Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-03-18 / 22. szám
2 Békés 1922. március 18. és az utóbbi által kijelölt négy tagból és négy póttagból áll. A választási bizottság a szavazás vezetésére minden községre, illetve minden szavazókörre külön szavazatszedö küldöttséget alakit. A szavazatszedő küldöttség elnökévé és tagjává csak oly választó jelölhető ki, akinek az illető választó- kerületben van a rendes lakóhelye. A szavazásra szolgáló helyiséget a választási bizottság jelöli ki. A választást jelölés előzi meg. A jelöltre vonatkozó ajánlatot a választást megelőző nyolcadik napon kell a választási biztosnak a választási bizottság hivatalos helyiségébe délután 1 óráig átadni. Az ajánlásra kizárólag a belügyminiszter által rendelkezésre bocsátandó hivatalos ajánlási ivek használhatók fel, melyeket a megállapítandó dijiefizetés mellett az illetékes járásbíróságnál hat héttel előbb lehet átvenni. Az ajánlási Ívbe annak kiadásakor a járásbíróság bevezeti a jelölt nevét, pártállását és ellátja pecsétjével. Jelöltet a kerület választóinak legalább 10% a ajánlhat, ezernél több ajánló azonban ott sem kell, ahol ez a 10% több volna. Mindeá&választó csak egy ajánlásban vehet részt. Több választó ajánlásában való részvétel büntetendő cselekmény és az ilyen ajánló neve mindenik ajánlásban érvénytelen. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az aláírók teljes nevét, foglalkozását, lakását és életkorát. — Az ajánlatot legalább két, de legfeljebb 10 olyan választónak kell átnyújtania, akiket a választási biztos személyesen ismer. Az elfogadott ajánlat vissza nem vonható. A választási biztos az elfogadott jelöléseket azonnal közli a választási elnökkel, aki a jelöltek neveit közzéteszi minden szavazókor székhelyén és közli a szavazatszedő küldöttségek elnökeivel. Az ajánlatot átnyújtó választók minden szavazó- kőibe egy vagy két bizalmi egyént jelölhetnek. A nyilvános szavazás (aminő lesz az összes vidéki kerületekben) minden részletében úgy folyik le, mint a régebbi választásoknál, a titkos pedig (aminő Budapesten és környékén Iöbz) egészen úgy, mint az 1920. évi szavazás. A pótválasztást az aiapválasztást követő hetedik, vagy tizennegyedik napján kell megtartani. A választás céljára zászlót kitűzni vagy egyébként használni tilos. A választást megelőző harminc napban pártgyülést csak 24 órával előbb és négy választópolgár által történő bejelentés után szabad tartani. — A választónak a választás helyére vagy vissza való fuvarozását, úgyszintén bárminő ellátását a választás érvénytelenségét maga után vonó megvesztegetésnek tekinti a rendelet. A választást megelőző nap dáiután 6 órától a választási eljárás befejezéséig szeszes ital árusítása, kiosztása vagy bármiként való forgalomba hozatala tilos és büntetendő. Kiegészítésül ismertetjük az épen most megjelent pótrendeleteket. A minisztérium megállapította azokat az iskolai osztályokat, tanfolyamokat, amelyek a választójogosultság szempontjából a négy- és hatosztályu elemi népiskolával, valamint a nyolc osztályú középiskolával egyenlő értékűek. Az elemi népiskola negyedik osztályával a rendelet értelmében az iparos- éz tanonciskola első évfolyama egyenlő értékű. Nemzetgyűlési választójoga van tehát annak a férfinak, aki valamely tanonciskola első évfolyamát elvégezte, még akkor is, ha nem fejezte be az elemi iskola negyedik osztályát. Az elemi népiskola hatodik osztályával a választójogosultság szempontjából egyenlő értékű: a középiskolák, továbbá a polgári fiú- és leányiskolák második osztálya, az önálló gazdasági szakiskolának pedig harmadik évfolyama, továbbá a vizmesteri iskolák, az erdőőri és vadöri szakiskolák, a földmives, szőlészeti és borászati iskolák, a tejgazdasági, továbbá erdőgazdasági szakiskola, úgyszintén az iparos- és kereskedő tanonciskolák harmadik osztálya, építőipari tanfolyamok, iparoktatási, gyakorlati tanfolyamok, az utmesteri tanfolyamok és a volt közös hadseregbeli altiszti tanfolyamok. Megállapította továbbá, hogy iskolai bizonyítvány hiányában az elemi iskola negyedik és hatodik osztályának sikeres elvégzését milyen eljárással lehet igazolni. Tekintettel arra, hogy a háború következtében az iskolai feljegyzések és előmeneteli naplók közül bizonyos anyag elpusztulhatott, ha valamely iskolánál tényleg hiányzik olyan napló, vagy más feljegyzés, amelynek alapján a választójog szempontjából bizonyítványt, vagy másolatot kellene kiadni, az iskola vezetője az érdekelt felet a községi (városi) tanáéihoz tartozik utasítani. Az érdekelt fél kívánhatja tanúinak, nevezetesen élő tanítóknak, iskolatársaknak, vagy más adatoknak jegyzőkönyvbe való vételét. A községi elöljáróság ennek alapján az összes bejelentett tanukat nígyvennyolcórán belül köteles szabályszerűen kihallgatni, a más községben lakó tanuk kihallgatása iránt intézkedni és az egész eljárásról jegyzőkönyvet felvenni. A tanú vallomását becsületszavával erősíti meg. Az elöljáróság ezután a felvett jegyzőkönyv alapján a megállapított tényállásról bizonyitváoyt szolgáltat ki az érdekelt részére és ezzel a bizonyítvánnyal igazolhatja választójogosultságát, Az egész eljárás díjtalan, az iratok bályegmentesek és a fél kérelmére kihallgatott tanuk nem számíthatnak fel költséget. Takarmányliszt a korpánál sokkal gazdaságosabb. Egyedüli elárusítóhely Kraiinz és Kuktánál Kossuth-tér 81. a kápolnával szemben. 341 2-* A forgalmi adóról és illetékekről. (A kir. pénziigyigazgatónak a közigazgatási bizottság ülésén előterjesztett havi jelentéséből). Ez a jelentés mindenekelőtt is tájékoztatja a bizottságot a bankjegyek lebélyegzése alkalmával levont és 1000 koronáig terjedő összegek visszafizetési munkálatairól. (Erről lapunkban már részletes tájékoztatót adtunk). Majd így folytatja: Szükségesnek tartom az 1922. évi YI. t.-c. egyes rendelkezését röviden ismertetni, annál is inkább, mert ezek a rendelkezések a törvénybe csak szükségből vétettek fel, annak szerves ösz- szefüggő egészét nem képezik és igy a nagy közönség előtt ismeretlenek maradnak ; csak kellemetlen következményei lesznek érezhetők, ha arra nem törekszünk, hogy ezek a rendelkezések bármely utón a nagyközönség tudomására hozassanak. A törvény 7. §-a az általános forgalmi adó kulcsát az eddigi 15%-ról 3%-ra emeli fel és kimondja, hogy oly szállítások vagy munkateljesítmények után, amelyeket még 1922. február 1-je előtt teljesítettek, azonban a szállítás vagy teljesítmény ellenértékét már ezen törvény életbelépte utáu fizették meg, csak 1-5% forgalmi adó fizetendő, ha a fizetés 1922. március-30-ig történt, míg az 1922. április 1-töl kezdve történt fizetések feltétlenül 3%-os adó alá vonandók, bármikor történt a szállítás. Az 1921. szeptember 1-je előtt történt szállítások és munkateljesítmények szintén forgalmi adó alá esnek, ha azok ellenértékét 1921. október 31-e után fizették ki. Az adó kulcsa ez esetben 1'5%, ha a fizetés 1922. február28-ig történt és 3%, ha ezután teljesítetett. Vizsgáljuk most már tovább ennek a törvénynek a közigazgatási beadványok, jegyzőkönyvek, felzetek és a mellékletek bélyegiiletékéről szóló rendelkezéseit. A közigazgatási hatóságokhoz, hivatalokhoz, vagy ezeket képviselő bivataios személyhez intézett beadványokra, amennyiben ezekre 1920. október 1-je előtt életben volt törvény szerint 50 fillérnél nagyobb illetéket kellett leróni, az 1922. évi YI. t.-c.-nek életbeléptétől kezdve 5 koronát; ha az illeték 50 fillérnél több volt, de 1 koronánál kevesebb, akkor 10 boronát; amennyiben pedig az eddigi illeték 1 borona, vagy ennél több volt, az eddigi összeg húszszorosát kell bélyegjegyekben leróni. Ugyanily elbánás alá kerülnek a beadványokat pótló jegyzőkönyvek is. A beadványok második és további példányaira, valamint az első példány második és további iveire 2 korona illetéket kell leróni, ha az első példány első ivének illetéke 5 korona ; és 5 koronát, ha az első példány első ive 5 koronánál nagyobb illeték alá esik. A felzetek illetéke 1 korona, ha a beadvány 5 koronás és 2 korona, ha a beadvány 5 koronánál magasabb illeték alá esik. Ugyanily elbánás alá esnek a mellékletek is. Itt megemlítem, hogy azokat a jogosítványokat kérő beadványokat, melyeket az illeték díjjegyzék 13. tétel IV. pontja felsorol, az ott megállapított illeték húszszoros értékével kell felbélyegezni. Azonban ettől a szabálytól ismét eltérnek a törvény 10. §-ban felsorolt következő beadványok : 1. Az áruk be, ki és átvételi engedélyéért beadott kérés illetéke 100 K, ha az áru értéke 100000 koronánál nem több ; mig ha több, minden megkezdett, vagy teljes 100000 korona értéktöbblet után 50—50 koronával magasabb az illeték. 2. A névváltoztatást kérő beadványok illetéke 500 korona. 3. A honosítás, községi kötelékbe való felvételt vagy letelepedési engedélyt kérő beadvány illetéke 200 K, ha azonban ezt olyan egyén kéri, aki 1914, év augusztus 1-je előtt már magyar állampolgár volt és az ország elszakadt területéről — Triánon kegyelméből — a magyar uralom alatt maradt területen kivan letelepedui, — az ilyen beadvány C3ak 20 koronás illeték alá esik. 4. A bitbizomány felállítására, kiterjesztésére, felcserélésére, megváltoztatására és megterheléséhez szükséges engedély elnyerésére irányuló kérés illetéke 5000 korona. 5. Házassági akadály alól való felmentés iránt beadott kérésre 100 koronás bélyeget kell alkalmazui és ezt annyiszor leróni, ahány akadály alól való felmentésről van benne szó. Maga az engedély 200 koronás illeték alá esik, melyet az engedélyre kell leróni és annak szövegének első sorát a bélyegre reá kell vezetni. 6. Örökbefogadási szerződés kormányhatósági jóváhagyása iránt beadott kérés illetéke, ha az örökbefogadott nagykora, 500 K. 7. A királyi kegyelemmel való törvényesi- tést kérő beadvány illetéke 200 K. 8. Hogy a mulató magyar is kivehesse részét a teherviselésben, megemlítem a táncvigal- mak 8tb. illetékét is. Ha a legmagasabb belépődíj 10 koronát meg nem halad, az engedély illetéke 50 korona. Ha 10 K-át meghalad, de 20 K-nál nem több, akkor 100 K „ 20 „ . 30 „ n n „ 200 „ „ so „ n , 40 „ , r n n 300 „ » 40 „ n n 60 „ r> n n 400 „ ji 60 „ n n 100 „ n n „ 500 „ és végül, ha 100 koronát meghalad, akkor az illeték 600 K. A művelődés előmozdítására szolgáló vállalatok ez alól az illeték alól mentesek, ha a kultuszminiszter ezt igazolja. A mozgófényképszinházak ezen illeték fizetése alól mentesítve lettek. Az annyira »népszerű* leletezésről a kővetkezőkben tájékoztat a jelentés : A hatóságoknak és hivataloknak jogában áll a bélyegteleu beadványt, ha annak felvételét a közérdek nem kívánja, vagy az a fél érdekének veszélyeztetése nélkül eszközölhető, tárgyalás alá nem venni, vagy ha a fél jelen van, azt neki egyszerűen visszaadni. Az igy visszaadott beadványok nem leletezbetök meg. Ezzel a joggal a hatóságok eddig nem éltek, hanem krajcáros, később 1 koronás értékekről lévén szó, a bélyegtelen beadvány megleletez- tetett s azután érdemileg tárgyalás alá vonatott. Ma azonban, mikor 5000 koronás tételekkel is
