Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)
1924-05-10 / 38. szám
LVI. évfolyam 38. szám. Szombat byula, 1934. május ÍO Előfizetési árak: Negyedévre helyben 14000 K Vidékre .... 20000 K Hirdetési dij előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS Kn7fiAZPÁSZATI HETILAP .Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések ésnyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1000 koronafelelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombatonKüipolitikai nevelés. Hinnünk és remélnünk kell, hogy a külföldi kölcsön mielőbbi folyósításával országunk gazdasági élete megjavul. Azok a belső megrázkódtatások, amelyek a zilált gazdasági helyzettel függtek össze — elmúlnak s lassan-lassan feltisztul a belpolitikai horizont. A szenvedélyek, amelyeket a mindennapi élet mai nagy gondjai a forrpontig hevítettek, lecsillapodnak s eljön a nyugodt munka ideje. Ha azonban a belpolitikában, amint reméljük csendesebb idők is következnek, ennek nem szabad azt jelentenie, hogy most már élhetjük a békebeli gondtalan napokat. Nekünk minden tekintetünket arra a nagy célra kell fordítanunk, amelyet a régi Magyarország helyreállítása jelent. Mindent meg kell figyelnünk, ami Európában és a nagy világon történik s mindent ki kell használnunk. ami közelebb vezet nagy feladatunkhoz. Mert egy pillanatig sem szabad pesszimistáknak lennünk és egy pillanatig sem szabad azt hinnünk, hogy az a helyzet, amelyet a párisi békével megteremtettek végleges, abba egész Európa bele nyugodott, csak mi nem s mert mi törpe kisebbségek vagyunk — tűrnünk kell. Szerencsére, azoknak oktalanságából és kapzsiságából, akik a Paris körüli külömböző helyekről elnevezett békéket csinálták, ez nincs igy. Amit báró Thugut, osztrák miniszter, a campoformiói béke szerződés után, tehát több mint egy és egynegyedszázad előtt mondott:„Béke hol vagy, ebben a szerződésben nem látom tartós voltodat* — sokkal inkább elmondhatjuk arra a békének nevezett parancsra, amit a világháború győztesei egész Európára reádiktáltak. A helyzet amit teremtettek sokkal rosszabb, mint volt azelőtt a háború előtt, amelyről azt hitték és hirdették, hogy vérzivatarának elmúlása megteremti a nyugodt, katonai felkészüléstől, tehát óriási gazdasági tehertől mentes Európát. Ez az Európa, amit a győzők azzal az iskolás módszerükkel alkottak meg, hogy akiket ők tartottak jóknak azoknak jutalmakat adtak, azokat pedig, akikre reáfogták, ^ hogy bűnösek — megbüntettek keményen, igazságtalanul — ez az Európa nem nyugodt. Ha a legyőzőitek fegyvertelenül is néznek a jövő elé — a győzők állig fegyverben készülnek megvédeni békéjüket a legyőzőitekkel, de talán elsősorban önmagukkal szemben. A gazdasági nyugalom, amelyet a leszerelésnek meg kellett volna hozni — nincs sehol. Nagy virágzó, önmagukat eltartani képes gazdasági egységeket széttéptek és helyükbe állítottak földrajzi határnélküli, szegény, csaknem életképtelen állainocskákat. Az európai civilizációt akarták megszilárdítani évszázadokra s magas kultúrájú népeket, nemes történelmi múltú városokat dobtak oda a kulturálatlanságnak. Meg akarták teremteni az európai kontinensen azt a „hatalmi egyensúlyt“, amelyet különösen Anglia tartott évszázadok óta a szem előtt s amelynek legfőbb veszélyeztetőjét a központi hatalmakban látták s ez a „hatalmi egyensúly“ — nincs sehol. Ma az egész kontinensen Francia- ország, a tetőtől-talpig fegyverben álló Franciaország uralkodik s egy sokkal militarisztikusabb, nagyobb hatalom áll ma a csatorna túlsó oldalán szembe Angbával. miuí volt. valaha is Németország. De Angliát nem csak ez ny ugtalanítja, de gondjait fokozza munkanélküliéinek nagy száma, mert a lerongyolódott, tönkrement Európa nem tudja megvenni a nagy britt birodalom piacra vitt áruit. De nemcsak Anglia számára nem jelent nyugvópontot a párisi béke. Az a latin testvériség, amelyet a győzelem első mámorában Francia- ország és Itália nagyban ünnepeltek kezd szétinálni. Olaszország aggódva nézi Franciaország nagy katonai és tengeri hatalmát, folyton növekvő imperializmusát, amely veszélyezteti Olaszország érdekeit a földközi tengeren és az afrikai gyarmatokon. Hosszú idő óta néni volt oly rossz a viszony Olasz- és Franciaország között, mint a milyen ma és ezt még fokozza Olaszország se in mi kép sein titkolt közeledése Oroszország felé. Senki sem tudja ma megmondani mi lesz Oroszországgal a bolseviz- mus teljes lebontása után, amely munka kétségtelenül megkezdődött már a ma még látszólag mindig kommunista Oroszországban. Nagy megrázkódtatásokra lehetünk még elkészülve, amely megrázkódtatások elsősorban azokat a kisebb-nagyobb államokat érik, a melyeket főleg Franciaország teremtett, illetve nagyobbitott meg Oroszország rovására és természetes terjeszkedése elé. Ha a bolsevista Oroszország a most lezajlott bécsi tanácskozáson kijelentette, hogy Besszarábia elcsatolásába soha sem nyugszik bele, a nacionalista Oroszország, amely a forradalmak örökneklátszó törvényei szerint utána következik, még kevésbbé nyugszik bele és ha az olasz királyság kezét nyújtja a vörös Oroszországnak, ezt a jobbot a konszolidált Oroszországtól még kevésbbé tagadja meg. Mindenütt tehát vihar felhők — sehol nyugalom. A letiport, koldussá tett Németországot magának a győzteseknek kell segítenie talpraállítani, mert végre kezdik belátni, amire Amerika már régóta figyelmeztet, hogy Európa gazdasági testében egy ekkora seb nem tátonghat, mert igy elpusztul az egész O-világ, az egész európai s a kétségtelenül rajta felépülő amerikai kultúra is. De nem nyugodt a minket körülvevő kis ántánt küipolitikai helyzete sem. — Rossz és igazságtalan nemzetiségi és gazdasági berendezkedésük nyugtalanná teszi belpolitikájukat is, de ennél sokkal nagyobb az izgalom, amit a külpolitikái felhők okoznak nekik. Csehország bizonytalan létét csak egy erős orosz támogatás tarthatja fenn és ezért a jövőbeli támogatásért nem állhat a beszarábiai kérdésben Románia mellé, de nem állhat Szerbia sem, amely végtére mai egész hatalmát annak köszönheti, hogy a világháború kezdetén Oroszország mellé állt s igy recseg-ropog a kis-ántánt. A bókén tehát meglátszik, hogy akik megalkották, hallgattak egy erősen magyarellenes publicistájukra E. Denis-re, aki a mi összeomlásunk után könyörtelen bókét kívánt: „Ne faison ni de la thóologie, ni de la mathematique“. Nem is csináltak az isteni igazság szellemétől áthatott békét, nem is vezette őket a természettudományok pontossága és nem az etnográfia, föld- és néprajzi elvek szemmeltartásával rajzolták le az uj határokat — hanem megteremtették az európai chaost. Európának, ha élni akar ebből a zűrzavarból mielőbb ki kell kerülnie. Hogy mi módon, mily utakon történik ez, mi kép válhat hasznunkra, arra kell fordítanunk minden figyelmünket. Ezt pedig csak az okos, jó külpolitika révén tehetjük meg. Nemcsak a hivatásos diplomatáknak kell ennek tudatától áthatva lenniük, hanem az egész nemzet tudatába kell ennek belehatolnia. A külpolitikai érdeklődésre, külpolitikai Tiszta búzából dupla nullás gr Ízes és kenyérliszt TI a legolcsóbb napi áron kapható íltlöZi őrlőit és Kovácsnál lapunb mai sxima ti oldal.
