Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-07-12 / 56. szám
2 Békés 1924. julius 12 zetközileg garantált jogait azok az államok, melyeknek fennsöbbsége alá az illető kisebbségek ez idő szerint tartoznak, nem fogják oly könnyedén félretolni, mint — sajnos — eddigelé tették. Ugyancsak a kisebbségi kérdés lényegét érinti a népszövetségi ligák uniójának az a kezdeményezése, amely a kisebbségi ügyekben a nemzetek szövetségének tanácsa előtt, valamint a nemzetközi állandó bíróság előtt való eljárást kodifikálni törekszik. A kisebbségek igazán csak akkor fognak jogaikhoz jutni, ha szabályozva lesz az az eljárás, melynek során panaszaikat érvényesíthetik. E tekintetben a népszövetségi ligák uniójának múlt évi bécsi közgyűlése arra az egyedül helyes álláspontra helyezkedett, hogy a panaszjog maguknak a kisebbségeknek is megadassák. A most fennálló szabályok szerint a nemzetek szövetségének tanácsa csak a tanács valamely tagjának kezdeményezésére köteles a kisebbségi panaszokat tárgyalni, maguknak a kisebbségeknek, azok szervezeteinek nincs panaszjoga, csupán kérelmezhetnek, a kérelem azonban csak akkor kerül tárgyalás alá, ha a tanács valamely tagja azt magáévá teszi. Magának a tanácsnak — amint — tudvalévő mindössze 10 tagja van, t. i. a négy főhatalom, hat tag pedig a győzök és a semlegesek sorából. A tavalyi bécsi közgyűlés azt az óhajt nyilvánította, hogy az actoratus nemcsak a tanács tagállamainak, hanem minden államnak, sőt a faji, vallási és nyelvi kisebbségi szervezeteknek, nevezetesen ezek országos jellegű képviseleteinek is föltétlenül megadassák, mert a kisebbségi jogok hatályos védelmét csak akkor lehet megvalósítani, ha a kisebbségek a maguk nemzeti vallási, művelődési és gazdasági érdekei védelmére mint önálló nemzetközi jogalanyok függetlenül gyakorolhatják a panaszjogot és panaszaik az illető nemzetközi fórumok, t. i. a nemzetek szövetségének tanácsa és nemzetközi állandó bíróság által szükségkép tárgyalás alá vétetnek. Ezen az elvi alapon kellett volna megalkotni a kisebbségi ügyek perjogának szabályzatát, mely mint tervezet a nemzetek szövetsége elé lett volna terjesztendő. Minthogy azonban a tervezet előkészítésével megbízott jogügyi bizottság azon a nézeten volt, hogy előbb a most életben levő eljárási szabályokat kell kodifikálni, amelyek — sajnos — csupán a tanács tagjainak aktoratusát ismerik, — s csak a további fejlődés dolga lehet az aktorátust kiterjeszteni magukra az érdekelt kisebbségekre is: a lyoni közgyűlés nem látta az ügyet eléggé elökészitettnek és olyképp intézkedett, hogy az unió kisebbségi és jogügyi bizottságai együttesen tárgyalják újból a kérdést és a jövő közgyűlés elé jöjjenek végleges javaslattal. A lyoni közgyűlés tehát nem dezavuálta a bécsi közgyűlés álláspontját, sőt annak egyenes fenntartásával halasztotta a következő évre a tervezet megalkotását. Ez a halasztás az ügyre nem káros, sőt az a kisebbségek várakozása, hogy a helyzet időközben sürgetöleg meg fogja érlelni azt a követelést, hogy a nemzetek szövetsége megszüntesse a tanács tagjainak azt a privilégiumát, hogy csak a tanács valamely tagjának ajánlatára kötelező a kisebbségi panaszok tárgyalás alá vétele és életbe léptesse magoknak a kisebbségeknek actoratusát, azaz azt, hogy a -kisebbségi képviseletek által előterjesztett panaszoknak tárgyalás alá vétele kötelező legyen. A kisebbségi kérdések tárgyalása során mi magyarok elszakított véreink egy újabb érzékeny jogsérelmét tettük szótárgyává és sikerült elérnünk azt, hogy a kérdés tárgyalás alá vétele elrendeltetett. Ugyanis a nemzetközi békeszerződések szerint : azok a magyar állampolgárok, akik a csehszlovák köztársasághoz átcsatolt magyar területen községi illetőséggel bírnak, ipso facto cseh-szlovák állampolgárokká lettek. Hogy kik bírtak a kritikus időben községi illetőséggel a felvidéken, azt természetesen a magyar községi törvény szerint kell megállapítani. A sérelem — melyről szó van — annak folytán merült fel, mert a prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság a magyar községi törvény 1886. évi 22. t.-c. 10. §-ának olyan értelmezést kezd adni, amely homlokegyenest ellenkezik ezen törvényhelynek attól az értelmezésétől, amelyben azt az összes illetékes magyar hatóságok (közigazgatási bíróság és közigazgatási hatóságok) évtizedek óta alkalmazzák. A kérdéses 10. §. ugyanis aképen rendelkezik, hogy a községi illetőséget hallgatólag — ipso facto — is meg lehet szerezni négy évi helybenlakás és a község terheihez való hozzájárulás által. A prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság már most legújabban, egyebek között 1923. évi december 28-án 16455. szám alatt kelt Ítéletében, olykép magyarázza a magyar községi törvény 10. §-át, hogy még az ezen törvényszakasz szerint való illetöségszerzésnél is megkivántatik a község kifejezett kijelentése oly irányban, hogy a kérdéses személyt az illetőséggel bírók sorába felveszi. A község ily kifejezett kijelentése hiányában a prágai legfelsőbb közigazgatási bíróság nem ismeri el a községi illetőséget és természetesen az ezen alapuló cseh-szlovák állampolgárságot sem. A törvénynek ilyetén, a 38 éves magyar joggyakorlattal ellenkező magyarázata révén a szlovenszkói magyarok egész nagy tömegeitől meg lehet vonni az oda való községi illetőség és ennek alapján a csehszlovák állampolgárság elismerését és ezen alapon módjukban áll a cseh-szlovák hatóságoknak ottani Igen érdekes és hálás terv foglalkoztatja Gyula város közönségét. A város néhai Göndöcs Benedek-nek, Gyula város szép emlékű apátplebánosának és volt országgyűlési képviselőnek, ki harminc éten át volt e város nagynevű és nemesszivü pártfogója, a szegények támogatója és a kultúrintézmények megalapozója — szobrot emel az úgynevezett Göndöcs-kertben. Dr. Csete József polgárTávirati értesítés érkezett Gyulára Debrecenből, hogy az ottani piacon nagymennyiségű hamisitott 100.000 koronást hoztak forgalomba. A távirat ezeket mondja : a debreceni rendőrségen több hamis százezerkoronást szolgáltattak be. A rendőrség széleskörű nyomozást indított annak megállapítására, hogy kik hozzák forgalomba a hamis bankjegyeket. A nyomozás során azonban mi dössze annyit sikerült megállapítani, hogy a bankjegyeket egy elegáns külsejű ur Budapestről jelentik: a kormány a legközelebbi napokban rendeletet ad ki, amelyben a szanálási törvény rendelkezésére hivatkozva és az újabb létszámapasztás lehetőségének biztosítása érdekében a fő skolai végzettségű állásokat beltöltő tisztviselőkre nézve a hivatalos munkaidőt legalább heti 42 órában, a többi állásokra nézve heti 48 órában állapítja meg. A Vórmegyehóz-utca 9. száma és Városház-utca 24. számú házak kedvező fizetési feltételek mellett eladók. Bővebb felvilágosítást ad a kiadóhivatal. 53510 * öslakókat is kitiltani a köztársaság területéről, viszont nemzetközi szerződések tiltják, hogy Magyarország ezeket az egyéneket magyar állampolgároknak ismerje el, mert az illetők a magyar községi törvény helyes magyarázata szerint szlovenszkói községi illetőségűek, akik a nemzetközi szerződések értelmében ipso facto cseh-szlovák állampolgároknak tekintendők. Ennek a kínzó jogbizonytalanságnak véget kell vetni A népszövetségi ligák uniójának tanácsi és szakbizottságai a kérdést tárgyalás alá fogják venni és keresni fogják a megoldást. Természetes dolog, hogy ennek a kérdésnek megnyugtató elintézése sem képzelhető máskép, minthogy az az állandó nemzetközi bíróság döntése elé bocsáttassák. Mindent összevéve, elfogulatlanul megállapítható, hogy a népszövetségi ligák uniójának hangulata most is kedvező az elnyomott nemzetekre. Ennek a hangulatnak utat kell törnie magába a hivatalos nemzetek szövetségébe is. mesterhez ma érkezett be Hogyoróssy Sándor gyulai szobrásztól egy tervrajz, valamint a szoborról készített költségvetés, mely szerint a mellszobor, mely köalapzaton fog állani, 2000 arany koronába fog kerülni. A költséget, a polgármester nyilatkozata szerint -v- az összevont városi alapokból és közadako- zsákból fogják fedezni. hozta forgalomba, aki a pénzt a piaci árusoknál, kofáknál és újságárus bódékban váltotta be. A hamisítványok hiányos kopirozás utján vannak előállítva és nagyon könnyen felismerhetők. A pénzen a számjegyek el vannak nyomva és Így ngy néznek ki, mintha a számjegyek satírozva lennének Felhívjuk a gyulai közönséget, hogy a 100 000 koronás bankjegyeket átvételkor vizsgálja m'eg, nehogy érzékeny károsodás érje miniszteri rendelet egyúttal közli, hogy túlórázást nem ismer, illetőleg a túlórákat külön nem honorálja. A hivatalos munkaidő beosztásáról a hivatalok vezetőinek külön rendelkezésben intézkedik, azaz a hivatalos órák megszabását a hivatal- főnökök diszkrecionális jogai közé sorozza. Eladó Csikosórben egy 3200 és 2400 tőkéből álló elsőrendű szollő kedvezményes fizetési feltételek mellett. — Értekezni lehet Kosároldal 2. szám alatt. 664 1—3 jutánjoi áron számítva tetszés szerinti malomban megoröltetek. liszt- és terménykereskedő. Telefon 77. 331 24-* Krausz Jenő Göndöcs Benedek szobra Gyulán. Értekezlet a városházán a kultúrpalota ügyében. A tervbe vett kultúrpalota ügyében ma délelőtt értekezlet volt a váro3uál, melyen részt vettek dr. Kovacsics Dezső főispán, dr. Lukács György nemzetgyűlési képviselő, ki csupán e miatt utazott le Gyulára, dr. Csete József polgármester és a kettős bizottság tagjai. Az értekezlet behatóan foglalkozott a kultúrpalota építésének kérdésével s meghallgatta azokat a javaslatokat, amelyek mellett a megoldás lehetővé válna. Az építkezést egy nagyobb kölcsön felvételével biztosítanák, mely kölcsön évi annuitását a kormány garantálná. A döntés után ismertetni fogjuk a kultúrpalota ügyének minden fázisát. Hamis 100.000 koronások vannak forgalomban. Arról lehet megismerni, hogy a szám satírozva van. A köztisztviselők munkaideje 42, illetve 48 óra.
