Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-11-04 / 86. szám
UfcrSI. évfolyam 86. szám Szerda Gyula, 1935. november 1. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Minis iMmim. A magyar nemzet mérhetetlen elkeseredésének csak csekély fel- lobbanása volt az a két beszéd, amely a parlamentben a napokban elhangzott. Baross János és Pakots József, szóval ez alkalommal az ellenzék demokrata szárnya emelte fel tiltakozó szavát a népszövetség ellen, mert azt látja, hogy a békeszerződések körül, de elsősorban a kisebbségek ügyében semmi sem történik érdekünkben. Ismételjük, ez a felszólalás most az ellenzék baloldaláról hangzott el, de épugy elhangozhatott volna a parlament bármelyik pártjának sorából, mert vannak kérdések, amiknek tekintetében nincsenek pártdifferenciák és ilyen a kisebbségek problémája is. A magyar kisebbségek eddig 19 esetben fordultak panasszal a nemzetek szövetségéhez, anélkül, hogy csak a legcsekélyebb eredményt is el tudták volna érni. Ne beszéljünk most elizoláltan —- csupán magyar kisebbségi sérelmekről, hanem állapítsuk meg a rideg tényt, hogy Európa területén 40 milliónyi kisebbségben élő ember él a legsúlyosabb elnyomatás alatt. Ebből a 40 millióból 4 millió magyar. Micsoda rettenetes hatalom volna, ha ezt a 40 milliónyi embert egyszer közös cselekvésre lehetne szólitani! Ezidőszerint pedig mi történik ? A magyar kisebbségek pl. a legkétség- beejtőbb elnyomatás alatt nyögnek úgy kulturális, mint szociális és jogi, de vagyoni tekintetekben is. A megszállott területeken élő magyarság panaszra sem emelheti szavát, mert abban a pillanatban ismét bezárul egy iskolája, vagy parcellára kerül utolsó darab földje. Mind ez az igazságtalanság a hebehurgyán összeállított békeszerződések müvéből táplálkozik. Rengeteg paragrafust halmoztak össze, amelyek mindenike az u. n. legyőzöttet kötelezi, ennek kell minden jogáról lemondania s alávetnie magát a fennhéjázó gőgös győzőknek, mert a békeszerződések az államokat két csoportra osztották : a célját minden körülmények között elérő győztes és a részükre teljesen kiszolgáltatott legyőzött államokra. Az előbbieknek minden sikerül, mig az utóbbiak még jogikat sem tudják elérni. A békeszerződések eme egyoldalúsága megtűri, hogy pl. Magyarország minden jog ellenére még ma is katonai ellenőrző bizottságokat fizessen horribilis költséggel, de megtűri azt is, hogy az idegen impérium alá jutott magyarság soha el nem képzelt elnyomatásban részesüljön. Mindamellett, hogy még a fegyverszüneti megállapodások biztosították ezeken a területeken a régi adminisztráció megtartását, ezrével hajtották át a határokon a magyar tisztviselőket, akik most súlyos tehertételenként kérnek megélhetést a megcsonkított magyar államtól. Kérdezzük ezekután, hogy érdemes-e nekünk abban a népszövetségben helyet foglalni, amelyik legelemibb jogainkat sem biztosítja részünkre ? Megfelelt erre a kérdésre gróf Bethlen István miniszterelnök, aki & népszövetségben való bentmaradást ezidőszerint szükségesnek tartotta, mert Németország elközelgő felvételével bekerül oda egy olyan hatalmas legyőzött állam is, amelyik remélhetőleg bizonyos tekintetben megfogja változtatni az eddig dívott felfogásokat s reménysugár nyílik a gyöngébb legyőzőitek számára is. Betelt az amerikai kivándorlók száma. A belügyminiszter az amerikai Egyesült Államokba való kivándorlás céljából előterjesztett útlevél kérelmek elintézése ügyében valamennyi útlevél kiszolgáltató hatósághoz rendeletet inté zett, amelyben közli, hogy Magyarországból az Egyesült Államokba az 1925—26, évben kiállítható útlevelek létszáma beteknek tekinthető. A belügyminiszter felhívja az illetékes hatóságokat, hogy ezután az amerikai Egyesült Államokba való kivándorlás céljából uj útlevél kiállítást már ne terjesszenek föl a minisztériumba.$ Kivétel csak azoknak az útlevelével tehető, akik az Egyesült Államokban élő hitveseikhez vagy szüleikhez szándékoznak kimenni, továbbá a 15 éven aluii kiskorú, keresetképtelenek kérvényeivel. Nem fogják átbélyegezni a papírpénzeket. Politikai körökben pártkülönbség nélkül szorgalmazzák, hogy a pengőórmeket a kormány minél előbb bocsássa forgalomba. Temesváry Imre, a kormány pénzügyi előadója a következőket mondotta fővárosi tudósítónknak : — A peügőérmek elkészítése hosszabb időt fog igénybe venni. 1926. szeptember elseje előtt szó sem lehet a fémpénzek forgalomba hozataláról. Egy éven belül ilyenformán a forgalom csak papírpénzben fog lebonyolulni. Arról szó sincs, mintha a kormány a jelenlegi papírpénznek átbélyeg- zését tervezné. A korona papírpénz kerek összegekre szól, aminek átszámítása igy történik: az ezres 8 fillér (vagy garas) a 10000-res 80 fillér, a 100000-res 8 pengő, egy millió korona pedig 80 pengő. 300.000 rokkant és 82000 hadiözvegy • (Saj. tud,) Az egységes párt értekezletet tartott, amelyen Vass miniszter ismertette a rokkantellátás rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat szerint Magyarországon ezidő szerint 387902 rokkant és 82 ezer hadiözvegy van. A rokkant illetmények végleges rendezéséhez 14 millió aranykoronára van szüksége a magyar kormánynak. Ezt az összeget rokkantjáruléki adó kivetése utján akarja biztosítani a kormány. Ezt az adót elsősorban azok fizetnék, akik nem vettek részt a háborúban. Az 50 százalékos rokkantak járulékát 1926. január 1-től emelni fogják. Még pedig a legénységi állományét havi 60 ezer koronáról 100 ezerre, az altisztekét 150 és a tisztekét 200 ezer koronára. A 75 százalékos rokkantak közül a legénységét 200000 koronáról 400000 koronára, az altisztekét 300000 koronáról 600000 koronára, a tisztekét pedig 400000 koronáról 8000000 koronára és végül a 100 százalékos rokkantaknál a legénységét 500000 ezerről 1 millióra az altisztekét 75 ezerről másfélmillióra és a tisztekét I millióról 3 millióra. A javaslat szerint rendezni fogják a hadiözvegyek ellátását is, még pedig 100 százalékos emelés utján E szerint a legénységi özvegyek 40 ezer korona helyett 80 ezer koronát kapnának, az altisztek 150 ezer koronát és a tiszti özvegyek 200 ezer koronát.
