Békés, 1924. (56. évfolyam, 1-104. szám)

1924-05-10 / 38. szám

2 Békés 1924. máju9 10, szempontok figyelembevételére, mint a mely sok kalandos lépéstő! ment meg minket, kell reá nevelni a nem­zetet. A „Magyar Külügyi Társaság“ ennek a nemes célnak szenteli mű­ködését és ezért üdvözöljük öröm­mel kiváló küldötteit, amikor meg­jelennek nálunk, hogy nagy tudá­sukkal a nemzetünk óletóbevágó és feltámadását jelentő kérdésekre reá- m ihassanak. g, I) Magyar Külügyi Társaság Gyyián. Folyó évi május hó 11-én, vasárnap dél előtt 11 órakor érdekes és magas színvonalú előadás lesz városunkban. A Budapesten székelő Magyar Külügyi Társaság, melynek gróf Apponyi Albert az elnöke s mely hazánk legkiválóbb szak- féríiait egyesíti magában. Gyulán, a városháza nagytermében ünnepélyes ülést fog tartani abból a célból, hogy városunk és Békésvármegye közönségét a külpolitikai kérdésekről, illetve Magyarországnak világpolitikai helyzetéről tájé­koztassa. Ez a gyűlés jelentőségében oly fontos, hogy meggyőződésünk szerint közönségünk tel­jesen megértve a Külügyi Társaság hivatását, egészen meg fogja tölteni a termet és lelkesen fog csatlakozni a Külügyi Társaság programm- jához. Sajnálatos tény, hogy nálunk a nagy közön­ségnek a külpolitikai kérdések iránt való érzéke hiányos. Amennyire szeret a magyar a belső politika ügyeivel foglalkozni, annyira csekély a külpolitikai problémák iránt való fogékonysága. Pedig ez nagy kár, mert épen jelenlegi szomorú sorsunk bizonyítja, hogy a külpolitikai helyzettel mindig le kellett volna számolnunk és ellem ségeink, azáltal tudták a külföld vezető hatalmai­nak a rokonszenvét maguknak megnyerni, hogy azokkal állandó összeköttetésben voltak, a nagy világ külpolitikai eseményeit folytonosan figye­lemmel kisérték és a külföld hajlandóságát maguknak biztosították. A Magyar Külügyi Társaság avégből ala­kult, hogy egyrészt a külföldet hazánkról állan­dóan tájékoztassa, másrészt pedig a magyar közönség külpolitikai érzékét felkeltse és fejlessze. Evégből előadásokat rendez, francia és angol könyveket ad ki, folyóiratot tart fenn, melynek a cime Külügyi Szemle, szerkesztője pedig dr. Horváth Jenő. azután résztvesz a külföldi kon­ferenciákon, szóval mindent elkövet, hogy prog- rammját valóra váltsa és a külföldön már eddig is szép pozíciót vivott ki magának. Vezetésében Apponyi Alberten kivül a magyar közélet olyan előkelőségei foglalnak helyet, mint Andrássy Gyula gróf v. b. t. t. nyug. miniszter, nemzet­gyűlési képviselő, Csernoch János hercegprímás, Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, Lukács György v. b. t. t. ny. miniszter, a gyulai kerület nemzetgyűlési képvi­selője, Pékár Gyula ny. miniszter, a nemzet­gyűlés külügyi bizottságának elnöke, Popovics Sándor ny. miniszter, a Magyar Nemzeti Bank jövendő elnöke, Teleki Pál gr. ny. miniszterelnök, Wlassics Gyula báró a Közigazgatási Bíróság elnöke, Eöttevényi Olivér dr. udvari tanácsos, ny. főispán, Paikert Alajos miniszteri tanácsos, Ludvig Ernő főkonzul stb. Ez a névsor már magában is biztosíték arra, hogy a Külügyi Tár­saság rendkívüli magas színvonalon folytatja fontos működését, de eddigi munkásságának min den lapja is bizonyságául szolgálhat ennek. hogy a vidék nagyobb városaiban is rendez üléseket, melyeken vezetőségének néhány tagja tart rövid előadást a müveit közönség tájékoz­tatása céljából. A gyulai gyűlésen Lukács György v. b. t t. ny. miniszter, városunk nemzetgyűlési képviselője ad elő: A Nemzetek Szövetségéről, Horváth Jenő dr. egyetemi magán tanár, a Külügyi Társaság igazgatója, a kiváló historikus, városunk szülöttje pedig Magyarország külpoliti­kai helyzetéről fog beszélni. Végül a Külügyi Társaság szervezetét, eddigi munkásságát és programmját dr. Eöttevényi Olivér udvari taná­csos, ny. főispán, a Társaság ügyvezető igazga­tója ismerteti. Az ülésre való belépés szabad, azon beléptidijakat nem szednek. — Remél jük, hogy azon városunk és vármegyénk intelli­gens társadalma tömegesen fog résztvenni. A Külügyi Társaság programmjának a megvaiósitása azonban tetemes anyagi áldozatot kíván. Hiszen a külföldi konferenciákon való részvétel, az idegen nyelvű müvek kiadása stb. ma súlyos milliókat követel. Ép azért a Külügyi Társaság bizalommal kéri azokat, akik abban az anyagi helyzetben vannak, hogy ilyen nemes és hazánk jövője szempontjából nagyjelentőségű akcióra áldozhatnak, ne tagadják meg hajlandó­ságukat ettől a mozgalomtól sem, hiszen a Társa­ság csakis a magyar társadalom megértő felkaro­lásából tudja hivatását teljesíteni. Aki alapitó tagként akar belépni, az egyszersmindenkorra 100 aranykorona (vagyis 1 millió 600 ezer papír koronát), aki pedig pártoló tag kíván lenni, az három esztendei kötelezettséggel, évi 5 arany­koronát (vagyis erre az évre 80 ezer papirkoro- nát) fizet ellenben egyszersmindenkorra szóló adományként ennél kisebb összeget is köszönet­tel fogad a Társaság. Aláírások már most eszkö- zölhetők a polgármesteri hivatalban s ugyanott történhetnek a befizetések is. Erős a hitünk, hogy a Magyar Külügyi Társaság gyulai szereplése jól megérdemelt sikerrel fog járni s amint a Társaság legutóbbi, Pécsett lefolyt vidéki ülése alkalmából az egész ottani müveit társadalom rendkívül melegen fogadta a Társaságot, úgy nálunk is megértés és szeretet lesz majd az osztályrészük azoknak akik hazánk jobb jövőjének az előkészítésében fáradhatatlanul buzgolkodnak. A lefolyt esztendők alatt Párizs, Genf, Hága, Brüsszel, Zürich és több más külföldi város volt a tanúja annak, hogy a Magyar Külügyi Társaság vezetői nem­zetünknek értékes szolgálatokat tettek, Lukács György pedig Genfben védte nagy elmeéllel és kiváló jogászi képzettséggel a birtokaiktól meg­fosztott erdélyi magyar véreink ügyét. Hisszük tehát, hogy az ő és társai itteni fellépése is, a mi társadalmunk szeretetteljes rokonszenvétől kisérve, eredményes lesz. A Nemzeti Bank alaptőkéje biztosítva van. A mai napon már megállapítható, hogy a Nemzeti Bank alaptőkéjét erősen túljegyez­ték. A jegyzés határideje ma járt le és igy még hiteles jelentések nem állanak a pénz­ügyminisztérium rendelkezésére, a jegyzés végleges eredményéről. Ez csak napok múltán lesz ismeretes A túljegyzés miatt szükséges lesz a jegyzések egy részének törlése. A pesti lapok szünetelése miatt a vidék figyelme nem volt eléggé felhívható a jegy­zésre, ezért az elkésett jegyzéseket is figye­lembe veszik, bár a határidőt nem hosszab bitják meg. Mindamellett várható, hogy a gazdák kellő részvénymennyiséget tudtak biztosítani és ezzel vezetőhelyet szereztek a Nemzeti Bank irányításában. Budavári Lászlót felmentették a nemzetgyalázás vádja alól. A budapesti kir ügyészség aemzetgyalá- zás óimén eljárást indított Budavári ellen, aki ma került a budapesti törvényszék tanácsa elé. A tanács felmentette Budavárit. Az indokolás szerint Budavári cikke nem alkalmas arra, hogy az állam becsületét bántsa, hitelét és megbecsülését megcsorbitsa. A cikk írója a haza sorsán aggódik és ezért jajszó­val fordult a kormányzóhoz, hogy fékezze meg a haza belső ellenségeit. Az ítélet jog­erős. A kincstári házha^xonrészese­dést május 20-ig kell befizetni. A hivatalos lap keddi száma a májusi lakbérek után fizetendő házhaszonrészosedésre vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletet közli. A házhaszonrészesedós alapja a májusi bár. A bérlők a bérrel egyetemben a kincstári ha­szonrészesedést május hó 15 ig tartoznak a háztulajdonosnak megfizetni, akik az uj min­tájú házbérfizetési . jegyzék benyújtásával május 20 ig kötelesek beszolgáltatni. A kincs­tári házhaszonrészesedós alapját és összegét- becslés utján állapítják meg azoknál a laká­soknál, amelyekben bárki fizetés nélkül, vagy az általános béreknél alacsonyabb bérfizetés mellett lakik. Megszűnik a közalkalmazottak ruha és cipöakciója. A kedvezményes élelmiszerek megvoná­sával kapcsolatban, mint illetékes helyről ér­tesülünk, megszüntetik a cipő és ruhaakeiót a közalkalmazottak részére. Az utolsó kedvez­ményes cipőkiosztást ma kezdték meg. A KANSz al folytatott tárgyalások so­rán a kormány már hónapokkal ezelőtt el­határozta, hogy a kedvezményes ellátás vég­leges megszüntetése előtt még egyszer ruha­szövetakciót indít. E szövetet junius elején kezdik kiosztani. A gabona forgalmiadét egyelőre nem vezetik be. A szanálási terv eredeti megfogalmazása szerint a gabonaforgalom is forgalmiadó alá esik. Ez a terv a terménykereskedők felfogása szerint igen súlyosan érintette volna érdekei­ket és a forgalmiadók beállítása után kikap­csolódtak volna a forgalmazásból, vagyis meg­akarták szüntetni a gabonakereskedelmet. Az érdekképviseletek állásfoglalására Korányi pénzügyminiszter kijelentette, hogy egyelőre gabona forgalmiadó nem lesz, csupán* akkor vezetik be, ha másképen az állam pénzügyi szükségletei nem lesznek kielégíthetők. A román határokat 1 nem garantálja Frarciaország Hire járt, hogy a Franciaország és Ro­mánia között folytatott tárgyalások, amelyek a francia-cseh szerződéshez hasonló szerződés megkötésére irányultak, nem vezettek ered­ményre és abbamaradtak. Ezzel a hírrel kap ■ csolatban az „Echo de Paris“ azt Írja, hogy hir szerint a román külügyminiszter mihelyt a román királyi pár Svájcot elhagyta, Párisba fog menni és akkor azután újból felveszik a tárgyalások fonalát. Egyáltalában nincs szó arról, hogy Franciaország garantálja a román­határokat. Az uj megállapodás tárgya mind­össze a mostani kötelezettség lesz, hogy a fennálló békeszerződések fentartását diplo­máciai együttműködéssel biztosítsák és hogy emellett — formális lekötés nélkül — a szer­ződéses felek vezérkarai állandó érintkezésben álljanak egymással. Az egyezményt be fogják terjeszteni a Népszövetségnek. Az „Echo de Paris“ szerint a szerb királyi párnak legközelebbi párisi látogatása alkalmával a román-francia tárgyalásokhoz hasonló tár­gyalások Páris és Belgrád között is meg­indulnak. A Külügyi Társaság újabban elhatározta, Jután jós áron számítva tetszés szerinti malomban megőrültetek. fon A és terménykereskedő. Ili dlISfi ffCUU TaIpVad m 7_*

Next

/
Thumbnails
Contents