Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-09-03 / 71. szám
1924. szeptember 3. Békés 3 Lukács György beszéde a berni kongresszuson A magyarság védelme az elszakított részeken. — A kisebbségek kérdése. — A Nemzetek Szövetsége mostoha protektor. — A beszéd nagy hatást váltott ki. Dr. Lukács György volt miniszter, v. b. t t. Gyula város nemzetgyűlési képviselője az Interparlamentáris Unió berni kongresszusán a követ kező nagyhatású beszédet mondotta : Uraim ! Amidőn az általános vitában szót emelek, abban a sajátságos helyzetben vagyok, hogy a boseni jelentésnek leginkább ahhoz a részéhez kívánom megjegyzéseimet fűzni, amely negativu mot konstatál: azt, hogy uniónk közgyűlését előkészítő szerveink a letűnt év folyamán Európa politikai helyzetének legvitálisabb kérdésével, a kisebbségek kérdésével nem foglalkoztak, következőleg erre a kérdésre vonatkozó határozati javaslatok sem terjesztetnek ezen közgyűlés elé A nemzetiségi és gyarmatügyi bizottság a lefolyt évben kizárólag koloniális kérdésekkel foglalkozott és ezekre vonatkozó igen értékes javaslatokat terjeszt elő. Kisebbségi kérdésekkel azonban egyáltalában nem foglalkozott a bizottság a lefolyt évben és minket sem kíván ez alkalommal ilyenekkel foglalkoztatni. Részemről ezt az eljárást nem helyeselhetem. Szilárd meggyőződésem az, hogy Európa leg égetőbb kérdése ezidőszerint is a kisebbségek kérdése, és hiú remény az, hogy a lelkek békéje — pedig csak ez az igazi béke — bekövetkezhessék mindaddig, amig ebben a mindennél fontosabb kérdésben megnyugtató állapotot nem teremtünk S meggyőződéssel állítom, hogy első sorban nem az elnyomott nemzeteknek, nem az elnyomott kisebbségeknek érdeke az, hogy ezen a téren megnyugvás teremtessék, hanem érdeke elsősorban azoknak az uralkodó nemzeteknek, azok nak a többségeknek, amelyek nem hajtják végre a világháború befejeztével létrejött nemzetközi szerződéseket, hanem kijátsszák azokat, elnyomják kisebbségeiket és szinte már intézményesen képezik ki őket a másodrendű állampolgárok kategóriájává. Épen ezeknek a többségeknek, amelyek a világháború eredményeképen lettek önálló államokká, illetőleg nyertek rendkívüli területi gyarapodást, épen egeknek as érdeke a kisebbségek nemzetközileg garantált jogainak respektálása, mert ez a kulcsa annak, hogy mai területi integritásuknak, a világháború következtében más államok rovására nyert hatalmas területi gyarapodásuknak birtokában tartamosán megmaradhassanak. A kisebbségek könyörtelen elnyomása végeredményben a lelkek olyan elkeseredettségét váltja ki, amely háború nélkül is a mai mesterséges határok, a mai kényszer határok megváltoztatására fog vezetni, mert a világ közvéleménye be fogja látni, hogy ezek a kíméletlen többségek nem érdemesek arra a világtörténelemben páratlanul álló kedvezményezésre, amelyben a párisi békekonferencia őket részesítette. Nem újságot mondok, mindenki, aki ha sonló kérdésekkel foglalkozik, jól tudja, hogy a főhatalmak és az u n utódállamok között 1919 ben és 1920-ban kötött úgynevezett kisebbségi szerződések csak papiroson léteznek, hogy az utódállamok az ezekben a szerződésekben reájuk szabott kötelességeket napról napra megszegik, hogy ezekben az utódállamokban a kisebbségek elnyomása háborítatlanul tart és az ellenőrzés teljes hiánya miatt ezek az utódállamok nem is tartják szükségesnek, hogy eddigi politikájukon változtassanak Egy kis csokrot állítottam össze az utódállamokban élő magyarság elnyomatásáról, a magyar kisebbségek folytonos szenvedéseiről Nem akarom ennek az összeállításnak előadásával a közgyűlés idejét igénybe venni, kérem azonban a közgyűlést, hogy ezt a rövid és indokolt Összeállítást, mely három és fél millió magyarnak az utódállamok területén való szaka datlan elnyomásáról tanúskodik és melynek minden szaváért felelek, jelen tanácskozásaink mellékletei közé felvenni és további eljárás végett a nemzetiségi és gyarmatügyi bizottságnak kiadatni méltóztassék A világháború befejeztét követő öt é? ke serves tapasztalatai adják ajkaimra azt a fájdalmas kijelentést, hogy nincs a gyakorlatban fórum, mely a kisebbségek sérelmét orvosolná. Igazolni tartozom ezt a kijelentésemet. Igazolom azzal a köztudomású ténnyel, hogy nemzetközi megállapodások szerint volnának ugyan fórumok, melyeknek feladata, hogy a k sebbségek sérelmeivel foglalkozzanak, csakhogy — öt év keserves tapasztalatai igazolják — a a kisebbségi panaszok nem juthatnak el ezek elé a fórumok elé. A kisebbségi szerződések mindegyike azt a határozmányt tartalmazza, hogy a faji, vallási és nyelvi kisebbségekre vonatkozó rendelkezések nemzetközi érdekű kötelezettségek és a Nemzetek Szövetségének védelme alatt fognak állani Mindezekben a szerződésekben bennfoglal tátik az is hogy a Nemzetek Szövetsége tanácsának minden egyes tagja azzal a joggal bir, hogy a tanács figyelmét felhívja a kötelezettségek valamelyikének megsértésére, vagy megsér tésének veszélyére, továbbá, hogy a tanács oly intézkedéseket foganatosíthasson és oly utasitá sokat adhasson, amelyek az adott esetben al kalmasoknak és hathatósaknak mutatkoznak Végül kimondják a szerződések azt is, hogy ha kisebbségi ügyekben jogi vagy ténykérdésben az érdekeit állam és a Nemzetek Szövetsége tanácsának valamely tagja között véleménykülönb ség támad, ez a véleménykülönbség a Nemzetek Szövetsége alkotmánv 14, cikke értelmében nemzetközi jellegű vitának tekintendő, amely fölött a nemzetek szövetsége tanácsának illető tagja kérésére a nemzetközi bíróság dönt te- lebbezés kizárásával. Amint tehát kitűnik, a kisebbségek részére nemzetközileg biztosított jogoknak hivatott vé dője van : a Nemzetek Szövetsége. A kisebbségi panaszok elintézésének és a kisebbségi vitás esetek eldöntésének hivatott fórumai pedig: a nemzetek szövetségének tanácsa és az állandó nemzetközi bíróság. Élméletben tehát a kisebbségi jogok megvédésének és érvényesítésének szépen kiépített rendszere áll fenn. De mit ér ez az elméletben kiépített rendszer, ha az a gyakorlatban nem érvényesülhet. Öt év szakadatlan tapasztalatai igazolják, hogy a kisebbségi ügyek a nemzetek szövetségében nagyon mostoha ppotektorokra tettek szert. A nemzetek szövetségének az a szerve, amely ezen protektorátust gyakorolni hivatott volna : a tanács Kisebbségi ügyet csak a tanács valamely tagja vihet a tanács elé azzal a hatállyal, hogy a tanács köteles foglalkozni az illető kisebbségi kérdéssel, valamint hogy annak is, hogy a nemzetközi állandó bíróság dönthessen kisebbségi vitás ügyekben, az az előfeltétele, hogy a tanács valamely tagja vigye a vitás ügyet a bíróság elé. A nemzetek szövetségének tanácsa kezébe van tehát letéve a kisebbségi jogok védelme, a kisebbségi jogok érvényre juttatása, a kisebb ségi panaszok és mindennemű kisebbségi vitás kérdések elintézése, illetőleg az állandó nemzetközi bíróság elé vitele. A nemzetek szövetségének tanácsa — saj nos — a kisebbségi protektorátust egyáltalában nem gyakorolja, az eléje terjesztett panaszokkal pedig alig, vagy épen nem foglalkozik A ki sebbségi kérdések tárgyalásába való bocsátkozás elől a tanács rendszerint kitér. Kibúvója nagyon egyszerű. Csak valamely tanácstag fellépése bir azzal a jogi hatállyal, hogy a tanács az illető kisebbségi kérdéssel foglalkozni köteles legyen, a tanács tagjai pedig közönnyel zárkóznak el a kisebbségek minden panasza elől, nem érzik magukat indíttatva arra, hogy kezdeményezőleg lépjenek fel a tanács előtt. Következőleg azt sem kezdeményez k, hogy egyes vitás kérdések a nemzetközi állandó bíróság döntése alá kerüljenek. A sanyargatott kisebbségek panasza számtalan, viszont az egyik kezem ujjain megszámlálhatnám azokat a kisebbségi panaszokat, melyekkel öt év alatt a tanács foglalkozni jónak látta Nem mondom, hogy a tanács, avagy a bíróság minden egyes panasszal foglalkozzék. Ez talán fizikailag nehezen volna keresztül vihető, noha ez volna az az igazi kisebbségi védelem, amelyet a nemzetközi szerződések kontemplálnak Mégis az ellen, hogy selectio történjék, nem lehet kifogásunk. Nem nehéz szabatosan meghatározni azokat az objektiv előfeltételeket, amelyek a panaszok elfogadhatóságát megállapítanák. Nem ne héz felállítani azokat a kritériumokat, amelyek révén biztosítható, hogy könnyelmű vagy hamis vádaskodások elől a komoly jogorvoslás útja elzárassék. Azon elv felállítása ellen sem lehet kifogás, hogy a kisebbségi panaszok csak akkor legyenek nemzetközi térre vihetők, ha belföldön hiába kísérelték meg azok orvoslását. Ezt az enged ményt az állami szuverénitásnak meg lehet tenni. De természetesen csak annak feltétele mellett, hogy az illető állam köteles legyen a panaszok tárgyában határozni, tehát szuverénitását ne használhassa fel visszaélésre akár az által, hogy a panaszokat erőhatalommal csirájukban elfojtja. De az már aztán igazán teljes védtelenségét je lenti a kisebbségi jogoknak, ha az az álláspont emelkedik érvényre — pedig sajnos, ez a mai helyzet, — hogy a kisebbségi panaszokat az elintézésükre hivatott nemzetközi fórumnál agyon kell hallgatni. E mellett a rendszer mellett épen csak véletlen szerencse az, ha néha napján egy- egy panasszal valamilyen módon foglalkoznak. A nemzetek szövetsége tanácsának ez a részvétlensége egyenes kötelességsértés. Maga a tanács 1920 évi október 22-iki határozatában magyarázatát adta annak, hogy mit kell érteni a minoritási szerződések azon megállapítása alatt, hogy ezen szerződések rendelkezései a nemzetek szövetségének garantiája alá helyez tetnek. Nemcsak jogot állapított meg a tanács, de kötelességet is jelent ez a Nemzetek Szövetsége szempontjából T. i azt a kötelességet, hogy a nemze ek szövetsége ellenőrizze azt, hogy a kisebbségek védelmére vonatkozó rendel kezések végre vannak e hajtva ? Voltaképen tehát a nemzetek szövetségének hivatalból lenne kötelessége a felügyeletet, az ellenőrzést teljesíteni arra vonatkozólag hogy végrehajtatnak e a kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi jogi rendelkezések, avagy nem ? A. nemzetek szövetségének tanácsa azonban távol attól, hogy hivatalból, külön kérelem nélkül megfelelne ennek a kötelességének, — a hozzá intézett tömeges panaszok elől is szinte teljesen elzárkózik. Gondoskodása arra irányul hogy mennél távolabb tartsa magától ezeket a panaszokat. Ezért nemcsak a legszűkebb értelemben magyarázza azokat a rendelkezéseket, melyek a kisebbségek védelmére igénybe vehető jogorvoslatokra vonat koznak, hanem mind fokozottabban zárkózik el a kisebbségi panaszok elől Sőt lassankint, olyan gyakorlat kezd kifejlődni a nemzetek szövetsége tanácsánál, hogy a tanács a minoritások protektorátusát fokozatosan félreértve, azon az utón van, hogy inkább a többségek protektorává alakuljon át Erre a mentalitásra vall az is, hogy a nemzetek szövetségénél újabban mind sűrűbben Tokaji Szomorodni Badacsonyi Rizling Fehér és Siller asztali borokat a legolcsébban szerezheti be Bálint Ferenc-cégnél Cry nla, Tárosház-utca 1. ee? 9-*
