Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-03-18 / 22. szám
LIV. évfolyam 22, szám Szombat Oyula, 1932. március IS Előfizetési árak: Egész évre . . „ 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. TDTT'T/'TT' Q D£/i\ryO POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények,' hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 3 korona. Feieiős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. OsztHIyérdeh. Mit sem tévesztenek össze oly gyakran és oly könnyen az emberek, mint a saját társadalmi osztályuk javát a közjóval és a saját osztályuk érdekét a közérdekkel. Ebben a tekintetben nincs semmi különbség mágnás és napszámos, gyáros és munkás, gazda és tisztviselő között. Alig találhatnánk embert, akit ba megkérdezünk a közdolgokról való véleménye felől, ne abból indulna ki véleménye nyilvánításánál, hogy milyen helyzetben van az az osztály, az a foglalkozási kategória, amelyhez ő tartozik. Aki op- timisztikus véleményben van az emberek er- kölcsisége felől és felületesen Ítéli meg a jelenségeket, az hajlandó talán azt hinni, hogy az egyéni önzés legyőzése ez az élénk osztályönzés, valami magasabb fejlődési fokozata mégis az emberiségnek a szociális tökéletesedés felé való haladásában. Korántsem igy van azonban. Ez az osztályönzós csak finomított kiadása, leplezettebb megnyilatkozása az egyéni önzésnek. Gyökere az, hogy az egyének túlnyomó nagy része elégedetlen a helyzetével és bajainak forrását a legritkább esetben keresi önmagában. Ha már most panaszait, mint egyéni panaszokat vinné embertársai elé, attól kellene tartania, hogy visszautasításban részesül, mert úgy tűnnének fel bajai, mintha azok csak egyéni okokból erednének és igy természetesen minden kívülről való segítésre irányuló jogigény veszélyeztetve volna. Minden elégedetlen panaszkodónak tehát úgy kell feltüntetnie vélt vagy valódi bajait, mintha azok nemcsak az ő, hanem az ő társadalmi osztályának, az egész foglalkozási ágának, melyet müvei, bajai és panaszai volnának. így remélhető csak, hogy úgy a vélt, mint a valódi bajok minden különösebb egyéni erőfeszítés nélkül állami vagy társadalmi intézkedésekkel orvosoltatnak. Ilyen módon aztán látszólagos, mindenkit könnyen megtévesztő erkölcsi jogosultságot nyernek a legszélsőbb önző kívánságok és olyan erővel képesek fellépni, aminőhöz, ha a maguk eredetiségében jelentkeznének, nemcsakhogy meghallgatásra nem találnának, de a legeró- lyesebb és leghatározottabb visszautasításban részesülnének.. Mennyire úgy áll a dolog, hogy az osztályok mozgalma és követelőzósei csupán egyéni panaszok, egyéni elégedetlenség következményei, mutatja az, hogy mindenik osztálynak egyénileg elégedett tagjai rendszerint távol állanak az osztálymozgalmaktól és a szertelen követelőzésektől. Ezek viszont a másik hibába esnek. A maguk jólétét ösz- szetóvesztik a közjóléttel és igen könnyen hajlandók azt hinni, hogy jogosult panaszok, jogosult elégedetlenség nem is igen létezhetik. Annak, aki igazán a közjóiét előmozdítását tartja szeme előtt, akinek mindnyájunk javáért kell dolgoznia, mint a képviselőnek is, messze távol kell állania mind a két típustól. Nem szabad az egyéni elégedetlenségben sem csupán társadalmi, sem csupán egyéni okok megnyilvánulását látni. Nem szabad azonosítania magát sem azokkal, akik mindig elégedetlenek és minden bajuk okát a társadalom és az állam helytelen berendezkedésében látják, de azokkal sem, akik azt hiszik, hogy egyéni boldogulásukat kizárólag önmaguknak köszönhetik és könnyen hajlandók azt hinni, mások rosszabb sorsának szintén csak egyéni okai lehetnek. Mint osztályönzés nyilvánul meg az a felfogás, mely az egyén jó vagy rossz sorsát kizárólag a közélet, az állam vagy a társadalom hibájának tartja és két óriási veszedelmet rejt magában: az egyéni törekvés erejét és kitartását csökkenti és a közületi rend állandó támadását, ha kell erőszakos felforgatását követeli. Látnivaló ebből, hogy az osztályönzés, az osztályuralom a közület, az állam szétbomlasztására vezet és a képviselőnek mindent inkább szabad képviselnie, mint a túlzottan egyoldalú osztályérdeket. A vála^ztéjogi rendelet, in. A választók névjegyzékének elkészítése és évenkénti kiigazítása, úgyszintén a képviselőválasztások előkészítése a' központi választmány feladata. Központi választmányt kell alakítani minden törvényhatóságban és minden olyan rendezett tanácsú városban, mely külön választókerületet alkot. A központi választmány elnöke az alispán, tagjait a törvényhatósági bizottság közgyűlése választja. A központi választmány tagjainak száma 12-nél kisebb nem lehet; ahol bárom választókerület van, huszonnégy tag választandó, hármon felül minden egyes kerület után még két tagot kell választani. Vármegyénkben eszerint (7 kerület lévén) harminckét tagból kell állania a központi választmánynak. A központi választmány minden község részére egy vagy több összeíró küldöttséget alakit. Ennek az összeíró küldöttségnek az illető községbeli jegyző hivatalból tagja. A választók névjegyzékét községek szerint, ha pedig a község több szavazókörböl áll, szavazókörök szerint kell szerkeszteni. Gyula város kilenc szavazókörre lévén osztva, kilenc külön névjegyzék fogja tartalmazni a szavazókat. A most foganatosítandó első összeírásnál minden férfi, aki 23-ik és minden nő, aki 29-ik életévét betöltötte, vallomást tartozik beszolgáltatni azokról az adatokról, melyek annak megállapítására szükségesek, bogt van-8 választójoga. Eme vallomás be nem szolgaitatása- pénzbüntetéssel büntetendő kihágás. Az évenkénti kiigazítás céljára pedig vallomást szolgáltathat mindenki, aki még felvéve nem volt, de magát választójogosultnak tartja. Ezt a vallomást január 10-ig kell mindig szolgáltatni. Aki az elemi iskola megkívánt osztályának elvégzéséről bizonyítvánnyal nem rendelkezik, ennek beszerzését a központi választmánytól is kérheti. Kérelmében meg kell jelölnie az iskolát, és legalább hozzávetőleg az évet, melyben az illető osztályt elvégezte. Életkor tekintetében a névjegyzék tervezetébe fel kell venni mindenkit, aki annak az évnek végéig betölti a megkívánt életkort, mélyben az összeírás történik. Az összeíró küldöttségek által összeállított névjegyzék tervezetet a központi választmány vizsgálja félül. A központi választmány által felülvizsgált és közzétett u. n. ideiglenes névjegyzék ellen saját személyét illetően bárki felszólalhat. Annak pedig, aki ebbe az ideiglenes névjegyzékbe fel van véve, joga van bárkinek felvétele vagy kihagyása ellen felszólalni. A felszólaló köteles felszólalását indokolni és bemutatni mindazon okiratokat, melyeket az egyes egyénnek módjában van megszerezni; azokra a bizonyítékokra pedig, melyeket az egyesnek nem áll módjában megszerezni, olyanképen kell utalni, hogy azok megszerezhetők legyenek. A felszólalásokra mindenki, aki az ideiglenes névjegyzékbe fel van véye, észrevételeket tehet. A felszólalások és észrevételek felett a központi választmány határoz. Határozata ellen panasznak van helye a közigazgatási bírósághoz. A névjegyzéknek most első Ízben történt összeállítása alkalmával a központi választmánynak a felszólalások felett hozott határozatai ellen nem a közigazgatási bírósághoz, hanem a választókerület székhelye szerint illetékes kir. törvényszékhez van helye. A választás. Az általános választásokat a központi választmány a hatáskörébe tartozó összes kerületekben ugyanazon napra tűzi ki. A választás körüli teendők ellátására minden választókerületre választási bizottság alakul. A választási bizottság elnökét a központi választmány az illető választókerület választói közül választja. Minden választókerületre az illetékes kir. ítélőtábla a területén működő bírák sorából egy- egy választási biztost és egy-egy helyettes választási biztost jelöl ki. A választási biztos jelöli ki a közigazgatási hatóságok meghallgatása után a választási bizottságnak négy tagját és négy póttagját. A választási bizottság tehát a központi választmány által választott elnökből, az ítélőtábla által kijelölt választási biztosból (bíróból) Lapunk mai mzáma 6 oldal.
