Békés, 1925. (57. évfolyam, 1-101. szám)

1925-04-11 / 28. szám

LTII. évfolyam 28. szám Szombat Oynla, 1935. április 11. Előfizetési árak: Negyedévre: Helyben . . . 20.000 K Vidékre . . . 40.000 K Hirdetési díj elitre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉH KflWMZDÍRZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intózendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2000 korona Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Husvét. Irta : Báró Apor Vilmos. Lehorgasztott Főv.el, kétségbeesve j szertefoszlik minden kétség: „lehet, ülnek együtt a bus apostolok husvét reggelén és ime asszonyok rohan­nak oda, lihegve újságolják: „Fel­támadt az Ur!“ Kétkedve rázzák fejüket azok, kishitüen boncolgatják az asszonyi beszédet, de mégis a szivük mélyén megszólal egy hang, kérdőleg csak és óvatosan: „Vájjon lehet remélni mégis ?! És elszaladnak ketten a Mester sírjához és úgy talál­ják, ahogy az asszonyok mondták: üresen, sőt angyalt látnak, kettőt is és biztatóan mondják ! „Jézust kere­sitek? nincs itt, feltámadott.“ Már erősödik ekkor a hang a lelkűk mélyén és félig meggyőződve han­goztatják: „Szabad remélni!“. Este van már, együtt vannak nagyobb részt a tanítványok és latol­gatják a szent reménység esélyeit és ime: álom-e vagy valóság, ott áll közöttük, ragyogó testtel, tátongó sebekkel, fehér ruhájában, ő a sze­retett mester, rájuk néz szépen, sze­líden, mint oly sokszor azelőtt, szól hozzájuk a béke köszöntésével: még mindig kételkednek. Hozzájuk lép, hadd érintsék őt, hadd lássák: nem álomkép, nem látomás: ő maga az, a keresztrefeszitett, a gyalázatfáján ki­végzett Jézus Krisztus. S akkor végre megszűnik minden tétovázás, szabad, kell remélni“. Azóta egyszerű apostolok lán­goló buzgalma elvitte a hirt a világ minden tájára és a krisztusi hit el­hozta 20 évszázadon keresztül a mai kritikus és pesszimista korig: „Lehet és kell remélni,u Aki legyőzte a halált, aki feltámadt a sírból, az isteni erőt hozott magával, az szent reménysé­get, győzedelmes optimizmust hintett el a csüggeteg emberi szivekbe. Go­nosz vagy, elbuktál, belemerültél a bűnnek mocsarába ? Lehet remélni, jó és tiszta lehetsz még Krisztus ál­tal. Gyönge vagy, ingatag, erőtlen, mint a nádszál ? Lehet remélni! Erőssé tesz a mártírokat nevelő krisz­tusi kegyelem. Beteg vag3^ ? Meggyó­gyíthat Krisztus. Meghalsz ? Fel­támaszt egykor az Üdvözítő. „Lehet remélni“ — ez az a nagy kincs, melyet husvét hajnala adott az emberiségnek s ezzel mindent adott: vigaszt, önbizalmat, életcélt, munkakedvet. Csak a hitetlen eshetik kétségbe. Aki Krisztusban hisz, annak lehet, szabad, kell remélni. Csonkamagyarország bus nemze­déke Krisztusban kell hinned, akkor a te kálváriádból is dicsőséges fel­támadás fakad. Népek husvétja. Irta: Dr, Megyesy Ágoston. Melyik husvótig lesznek még oly fáj­dalmasan időszerűek Jeremiás prófétának siralmai: »Emlékezzél meg Uram, mi tör­tént rajtunk : tekintsd meg és lásd a mi gya­lázatunkat.« Örökségünk idegenekre szállott, házaink a külföldiekre. Árvák lettünk atya nélkül, anyáink, mint az özvegyek. Vizünket pénzen isszuk, fánkat pénzen vesszük. Szol­gák uralkodnak rajtunk és nincs, ki meg­szabadítson azok kezéből« ? Kilencszáz esz­tendő óta zokognak magyar ajkakról a szent héten a prófétának immár harmadfélezer- esztendÓ8 eme siralmai, de bizonyára még sohasem tartottuk őket annyira magunkra vonatkozóknak, mint mostanában. A nagy próféta nemzete is számtalan csapáson, sok megpróbáltatáson ment keresz­tül. Bűnei miatt nem egyszer került pogány népek rabigájába. De megmaradt mindig nem­zetnek, mert egy nagy Ígéretet birt az Úr­tól : hogy nemzete lesz a világ Üdvözítőjé­nek. Ez az ígéret mindig visszaadatta Izráel országa szabadságát, a messiási remény min­dig újból felépítette SDamonnak sokszor rombadöntött templomát. Minden csapás csak ideigtartó büntetése volt az Urnák, az ide­gen járom mindig csak ideiglenesnek bizo­nyult mindaddig, mig a messiási Ígéret nem ment teljesedésbe. De az Ur Felkentjónek, a názáreti Jézusnak megtagadása, Izráel népe közül való kitaszittatása és az idegen ura­lom segítségével történt megöletóse útin nemsokára megszűnt nemzet lenni az Ur választott népe és Titus pusztításának már T A R C A. Határszélen. Irta : Dr Gyarmathy Béla, a Gyulai Közművelődési Egyesület főtitkára. A múlt év decemberében parányi, de izzó szikra pattant ki, mely lárgra lobbantotta Gyula városénak szépért és nemesért hevülni tudó lel keit Ez a nemes tűz egyre terjed és áldásos melegségével befogja aranyozni városunkat. 1924 december 16ika az az ünnepnap, melyen a Gyulai Közművelődési Egyesület meg alakult, A naptárba e nap nincs piros betűvel jelölve, de azoknak lelkében, kik átérzik, hogy nemzeti létünknek, fennmaradásunknak alapköve a magyar kultúra, ünnep e nap. Ekkor lobbant fel az az erős vágy. hogy e határszéli városban kétszeresen nélkülözhetetlen azon intézmény, aneynek feladata a magyar nemzeti kultúra fenn tartása, ápolása és met tői magasabb fokra eme lése E magasztos cél elérésere alakult meg a Gyulai Közművelődési Egyesület. Természetesen, voltak és talán még ma is vannak kétkedők és kishiiüek. kik nem nagy jövőt jósolnak egyesületünknek, kik úgy véleked ■ek, hogy Gyulán ilyen nagy szabású intéz­mény nem képes fennmaradni. Lehet olyan han­gokat is hallani, hogy a gyulai közönségnél ez a nagy fellobbanás csupán szalmalang volt Sajnos, ■em átallották némelyek, bátran nevezhetjük őket „gyász magyarkák“ nak, azt is hangoztatni hogy ugyan mi szükség van a közművelődési egyesületre, hiszen nagyon jól megvoltunk eddig is anélkül Ilyen és hasonló beszédek és kritikák a homály és köd világában keletkeztek, de a fel jövő nap fényes sugarai áttörnek a ködön Törhetetlen, erős hittel halad megkezdett nehéz utján ifjú egyesületünk. Rohamosan erősödik, izmosodik Ifjú élete dacára, már pár alkalommal tanujelét adta annak hogy komoly, munkás, sullyalbiró egyesület. Emlékezzünk csak vissza, milyen lélek emelő, szép ünnepségek folytak le 1925 márc us 8 án, mely valósággal nemzeti ébredés napja volt városunkban. Ugyancsak e hónapban, mar cius 28 án olyan magas színvonalú emlékünne póllyel hódolt Jókai Mór születésének 100 éves évfordulóján, mely, miként Juhász Gyula a neves költő ezen estéről irt tárcájában meg jegyezte, bármelyik fővárosi kulturegyesületnek díszére vált volna A Jókai emlékünnepélyen rr u tatkozott be az egyesület hatalmas fiinarmonikus zenekara, mely színién óriási sikert aratott. Most április havában és májusban egy egy szabad liceális, egy egy népies előadást, junius ban pedig nagyszabású hangversenyt fog az egyesület rendezni A nyári hónapokban való- szinüleg szinielőadásokkal kedveskedik közön ségének. ősz beálltával újra megkezdi hang versenyeit és minden hónapban gondoskodik ingyenes előadásokról és irodalmi felolvasások­ról Ezenkívül az ősz folyamán analfabéta tan­folyamokat szervez és gondoskodik az iskolán kivüli okiatásról Képzőművészeti szakosztálya őszi tárlatot rendez Szociális szakosztálya pedig megkezdi áldásos működését A városi múzeumot és könyvtárt szintén működési körébe óhajtja vonni az egyesület A nagy, általános vonásokkal vázolt munka- programm is bizonyítja, milyen sok oldalú, üd­vös és óriási feladatot kivan az egyesület meg­oldani. Reményünk van arra, hogy a város min­den öntudatosan gondolkozó polgára örömmel siet a hatalmas feladatok megoldásában a Gyulai Közművelődési Egyesület támogatására. Puskalövéseire van városunk határához egyik legalattomosabb ellenségünk, mellyel szem­ben jelenlegi szomorú, kifosztott helyzetünkben nem a puska, hanem a magyar nemzeti kultúra felsőbbsége eggetlen fegyverünk, melyet semmi­féle Trianon nem kepes kicsavarni kezünkből. Féltő gonddal őrizzük a mi lelki arzenálunkban. Ápoljuk, fejles-zük kultúránkat, mert, ha erre sem leszünk képesek, eltűnünk a föld szí­néről és valóra vál Petőfi aggódó jóslata, hogy a világtörténet könyve, ha ugyan feljegyezne bennünket: „Ezt olvasnák cs-:k felőlünk: Élt egy nép a lisza táján, századokig lomhán, gyáván /“

Next

/
Thumbnails
Contents