Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-11-14 / 89. szám

2 Békés 1925. november 14. M havi reklám! Győződjön meg róla, hogy nem félre­vezetés, mert november hóban kivétel nélkül mindenki kaphat fél liter kitűnő minőségű 50 fokos tearumot, fél kg. tet­szés szerinti cukrot és egy csomag legjobb minőségű orosz teát S4.700 koronáért Gralbácsnái Komló épület. 1074 5—* o ■■ ...-----------------=0 Sz eplő^ sömört. pattanást elmulaszt, az arc üde és bársonysima lesz az „IJL K Oí4 arckenőcs használata által, sós is-* Prager Frigyes Szent József gyógyszertára (Józsefváros). Értesítés! Szives tudomására hozom a nagyérdemű közönségnek, hogy a közeledő téli idényre szücsdruim megérkeztek. Teljes szőrme készletek, valamint uj munkák és javítások elkészítésével a tisztelt megrendelőket készséggel kiszolgálhatom. — Teljes tisztelettel id. Makray Sün dór 1183 1—3 szücsmester, Újváros Yirág-utca 7. V.VWAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAN Kölcsönt folyósítunk kedvező feltételek mellett, hosszabb lejáratra is. Betéteket elfogadunk s azokat előnyösen kamatoztatjuk és bármikor vissza­fizetjük. Valutákat: leit, dollárt, szokolt, dinárt, fran­kot stb., továbbá arany-, ezüst^ pénzt beváltunk és eladunk, kül-" földre átutalásokat teljesítünk. Ővadékof leteszünk. 1066 á—§ Vállaljuk életképes vállalkozások fínan- cirozását. Nemzeti Hitelintézet j l Gyulai Piák ja \ j Városházával szemben. < ^>AAA AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WA/W/VAAAA Takarékos háziasszony csakis a legfinomabb kávéfajtákbóS össze- ílllítoU keveréket veszi, mert olcsósá­gánál és zamatjánál fogva felfii- mai bármilyen kávékeveréket. ütlőja c§ak 00.000 K. Kapható: BÁLIM FEREAC-cégnél Gyula. 1187 l—l A pengő hány korona? Mióta a nemzetgyűlés elfogadta az ui pénzegységröl szolé törvényjavaslatot, a kö­zönség körében általános érdeklődés nyilvá­nul a pengő mai értékének meghatáro­zása iránt. A Békés olvasóinak vélünk szol­gálatot tenni, mikor a mai koronának és a jövő pengőnek két könnyen áttekinthető át­számítási táblázatát ide iktatjuk. Két kér­désre adunk választ. A korona hány pengő s a pengő hány korona ? A táblázat igy néz ki: Korona hány pengő? 100 K 1.000 K 10.000 K 100000 k ; Millió K 10 millió K fillér P e n g ő 1 0-8 8 0-80 8 80 800 2 1-6 16 1-60 16 160 1-600 3 2’4 24 2-40 24 240 2-400 4 32 32 3'20 32 320 3-200 5 4­40 4- — 40 400 4-000 6 4 8 48 4-80 48 480 4-800 7 5-6 56 5-60 56 560 5-600 8 64 64 6 40 64 640 6-400 9 6-2 72 7-20 72 720 7-200 10 8 80 8' 80 800 8-000 Pengő hány korona ? Fillér 10 fillér 1 pengő 10 pengő k c r o n a 1 125 1.250 12.500 125.000 2 250 2.500 25.000 250.000 3 375 3.750 37.500 375 000 4 500 5.000 50.000 500.000 5 625 6.250 62.500 625.000 6 750 7.500 75.000 750.000 7 875 8.750 87.500 875.000 8 1.000 10.000 100.000 1,000.000 9 1.125 11.250 112.500 1,125.000 10 1.250 12.500 125.000 1,250.000 Gyula múltjából. A gyulai mnzeumörtől a kővetkező érdekes közleményt kaptuk: Tele vannak az újságok csodálkozással, hogy itt is, ott is találtak honfoglaláskori sírokat, vagy bronzkori, sőt kőkori tárgyakat és hogy a magyar Alföld már olyan korán — jobban mondva : olyan régen — lakott terület volt. Mi gyulaiak nem hivalkodunk, de gondoltuk, hogy ezt tndja ország-világ. Elmondhattuk volna pedig, hogy még abból az időből is tudunk emberkopo- nyát mutatni, mikor az a beltenger borította az Alföldet, mely a vaskapu szétszakadt basadékán folyt ki a Fekete tenger felé. A hegyek felől ugyanis, a Vaskapu megnyílta után a vizek mind ide zndultak az alacsonyabb fekvésű helyre és homokot, iszapot hoztak maguk­kal. Az iszapba lerakták az iszappal együtt ide görgetett Mamutb csontokat. Bizonyítják ezt a Nagy-Zerindről került csontok, a dobozi hídnál, a gyomai, endrődi és szarvasi Körös medréből ki­került Mamnthfogak. A megyeház udvarán 1876-ban kiásott Ma- mnthagyar. A gyulai Kálvária melletti homok­bányában 11 méter mélyen talált emberi koponya, mely meglehetősen petrifikálódott a kovasav be­hatása folytán, szintén azt bizonyítja. Elmondhat­tuk volna, hogy a homokbánya helyén 1870-ben kőkori edényeket, a Sugár-utou — bocsánat! Erdélyi-uton — római téglákat, falfedő és tető­fedő cserepeket, a löröksugban és a kétegyházi ut melletti magaslat végében bronzkori cserepeket, karpereceket, — dobozi magyarul: karingókat — találtunk. Az állomásháztól a zsidók temetőjéig, továbbá a Neszürj hegyen — Tarnagék szőlőjében — ősmagyar kardot és buzogányt leltünk. A szeregyházi dűlőben Szeregyháza templo­mának az alapját, körülötte pedig kőkori, bronz­kori és keltakori — Csalláng Gábor szerint Szarmáta — cserépdarabokat szedtünk fel, a Sándorbegyi cserépégető egész talaja keltakori urnákat, edénydarabokat rejt. A belvárosi Toronyi» ntcában és a Vasut-utca 28-ik számú háznál szintén keltakori edénycserepeket találtunk, ez utóbbi helyről csak az elmúlt héten emelt ki a mnzeumőr egy emberkoponyát, mely mellett egy római stilusu tálacska és egy az ősgermán sírok­ban gyakori üveggyöngyök és egy bronz kar­perec találtatott. Az eleki és kétegyházi utak melleti magaslatok, dombok tele vannak bronzkori és népvándorláskori cserepekkel. Mondhatjuk, hogy egész Gyula területe éa közvetlen környéke ismeretlen és ismert ősöknek lőrténetkönyve, csak föltárásra vár, hogy meséljen nekünk régi hírről, régi dicsőségről. HÍREK. Békési vásárok. — Vidámság a vásárban. — A békésmegyei vásárok igen nevezetesek szoktak lenni. Főleg a csabai, békési és az oros­házi vásárok. Messze földről eljönnek a mi me­gyénkbe, hol az igazi acélos bnza terem. Az őszi vásárok a leglátogatottabbak. Ilyenkor a ga zda megveszi a télire való ruháját, csizmáját, bárány­bőrös sapkáját; az asszony meg a stoppoló pamu­tot és minden egyebet, amire a családnak szük­sége van, télviz idején. A napokban tartott csabai vásáron — mint az ottani lapok írják — olyan nagy volt a kíná­lat, ami már csakugyan a békevilágra emlékeztet. Az árak engedtek merevségükből s a vásárosok egymásra licitálnak (persze lefele), hogy forgal­mat tudjanak csinálni. A vásárnak is megvan a maga humora, melyen nemcsak az egyszerű em­berek, de az intelligenciához tartozó vevők is jót szoktak mulatni. Egy rozoga, kis sátorban a kővetkezőket kiabálja egy elhízott, vörösképü vásáros: — Nem kell már a magyarnak London, Pá- ris, Velence! Itt a világhírű nyalóka ! A legfino­mabb pemetefű cukorból! Legjobb gyógyszer minden betegség ellen ! Se nem árt, se nem basz­nál. Csak ezer korona darabja! Nem is ér többet. Tessék, tessék! Csak ezer máma . . . Veszik, mintha ingyen adnák. A Jóska egy­szerre kettőt vesz a Katinak, de azért »pórulnak« vele. Csak egyiket bontják fel és mutyiba nyalo­gatják. így biztosan édesebb ! . . . A másik cukorkát árul. — Itt a hollandi selyemcnkor! — ordítja. Máma tiz deka három ficscs! Ez is jó üzletet csinál. Az egyik sarkon cipőkrémet árulnak. — Megérkezett a hullámboksz ! ötezerért máma! Olcsón adom, — a forgalmit úgyis leta­gadom ! Mit, hogy ez nem jó! ? Ez rossz ! ? Rossz a magyar pénzügyi politika, meg rossz a hároméves gyerek, aki megeszi a mosogató ron­gyot, vagy megissza a marólúgot, de nem ez a boksz. Ide nézzen kérem! Fekete, mint az anyó­som lelKe és fényes, mint a holdvilág. Na, ide azt a kis pénzt, nénikém, aztán lehet beszállni folyvást, folyvást . . . Valóságos embergyürü veszi körül a vásár »könyvkereskedőjét.. Egészen berekedt már a ki­abálástól, de egy pillanatra sem áll be hatalmas szája. — Most pedig ide guberálj vásározó ma­gyar, nyisd ki azt a káprazatra termett két sze­med golyóbisát, mert most jön mindaz, ami még nem volt, amit még nem láttak, nem hallottak, amióta a poloskák mezítláb járnak . . . Még egy­szer meg lesz mutatva ! Gyerek, eredj innen, mert úgy fölrúglak, hogy három hétig repülőgépről etetnek! Itt van a csodálatos nagy képes kalen- dár! Benne van a napjárás, holdjárás, zsidójárás. Kevés ! Itt van még rája a szerencsétlen Kodelka vérfagyasztó története, akit fasirthusnak aprított föl a Lédarer házaspár! Kevés! Itt van hozzá, Genovéva rémséges büntette, aki egy másodperc alatt meggyilkolta apját, anyját és az összes re- tyerutyáját! Kevés! Itt van még rája a riffka- bilok szabadságharca, akik négymillió franciát szo­rítottak bele a folyóba . . . Kevés ... Ha még ez sem elég, hát itt van még tiz darab levélpa­pír kupertával. Lehet Írni a Böskének, Ellának, Bellának, Ica-babának. Őszöm az életüket, olya­nok, mint a szép szelíd galambok ... De ez még

Next

/
Thumbnails
Contents