van a konferenciának egy bizottsága, amely a feji és gyarmati kérdésekkel foglalkozik, ennek a napirendjén szerepel a numerus clausus. A numerus clansust illetőleg Yarsóban, ahol én is jelen voltam, tudvalevőleg három vádlott volt: .Románia, Lengyelország és Magyarország. Romániának és Lengyelországnak sikerült kiugrania a vád alól, Magyarország azonban benne maradt a csávában. Most szóba kerül majd a numerus clausus a Nemzetek Szövetsége előtt is. Sajnos, ez a szomorú ügy súlyos agitációs fegyver ellenségeink kezében. Lépten-nyomon azt vágják a szemünkbe, hogy ugyanakkor, amikor mi úgy lépünk fel, mint a nemzeti kisebbségek védői, elnyomjuk a vallási kisebbségeket. Erről a kérdésről, amelyről mindenki ismeri a felfogásomat, felesleges többet mondanom. A tisztikar ajándéka Rátvay ezredesnek. Jelentettük már, hogy vitéz Rátvay Imre szredest, a 10-ik honvéd gyalogezred parancsno- iát magasabb rendű beosztásba Szombathelyre íelyezték át és rövidesen elhagyja mostani dlomáshelyét. A vitéz ezredparancsnokot, aki az átkos em- ékü oláh megszállás kimúlásakor a Békéscsabát elszabaditó honvéd csapat élén vonult be, a polgárság épp úgy szereti és tiszteli, mint honvédéi is tisztjei. Ennek a szeretetteljes ragaszkodásnak dta tannjelét a gyalogezred tisztikara, amikor a napokban egy hatalmas, fekete márványtömbre erősített ezüstplakettel ajándékozta meg a távozó ezredparancsnokot. A szép plakett egyik felén a vitézi címer, másik felén egy turulmadár van, mig a közbeeső teret bevésett emléksorok és az ezred tisztikarának aláírása tölti be. Rátvay ezredes pár nap múlva foglalja el a vegyesdandár parancsnokságnál előkelő pozícióját — Szombathelyen. Sürgetik a hősök gyulai emlókóft. Képző- és Iparművészek Szövetségének átirata a városhoz. (Saj. tud.) A Képző- és Iparművészek Országos Gazdasági Szövetsége átiratban kereste meg a várost és felajánlotta támogatását arra az esetre, ha a város fel akarná állítani a hősök emlékszobrát. Az átirat hivatkozik arra, hogy az 1917. évi Till. t.-c. a hősök emlékének megörökítését kötelezőleg Írja elő és reményét fejezi ki arra nézve, hogy Gyula r. t. város, melynek négyszázan felüli hősi halottja van, rövid időn belül napirendre tűzi e kegyeletes kötelesség teljesítését. Itt említjük meg, hogy nem régen városunkban tartózkodó Sidló Ferenc tanár és szobrászművész itt léte alkalmával illetékes helyen szintén szóvá tette a kérdést és annak a reményének adott kifejezést, hogy a gyulai hősök emlékszobrának megalkotása már nem késhetik soká, amikor a békésmegyei falvakban ez a hazafias akció igen sok helyen befejezést nyert. Tizenegy cikknél vezetik be az egyfázisú forgalmi adózást. Értesülésünk szerint a forgalmiadó reform ügyét ismét tárgyalás alá vette a kormány és most már elhatározott dolognak kell venni, hogy bizonyos kiválogatott cikkekre a fázisos adóztatást életbe lépteti. Azoknak a cikkeknek a listája, amelyekre nézve a fázisos forgalmi adó életbeléptetését tervezik, a következő: hús, liszt, szén, tűzifa, fűszerfélék és gyarmatárucikkek. továbbá mindazok a cikkek, amelyek kincstári részesedés alá esnek, tehát a cukor, a szesz, a sör, a gyújtó és a cigarettapapír. Először keretrendtíletben léptetnék életbe ezekre a cikkekre nézve az egyfázisú forgalmi adót, hogy a rendszer helyességét, vagy helytelenségét kisérletképen az árucikkek e tizenegy kategóriájánál kipróbálják. Ezt a keretrendeletet követné azután másik rendeletben a végrehajtási utasítás.
