Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-11-01 / 87. szám
Llf. évfolyam 87. szám Szombat (SjaSa, 19SÜÍ. október S8. Előfizetési árak: Egész évre . . . 360 K Félévre .... 180 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 10 korona. Felelés szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Gyula Táros én a Horthy-akció. Gyula város képviselőtestületének tegnap határoznia kellett volna afelől, hogy hozzájárul-e a város a Horthy-akcióhoz valamely adománnyal és mekkora összeggel. A képviselőtestület azonban nem határozott, elhalasztotta ennek, valamint minden többi ügynek a tárgyalását, mert a képviselőtestület többsége — szép szóval kifejezve — bizalmatlanságot érez a polgármesterrel szemben és az volt a nézete, hogy addig se a képviselő- testület ne szavazzon meg semmit a nyomor- enyhitő akcióra, se az egyes »bizalmatlanok« ne ajánljanak fel semmit, amig a mostani polgármester vezeti a város ügyeit. Már egyszer volt alkalmunk megírni, hogy e között a két dolog között, a nyomor- enyhitő akcióra való adakozás és a polgármesterrel szemben való bizalmatlanság között semmi függés nincsen s nem lehet és e kettő között junktimot felállítani nem szabad. Vagy szükséges az, bogy a Dyomorenybitő akcióra Gyula városa is és Gyula város termelői is adakozzanak és akkor adni kell, tekintet nélkül arra, hogy ki ül a polgármesteri székben. Vagy nem szükséges adni, akkor meg az adakozás megtagadásával nem lehet a polgármestert a székéből kiemelni. Arra azonban méltán kiváncsiak lehetünk, hogy mikép nyugtatja meg a lelki- ismeretét az az egyes polgár, aki úgy érzi, hogy neki adnia kellene valamit az Ínségeseknek, ellenben mégis nyugodtan magáévá teszi politikai vezéreinek azt az álláspontját, hogy ne adjanak addig, mig a város mostani polgármestere el nem hagyja helyét. Azt is igen érdekes volna tudni, hogy a bizalmatlanok táborának vezetői, — akik tndtunkkal valamennyien jó keresztények — mikép egyeztetik össze keresztény érzületükkel azt az eljárásukat, hogy egész vezóri tekintélyük latbavetósóvel tartanak vissza jócselekedetek gyakorlásától egy egész sereg polgárt, akiknek talán megbecsülhetetlen lelki javára szolgálna, ha jótékonyságot gyakorolhatnának és talán jóvátehetetlen lelki kárukra lesz, ha visszatartják magukat az adakozástól. De hát ezek erkölcsi kérdések és, sajnos, negyven esztendő végzetes politikai iskolája arra tanított ebben az országban mindenkit, hogy közéletnek és keresztény erkölcsnek egymáshoz semmi köze sincsen. Hogyau várhatnánk azoktól, akik csak tegnap jutottak politikai hatalomhoz és vezérséghez, különb erkölcsiséget a politikában, mint aminővel Magyar- országot negyven éven át kormányozták. Nézzük hát a képviselőtestület tegnapi állásfoglalását erkölesmentes politikai szempontból. Az a fegyver, amelyet tegnap használt a képviselőtestületnek a polgármesterrel szemben bizalmatlan többsége, az elérni kívánt cél szempontjából naiv és gyermekes ugyan, súlyát és értelmét tekintve azonban nem egyéb, mint vakmerő és meggondolatlan apellálás a — népgyüléshez. Naiv és gyermekes, mert hiszen ha a polgárokban nincsen annyi kö- nyörület a szükölködőkkelszembeD, hogy Lovich polgármestersége dacára is segítsenek rajtuk, akkor hogyan kívánhatnak a polgármesterüktől annyi keresztényi szeretetet — mint egy szónok naivul ki is fejezte — hogy könyö- rületből elhagyja állását csak azért, hogy néhány száz polgártársát is könyörületre és olyan cselekvésre indítsa, melyekkel azok anélkül is tartoznának. Ha pedig a felsőbb- ség magasabb politikai tekintetekből indokoltnak és szükségesnek tartja, hogy Lovichot megtartsa állásában, akkor az az elmaradó néhány millió korona, amely a már egybe- gyűlt százmilliók mellett sem nem oszt, sem nem szoroz, nem fogja a felsőbbségbeu még a gondolatát sem felvetni annak, hogy Lovichot ama magasahbrendü politikai tekintetek figyelmen kívül hagyásával elejtse. Marad tehát az egész állásfoglalás üres hatalmi demonstráció, mely a városi ügyek áldatlan állapotán semmit változtatni nem képes, el- mórgesiti a helyzetet és a kedélyeket, nehezíti a megértést és a törvényes, szervezett államhatalmi tényezők politikai küzdelmébe belevonja a társadalmat, a tömegeket, az utcát, a kormányzó-szerveknek a hatalomért folytatott harcát a kormányzottaknak egymás ellen való gyűlölködésévé hagyja, sőt óhajtja elmérgesi- teni. A város törvényes képviselőtestülete appel- lál a népgyüléshez. De nemcsak ő teszi ezt. A másik tábor is azt állítja, hogy a bizalmat nem a törvényes képviselőtestületben kell keresnie. Most legyen hát okos az ember és főkép legyen — tekiutélytisztelő. Nos hát, semmi sem bizonyosabb, mint hogy mostanság holmi népgyülési megnyilatkozások nem fognak ebbe a kérdésbe beleszólni. Ha azonban a józan közvéleményt késztetik minden áron megnyilatkozásra és itólethozásra a szemben álló felek, tartunk tőle, hogy az lesz az ítélete: »egyik tizenkilenc, a másik egy hijján húsz«. A józan közvélemény azonban — sajnos — nem lúd Ítéletének foganatot szerezni. Joggal felteheti azonban a kérdést, hogy azok, akik rendelkeznek is a megfelelő hatalommal, miért nem intézik el ezt az áldatlan ügyet a józan közvélemény felfogása és Ítélete szerint ? Nos hát, tisztelt Józan Közvélemény, Önnek halvány fogalma sincsen a magasabb politikáról. Miként lehetne az ön drákói és salamoni Ítéletének foganatot szerezui, mikor mindkét tábor fő-patronusa ott ül egy és ugyanazon politikai táborban, szorosan a hatalom kereke mellett ? Úgy bizony. Ők odafenn megárulnak egy gyékényen, ioe- lent pedig elszánt híveik hadd marják egymást, nem származik belőle senkinek semmi baja, csak a közügynek, a közérdeknek. Mindez pedig annak a közéletet mételyező, közerkölcsöket romboló politikai rendszernek a változott viszonyoknak megfelelően átdolgozott, bővített és rosszabbitott kiadása, amely negyven esztendőn át dúlta Magyarországot és amely korunk legnagyobb magyarjainak egyértelmű Ítélete szerint a legfőbb oka volt nemzeti katasztrófánknak. A gyulai villanytelep. « A „Békésmegyei villamossági r. t.“ f. hó 30 án tartja közgyűlését s ezen alkalomból kívánunk a gyulai villanytelep ügyével foglalkozni, lévén csupán ezen egy békésmegyei villanytelep, a hangzatos cimü vállalat tulajdona. A többi megyei villanytelepek mind városi tulajdonok s házikezelésben vannak. A gyulai villany telepet az 1900. évben a „Magyar vasúti forgalmi r. t.“ budapesti cég építette, a várossal kötött szerződés alapján, a részvények mai napig is a cég tulajdonában vannak s kibocsájtva nincsenek. Ezen vállalat sem azelőtt nem épített villanytelepet, sem azóta; üzletköre helyi érdekű vasutakra terjedt ki. A gyulaival egyidejűleg építette a vállalat az erzsébetfalvi villanytelepet is. A telep építésénél mindjárt nagy hiba volt, hogy a szerződés azon pontját, mely szerint a telep váltóáramú rendszerben épüljön, a vállalatra előnyösen megváltoztatták s igy épült az egy sokkal rosszabb, a háromvezetékes egyenáramú rendszerben. Az egész telep s utcai vezetékhálózat kellő tapasztalat nélkül épült, félstabil gőzgépekkel, bádogkéménnyel stb. Ezt bizonyítja, hogy az eredeti Schranz félstabil gőzgép egy,kénél néhány héten belül főtengely törés fordult elő, azt hamarosan el is adták, a másik jelenleg is a telepen van, de értéktelen ócskavas. Az eredeti rossz accumulatortelep egy éven belül tönkrement, azt mással pótolták, a bádogkémények helyett is hamarosan téglakéményt kellett építeni; ezen körülmények a beruházást igen megdrágították. Mindamellett bátran mondhatjuk, hogy az egész országnak ily gazdaságtalan s kezdetleges berendezésű telepe nincs, oly nagy áramfogyasztásra, mint Gyula városáé. A panaszok az áramszolgáltatásra kezdettő fogva állandóak s azok mindig csak fokozódnak; a telep vezetősége s igazgatósága azon nem akar vagy nem tud segíteni; a város pedig eredménytelenül kéri a panaszok orvoslását, mert azok orvoslást nem nyernek. A vállalat budapesti igazgatósága a felsőbb hatóságoknál oly jó összeköttetésekkel bir, hogy érdekeit mindig keresztül hajszolja s a város előterjesztései s l.apunk mai száma 6 oldal..
