Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-07-12 / 56. szám
LVL évfolyam 56. szám. Szombat Oyula, 1924. Julias 12 Előfizetési árak: Negyedévre helyben és vidéken . . 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TARSAPALMI ÉS KÖZßAZUÄSZATI HETILAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdető» sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1500 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton A népszövetségi ligák lyoni közgyűlése. Irta: LUKÁCS GYÖRGY nemzetgyűlési képviselő. A reánk annyira gyászos kimenetelű világháborúnak értékps eredménye a nemzetek szövetségének a megalkotása Ennek az intézménynek az a rendeltetése, hogy a nemzetek között a megértést előmozcitsa és a tarlós békét biztosítsa. Persze, hogy a nemzetek szövetsége ezeknek a magasztos céloknak abban a tökéletlen szervezetben, melyet első megalakulásakor kapott, nem tud megfelelni. Mert a világháborúban győztes föhatalmak Willsonnak tervezetét egészen átforgatiák a maguk és szövetségeseik érdekében úgy, hogy a nemzetek szövetsége első megalakulása szerint sokkal inkább jelenti a győzők érdekszövetségét mint azt, aminek voltaképen lennie kellene, t. i. az összes szabad nemzetek szabad egyesülését. Mindennek dacára a nemzetek szövetsége mégis a legyőzőitek részéről is minden támogatásra érdemes, mert alkotmánya módosítható, javítható, tökéletesíthető és teljes alapja van annak a reménynek, hogy a világfelfogás átalakulásával ennek az emberileg legmagasabban álló intézmények alkotmánya akként lesz megreformálható, hogy magasztos céljainak megfelelő tevékenységre fog képessé válni. Történtek máris nem értéktelen módosítások a nemzetek szövetségének alapokmányán, az u. n. pacturnon, amely irányzatnak erőteljes és fokozott méretű érvényesülése érdekében minden lehetőt megtenni a világháború szerencsétlen, legyözötíjeinek is legemir.ensebb érdeke. • Épen a végből alakult meg az egyes nép- szövetségi ligák és ezeknek a ligáknak urnája (union des associations pour la Société des Nations), hogy egyfelől magát a nemzetek szöveisé- gének eszméjét népszerűsítse, de másfelől folytonos figyelemmel és klinikával kisérve a nemzetek szövetségének működését, a még Dagyon tökéletlenül működő intézmény szabatositésára, tökéletesítésére a kezdeményező lépéseket megtegye. A népszövetségi ligák és azoknak az imiója a népek telki ismeretének kifejezői szemben a kormányok hivatalos felfogásával, amely magában a Nemzetek Szövetségében érvényesül. Ha tehát a népszövetségi ligák uniójának semmi konkrét hatalma nincs is és minden tevékenysége csak arra irányulhat, hogy a Nemzetek Szövetségének tegyen javaslatokat, — mégis jelentősége, súlya a dolog természeténél fogva napról-napra növekedik, mert hiszen ez az unió a népek nagy családjában szabadon megnyilvánuló közfelfogásnak a kifejezője, amelynek nyomása elöl, az abban képviselt százc illiók meggyőződésének honorálása elöl a Nemzetek Szövetsége tartamosán és állandóan ki nem térhet, mert elvégre az államok hivatalos képviseletének végeredményében mégis csak alkalmazkodnia fog kelleni a világ népeinek társadalma körében kialakuló mentalitáshoz és közmeggyözödésekhez. Noha tehát közvetlen végrehajtó hatalma nincs a népszövetségi ligák uniójának, megállapodásainak, mint amelyek leginkább kifejezik a világ népeinek közfelfogását, mint amelyek valóban a népek lelkiismerete megnyilatkozásának tekintendők, nagy erkölcsi jelentőségét tagadni hiába való volna. A népszövetségi ligák uniójának folyó évi junius 29-én, julius 2. napján Lyonban tartott hetedik közgyűlése, az azon történtek és az ott hozott megállapodások sem fognak Dyom nélkül maradni a világpolitika alakulására Ennek a közgyűlésnek legfontosabb megnyilvánulása a nyüt tiltakozás volt a Ruhr kérdésben makacs szívóssággal érvényesült Clémenceau — Millerand — Poincaré féle túlhajtott francia nationalizing ellen Történt pedig ez Francia- ország területén, ahol a világ felfogásban előállott legújabb fordulatigg szinte említeni sem volt szabad a németekkel szemben való megértőbb politika folytatását. Nyílt jelensége ez annak, hogy a világ közfelfogása immár telítve van a francia imperialista és nationalista politika ellen való elégedetlenséggel és elhatározóan követeli ennek a beteg irányzatnak abbanmaradását. Úgy a lyoni közgyűlésen, mint a vele kapcsolatos meetingeken egyhangú kifejezést nyert az a követelmény, hogy a német-francia viszonyban enyhülésnek kell beállani és a németekkel szemben megértő politikát kell követni. A chauvain Francia- ország társadalma is tapsolt ennek a felfogásnak és nem engedte szóhoz az intranzingens francia nationalista felfogást A lyoni közgyűlés érdeklődésének cnlmiriatiója a németek hivatalos szónokának, Berrstorff gróf volt amerikai német nagykövetnek nyilatkozatai köré csoportosult. Berrstorff gróf szintén a megértés húrjait ütötte meg és a közgyűlés azon kifejezett kívánsággal szemben, hogy Németország a Németek Szövetségébe lépjen be, a németség részéről azzal a fenntartással nyilatkozott, hogy Németország igenis belép a Németek Szövetségébe, azonban ez a belépés igazán üdvös csak akkor kh?>. he a német-francia konfliktus előbb teljes elintézést nyer és ebből kifolyólag a Ruhr ellenállás német áldozatai szabadságukat visszakapják és a Ruhr megszállás megszűnik. Gróf Bernstorff beszédére a franciák nevében Henmssy képviselő által adott választ szintén a teljes megértés szelleme hatotta át, aminek értékéből mit sem von le az, hogy a francia szónok a megértés politikájának előfeltétele gyanánt hangsúlyozta a német reparátiós kötelességek föltétien teljesítését. A francia-német megértésnek, mint világ óhajnak az összes nemzetek képviselőim k tapsai között történt ez a megnyilvánulása mindenesetre jelentős hatással lesz a világ politika további folyamál a és lényegesen fogja befolyásolni a Nemzetek Szövetségének magatartását is. A lyoni közgyűlés másik legjelentősebb momentumának tekintem a közgyűlés nyilt és egyenes állásfoglalását a mellett, hogy a Nemzetek Szövetsége a kisebbségi két désekben az állandó nemzetközi bíróságnak (Cour permanente de justice internationale) több befolyást biztosítson, nevezetesen, hogy a Nemzetek Szövetségének tanácsa a kellően megindokolt és bizonyítékokkal felszerelt kisebbségi panaszok elintézése előtt minden egyes esetben kérje ki az állandó nemzetközi bíróság véleményét. Rendkívüli hordereje van az unió eme követelésének. A faji, nyelvi és vallási kisebbségeknek nemzetközi szerződésekben biztosított jogai immár megszűntek, csupán az egyes államok közjogának alkotó részét tenni, ezek a jogok immár magasabb sphaerába, a nemzetközi jog területére tartoznak. Fennforog tehát a nemzetközi szüksége annak, hogy a kisebbségek ezekhez a nekik garantált jogokhoz tényleg hozzá is jussanak, hogy ne csak papirosra legyenek azok a jogok lefektetve, hanem az életben, a gyakorlatban is érvényesüljenek és végre-valahára megszűnjenek az elnyomott kisebbségek sanyargatásai. A nemzetek szövetségének tanácsa — sajnos — nem az a fórum, amely alkalmas volna a kisebbségek javára nemzetközileg garantált jogok biztosítására. A nemzetek szövetségének tanácsa politikai testület, melyet eljárásában kevésbbé az igazság absolut szempontjai, mint inkább politikai irányítások vezetnek. Magában a tanácsban egyetlen egy legyőzött nemzet nem foglal helyet, ott a győztes föhatalmak dominálnak Azonfelül a tanács csak egyhangúlag hozhat érdemleges határozatot, a benne helyt foglaló tiz tag egyikének ellenkezése is elegendő tehát arra, hogy ne kelet- kezhessék határozat. A tanácsnak tehát vagy politikai színezetűek a határozatai, vagy pedig tanácskozásai egyhangúság hiányában meddők maradnak. Hogy ilyen összetételű szervezet a kisebbségi panaszok tekintetében — amennyiben azok előtte egyáltalában tárgyalásra kerülhetnek — nem fejthet ki eredményes tevékenységet, az nyilvánvaló. A tanács az esetek túlnyomó többségében nem jut határozathozatalhoz, mert nem biztosítható az egyhangúság, amely kérdésekben pedig határozathoz jut, határozatai voltaképen semmi egyebek, mint compromissum ajánlások, vagy kísérletezések e tekintetben, úgy hogy ezek a határozatok senkit ki nem elégítenek. A kisebbségek a nekik garantált jogok védelmét egyedül a nemzetközi állandó bíróságtól remélhetik, amely az elfogulatlanság és tárgyilagos igazságkeresés minden biztosítékával rendelkező magas bírói fórum, melynek döntőié még a vesztes félben is megnyugvást kelt, mert tudja, hogy ez a magas bíróság fölötte áll minden befolyásolhatóságnak és minden politikai tekintetnek, hogy annak minden ténykedése a nemzetközi jogszabályok absolut igazságos alkalmazásában merül ki. Sajnos, eddigelé még alig tudtak a kisebbségi panaszok maguknak utat törni a nemzetközi állandó bírósághoz, pedig ennek a bíróságnak egyenes rendeltetése a nemzetközi szerződések magyarázata és a nemzetközi szerződések értelmezése körül felmerülő jogviták elintézése. Mi magyarok például minden erőfeszítésünk dacára nem voltunk képesek elérni a múlt évben a nemzetek szövetségének tanácsánál, hogy a Romániához csatolt volt magyar területen " birtokos optánsaink vagyonának elkobzásai miatt tett panaszunk a nemzetközi állandó bírósághoz tétessék át elintézés végett Sőt azt sem voltunk képesek elérni, hogy legalább hallgassa meg a nemzetek szövetségének tanácsa ennek a bíróságnak a véleményét, így tehát a mi optánsaink ügye is elintézetlen maradt, ugyanis a nemzetek szövetségének tanácsa azzal az utopistikus óhajtással intézte el az ügyet, hogy igyekezzenek a kormányok megegyezésre jutni Csak a lengyelországi német telepesek ügye volt oly szerencsés, hogy eljuthatott a nemzetközi állandó bírósághoz véleményezés végett. S a bíróságnak az a véleménye valóságos remekmű, telve a kisebbségek jogát érintő értékes magyarázatokkal. A bíróságnak csak egynéhány ügyben való döntése vagy legalább is véleménynyilvánitása- olyan értékes joganyagot teremtene, amely nagyon megkönnyítené a kisebbségeknek nemzetközileg garantált jogaik elérését. A lyoni közgyűlés határozott állásfoglalása, amellett, hogy a kisebbségi vitás kérdések legalább véleményezés végett a nemzetközi állandó biróság elé kerüljenek, nem maradhat hatástalanul a nemzetek szövetségére és minden esetre reményt nyújthat a tekintetben, hogy a kisebbségek nemCUKOR és RIZS szükségletét most legolcsóbban beszerezheti. CUKOR 1 kg. 19000 korona R1K§ \ 1 kg. 8600 korona Hász és Kovácsnál. Lapunk mai száma 6 oldal
