Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)
1925-11-04 / 86. szám
2 Békés 1925. november 4. Esik az eső, hull a hő. Nem magyar népdal szövegének a kezdő soráról, sem az ősz valamilyen vegyes, havas égi áldásáról van szó. A francia és a spanyol hivatalos Höfer jelentések regélnek az időjárás e két különböző halmazállapotú, de egyformán vizes megnyilvánulásairól. Marokkóból az utolsó két-három hét alatt alig érkezett valamilyen hir. Tudtuk, vagy legalább olvastuk annakidején, hogy az előnyomuló francia és spanyol vitéz haderők elől futva menekülnek a fölkelők, vezérükkel: Abd el Krímmel együtt. Egy lap legutóbb statisztikát állított össze, mely szerint augusztus vége óta a francia és spanyol hivatalos jelentése szerint 198000 fölkelőcsalád, összesen tehát több millió meghódolásról imák, holott Abd el Krim hivei, a hegyilakó törzsek egész népének száma nem haladja meg a 60000 családot, illetve egy millió főt A riff harcosok összes száma pedig 40000 ember. Számolni háborúban különben nemcsak a francia generálisok tudtak mindenkor jól, de a világ minden katona vezetője. Sohasem én — mindenkor a másik vészit sokat, ez a legkitűnőbb és legrégibb taktika. Igen emlékezetes még Abd el Krim szörnytette, amikor hadügyminiszterét ágyú elé köttette és igy lövette agyon, mert a szegény hadügyminiszter a franciáknak akarta megadni magát törzseivel. Párisban, Londonban akkor a világ figyelmét napokon át fölhívták a barbárságok sorozatára. Abd el Krim nem végeztette ki hadügyminiszterét, sőt ennek osztagai, a hideghez edzett hegylakókkal számos ponton kellemetlenkedtek a hidegtől agyoncsigázott és agyonfázott szövetséges csapatoknak. A francia-spanyol győzelmek azonban még sem lehettek olyan nagyok, mint heteken át hirdették, mert hosszú hallgatás után ma csak arról szólnak egyszerre a hírek, hogy a riff hegyvidéken az eső és hó igen megviselte a haderőket, ez esetleg szükségessé teszi számos ponton az egyesült francia és spanyol hadak visszavonását és előre elkészített téli állásokba való elhelyezését. Dacára a franciák és spanyolok nagy sikerének, a dzsebala törzsek eddig nem adták meg magukat (szeptemberben a francia hivatalos szerint ötször, a spanyolok szerint hatszor adták meg magukat az összes törzsek) és ez a helyzet várakozás ellenére igen kényelmetlen helyzetbe sodort több spanyol osztagot. Végül pedig, hogy teljes legyen a kép, úgy a francia mint a spanyol kormány bejelenti, hogy tavaszig haderők újabb hadviselésbe bele nem kezdenek és békés szándékuk nyilvánítására a spanyol és francia kormány fölszólította Abd el Krímet béketárgyalásokra. Hiába, az eső és hó igen nagy urak Marokkóban, de úgy hisszük, ebben része van Abd el Krímnek és a szabadságukat, hazájukat lelkesen védő riff lakóknak is. (Dn.) Butorhitel! Hálók, ebédlők férfiszobák a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig legolcsóbban beszerezhetők kedvező fizetési teltételek mellett Mayer István butorraktf&rábim 695 27—» Báré Wenekheitn Béla-utca 7. Telefon : 4í. A JLwkács-est műsora. Dr. Lukács György hatvanadik születésnapjának ünneplésére a Gyulai Közművelődési Egyesület, melynek nagynevű képviselőnk diszelnöke, a vármegyeház dísztermében november hó 7-én (szombaton) este 8 órai kezdettel magas színvonalú, nagyszabású hangversenyt rendez. Az egyesület filharmonikus zenekarának nyitánya ntán Szilágyi Sándor, 1az Országos Közművelődési Tanács alelnöke, kinek kiváló szónoki képességében és tartalmas, mély gondolatokkal gazdag szónoklatában városunk kulturközönsége már több Ízben gyönyörködött, tart ünnepi beszédet. Sikerült megnyerni a hollandi körútjáról Budapestre érkezett Szatmári Tibor világhírű zongoraművészt egy fellépésre Ugyanekkor mutatkozik be a maga igazi művészi mivoltában a városunkban már előnyösen ismert Gutvill Gyula zenetanár, ki hegedűszólóval fogja a közönséget gyönyörködtetni. Szünet után ismét a nagyhírű zorgoramüvész, Szatmári fog koncertezni. Előadásának különös érdekességet ad az is, hogy ez alkalommal hallhatjuk először városunkban a Bartók-féle szerzeményeket. Majd a közkedvelt filharmonikus zenekar zárja be a fényes estélyt. A részletes műsort lapunk legközelebbi száma közli. Belépődíj nincs. Ezáltal igyekezett a Közművelődési Egyesület lehetővé tenni, hogy képviselőnk szegényebb sorsú tisztelői és hivei is az ő ünneplésére rendezett hangversenyen megjelenhessenek s igy törhetetlen ragaszkodásuknak ta- nujelét adják. Mindenkit szivesen lát és tisztelettel meghív e hangversenyre a Gyulai Közművelődési Egyesület. Dr. Gy. {Sidió Ferenc levele. Emlékezetes olvasóink előtt az a kedves és felejthetetlen délután, amikor Sidló Ferenc festőművész és képzőművészeti tanár a vármegyeház dísztermében érdekes és értékes felolvasását megtartotta a „Művészetről és kulturárólu. Sidló Ferencnek a felolvasás megtartásáért köszönetét fejezte ki a Gyulai Közművelődési Egyesület, melyre most a művész a következő levéllel válaszolt: Mélyen tisztelt Igazgatóság ! Az Egyesület igazgatóságának folyó hó 20-án hozzám intézett kitüntető sorait hálás köszönettel vettem. Úgy érzem, hogy az elismerésnek a lekötelező szívélyességéből és melegségéből csak a melegséget és a szívélyes érzelmeket szabad megtartanom, mert az a tény, hogy én a végvárakon egy nemzeti irányú kultur- mozgalmat szerény képességeimmel elősegíteni igyekeztem, nekem — mint magyar művésznek, mint főiskolai tanárnak s mint az Országos Képzőművészeti Tanács egyik tagjának — kötelességem volt, a kötelesség pedig nem várhat és nsm is tarthat igényt elismerésre. A művész örömének amaz érzése mellett, hogy a Közművelődési Egylet milyen komolyan és milyen lelkes kitartással szolgálja a mi legnagyobb kincsünknek, a nemzeti kultúránknak az ügyét, nekem mindenkor kedves emlékeim maradnak a Gyulán töltött napok, valamint az emlékezés mindazon urakra, kiket szerencsém volt ottlétem alatt megismerhetni. Amidőn az Egyesület mélyen tisztelt Elnökségét újból biztosíthatom arról, hogy mindenkor és mindenben szivesen állok rendelkezésükre, fogadják kérem szívélyes és hazafias tiszteletem őszinte nyilvánítását. Budapest, 1925. október 31-én. Sidló Ferenc. Az iij tisztikaszinó. A 10 ik honvéd gyalogezred gyulai harmadik zászlóaljának uj tiszti kaszinóját hazafias és meleg ünnepség keretében szombaton avatták fel. A felavatási ünnepélyen, amelyet bajtársi vacsora követett, jelen voltak a Gyulán állomásozó összes tisztek, a polgári hatóságok képviselői, a kaszinó tiszteletbeli tagjai és a Gyulán tartózkodó volt összes tartalékos és népfelkelő tisztek. Az ünnepélyen és az azt követő társasvacsorán megjelentek: Buff Ferenc tábornok, vitéz Bátvay ezredes, mint a 10 ik honvéd gyalogezred parancsnoka, dr Kovacsics Dezső főispán, Brém Lőrinc és Szirmay L. Árpád kanonokok, Szakolczay Lajos kúriai biró, törvényszéki elnök, dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző, dr. Hoffmann Károly tiszti főügyész, dr. Zöldy János egészségügyi főtanácsos, Tanczik Lajos rendőrfőtanácsos, vitéz Szabó Jernő székkapitány, Símig Ernő huszárezredes, dr. Cscte József polgármester és a gyulai zászlóalj parancsnok a Osváth őrnagy, ki a mai napon alezredessé lépett elő. A kaszinó újjáalakított nagytermében mintegy százan jelentek meg, nagyobbára volt tartalékos tisztek, a polgári társadalom minden osztályából. Este fél kilenc órakor foglaltak helyet a terített asztalnál a meghívott vendégek s a tiszti kaszinó tagjai. A főhelyen Buff Ferenc tábornok ült s ő mondotta az első pohárköszöntőt a Kormányzó ur Őfőméltóságára. Majd szólásra emelkedett dr Kovacsics Dezső főispán, aki a tőle már megszokott elmés, frappáns, hatásos és magyar érzelmektől duzzadó beszédében idézte fel 1918 október 31 ikének gyászos emlékét. Az összetartásra és a magyarság jobb jövőjére ürítette poharát. A zugó éljenzés lecsilapultával Brém Lőrinc hasonlatokban gazdag, megható beszéde következett. Most ősszel — mondotta — a költöző madarak uj hazát keresnek, OJaszáll- nak, hol enyhe a lég, hol zöldéi a mező. Mennek seregestől ilyenkor és elfelejtik a régi hazát. Az ember abban különbözek az állattól, hogy régi hazáját soha el nem felejti. A lelke vissza- kivánkozik a régi pátriába, a szülőföldre, hol bölcsője ringott. A bajtársi érzést ápolnunk kell, össze kell fognunk, ha a régi hazát a maga szépségében és nagyságában mégegyszer látni akarjuk. A lelkes és szebbnél-szebb pohárköszöntők úgyszólván egymást érték. Buzditó és lelkesítő beszédeket mondottak: Osváth alezredes, Csete polgármester, Szakolczay Lajos, vitéz Bátvay ezredes, labajdy Iván alezredes, Hoffmann Károly. A kaszinó tagjai a vacsora után megtekintették a kaszinó külön helyiségeit, melyeket rövidesen teljesen be fognak rendezni, úgyhogy egy nagyon kellemes otthont mondhat magáénak a folyton növekvő, szép számú, exkluzivtársaság. Mindenesetre ki kell emelnünk, hogy a tiszti kaszinó létesítése Osváth alezredes, zászlóalj parancsnok érdeme, ki Gyulán állomásozó tiszttársaival a tiszti és polgári társadalom egy régi óhajtását valósította meg. (0) BÉKÉSMEGYEI TAKARÉKPÉNZTÁRI EGYESÜLET ALAPÍTÁSI ÉV: 1863. KI 4 K7F Í It íl ISI & ALAPÍTÁSI ÉV : 1863. SAJÁT TŐKÉK: 2.00(1,üli«.000 K ItAIl. ■ I»IIAIDÍ*.ll SAJÁT TŐKÉK: 2.000,000.000 K —=—== (ERKEL MALOM, Telefon 89) ——===== beraktározásra átvesz mindennemű gabonát, terményeket, magvakat és árukat és azokra előnyös feltételek mellett 879 KÖLeSÓSfT FOLYŐSIT Részletes felvilágosítással készséggel szolgál az intézet telefonon is. — Telefon 7
