Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-11-01 / 87. szám
2 Békés 1922 október 28 igy a fogyasztóközönség érdekei legtöbb esetben hátrányt szenvednek. így midőn a közkórház a kibővítéssel kapcsolatosan önálló villanytelepet kívánt létesíteni, a vállalat ez ellen oly erővel s eredményesen lépett fel Budapesten, hogy az uj építkezéseket sem akarták engedélyezni, ha ezen tervüket továbbra is fenntartják. No reméljük a kórház államosításával ez is hamarosan létrejön s ez az államra is előnyösebb lesz és a telepet is egy nagy terheléstől mentesiti. Kérjük a vállalat igazgatóságát, hogy ne csak a közgyűlésen jelenjen meg Gyulán, ha már a busás budapesti költségeket velünk fizettetik meg, gondoljanak is a város s a fogyasztóközönség jogos igényeinek kielégítésére, mert ez az állapot már tarthatatlan. Másrészt felkérjük a város vezetőségének figyelmét a kellő ellenőrzésre; vagy indítsa meg a megváltásra vonatkozó tárgyalásokat, vagy kötelezze a vállalatot, hogy telepét bővítse ki s szerelje fel olymódon, hogy az áramszolgáltatás körüli mai botrányos állapotok megszűnjenek. A folyó évben vált el Orosháza — áramszolgáltatás tekintetében — Hódmezővásárhelytől s ha ott fel tudtak építeni a mai nehéz időkben egy önálló villanytelepet s most építenek Sarkadon is, akkor a gyulait is ki lehet bővíteni, ha pedig a vállalat nem hajlandó a további tőkebefektetésre, mint az évek óta látszik, adja át a telepet méltányos áron a városnak, mert nem a fogyasztók vannak a vállalatért, hanem megfordítva. Kérjük utánanézni, meg van-e a maximális terhelésnek másfélszeres géptartaléka, mint arra a vállalatot a várossal kötött szerződése kötelezi. A mai állapot mellett ki lehetünk téve annak, hogy egy nagyobb géphiba esetén hónapokra áram nélkül maradunk. Állítsák fel a városi mérnöki hivatalban a registráló voltmétert, mert annak ott a helye s nem a .villanytelepen, hogy lássuk a botrányos feszültségingadozásokat. Ha már a vállalat kellemetlenkedik folytonosan a városnak s a fogyasztóknak, a város is gyakorolja az áramszolgáltatási zavaroknál szerződéses jogait a büntetéspénzekkel. Midőn reáirányitjuk mindezekre úgy a vállalat igazgatóságának, mint a város vezetőségének figyelmét, kérjük ezen dolgoknak orvoslását. Egyben kérdezzük, mikor lesz Gyulán már folytonos éjjeli s nappali áramszolgáltatás, mert a mostani mellett elmondhatjuk, van villamos központunk s még sincs. A fogyas-ztók fizetik a magas áramegjségárakat, a telep túl van terhelve, már évek óta alig kapcsol be uj jelentkező fogyasztókat, mert azt a telep nem birja. így az uj gyermekmenhelyet sem akarták bekapcsolni s igy van ez számtalan uj jelentkező fogyasztóval, miből különösen a kisiparosoknak nagy a káruk. Az áramszolgáltatás idejét pedig — egy kis jóakarattal — igen könnyen lehetne javítani, mert az legkönnyebben s gazdaságosan oldható meg egyenáramú accumulátoros telepeknél. Elektrotechnikus. Emlékezés. (Halottak estéjére.) Némuljon el minden harc, csendesüljön eí minden ellentét. Minden gondolatunknak, érzésünknek a halottak emléke felé kell fordulnia. A mai ünnep kegyeletes megemlékezést parancsol a szívnek, mely a maga szomorú jelentőségével egy táborba tereli azokat, akiket a szivek gyászára int a mai nap. Egyformán szomorú a mai gyász ünnepe mindenikünknek, mert gyógyíthatatlan sebet ejtett rajtunk a háború borzalma. Részt kell venni mindenkinek e benső ünnepben, aki fájó kegyelettel emlékszik valakire. Lehajtott fővel száll magába az özvegy, forró könnyek gyűlnek az árvák szemeibe és a háború nyomorultjai keresik a templomok vigasztaló áhítatát, hogy az emlékezés fájdalmát az ima kegyeletével enyhítsék. A szeretet a leghatalmasabb törvénye az isteni alkotásnak, amely ezen a kegyeletes napon eggyé teszi a sziveket és lelkeket, amely kegyeletet és megemlékezést parancsol. Igazi gyászünnep ez, amelyet a természet örök igazsága rendelt igy: hogy vannak érzések, vannak kapcsolatok, amelyek közösek széles e világon s amelyek összeforrasztják az embereket emberi mivoltuknál fogva. Emlékezzünk az ismeretlen és névtelen hősökről, akiket magukba zárnak a tömegsírok. Keressük fel néma kegyeletünkkel azokat, azok emlékét, akikhez a családi érzés, a barátság fűz. De szenteljünk perceket azoknak is, akikről csak azt tudjuk, hogy a vérvihar elsöpörte őket idegenben, elhagyottan. így lesz csak a mi megemlékezésünk nemes és önzetlen, a szivek kegyeletes ünnepe és igy teszünk csak eleget emberi kötelességeinknek, amelyek tiszteletet és kegyeletet parancsolnak a halottak emlékének. Mondjunk el egy imát az idegen földben nyugvó testvéreink, szeretteink lelki üdvéért, emlékezzünk kegyelettel rájuk és a szeretet forrása adjon vigaszt azoknak, akiket közelről érint, akiknek a szivébe markol a mai megemlékezés ünnepe. Derül még fény... Őszié hajlik a természet — Majd meg lassan tél lesz . . . Ügy hasonlít ez az idő Az emberi lényhez ! ... Derűs tavasz, ragyogó nyár Soknak osztályrésze, Míg másokon tombolva dúl Tél vihara, — vésze. Még nemzetek életén is ’ Kénykedik a végzet — Szabad egyik, — mig a másik Rabigában görnyed. Ám, de örök törvény, hogy a Télre tavasz járja . . . Derül még fény, ragyog még nap E szegény hazára.! D. Kist András. Külpolitika. A Népszövetségi Unió budapesti gyűlése, amelyen 20 nemzet képviselője jelent meg, ismét egy lépéssel közelebb hozta a magyar nemzethez és a nemzet jogainak elismeréséhez a gyűlésen jelenvolt külföldieket. A gyűlés alkalmat adott az idegen vendégeknek, hogy hazánkról és az itteni állapotokról hiteles benyomásokat szerezhessenek, egyben élesztette a reményt, hogy az európai közvélemény tudatára fog ébredni annak, hogy Európa ezen részében uralkodó zavart másképpen, mint Magyarország helyreállításával megszüntetni nem lehet. A rendes gyűléseken és azokat követő diszgyülésen az idegen követek ezen nézetüknek kifejezést is adtak. A hollandi követ felmutatott egy levelezőlapot, melyen a régi Magyarország határai fekete gyászkeretbe vannak foglalva, melynek belsejében egy kicsiny rész jelenti a mostani területet. Eközben a következőképen szólott: >A most lefolyt üléseken a magyarság nagyszerűen bebizonyította azt, hogy bir mindenképen azokkal az erkölcsi és szellemi tulajdonságokkal, melyek szükségesek ahoz, hogy a világ újabb jogi berendezkedése közepette megtalálja az utat eszményeinek és vágyainak elérésére.« A gyűlésen gróf Apponyi Albert elnökölt és az összes külföldiek meleg szeretettel övezték, dr. Lukács György, mint egyik alelnök szintén nagyhatású beszédet mondott francia nyelven. BFyilt levél dr Lovich Ödön polgármester Úrhoz! Mélyen tisztelt Polgármester Ur ! Az október hó 26-án tartott városi közgyűlés után sokan a résztvevők közöl szomorú szívvel jöttünk el. Egyrészt a botrányos jelenetek miatt, melyeket a városi tekintélyes testület méltóságával megegyeztethetőnek nem tartok és a karzati hallgatóságnak nem szolgáltatott jó példát, másrészt a közügyek sürgős és súlyos felelősséggel járó elintézése, illetve annak bizonytalan időre való eltolása aggasztó érzésekkel töltött el engem és tölthetett el mindenkit, aki nem sodródott a pártoskodás szenvedélyébe és kivonta magát eddig is az elfogultság alól. Azt kérdezzük és joggal kérdezhetjük magunktól, hogy meddig tartanak ezek az áldatlan és a közjóra véghetetlenül káros állapotok ? Itt újból kérdezem, hogy mi lesz a vége, mert ennek egyszer csak el kell, hogy érkezzék ? 1 Itt valamelyik résznek áldozatot kell hozni, a közjónak szent ügyét a maga legjogosabb és legméltányosabb ügyénél többre kell értékelni. Polgármester Ur í ön a közgyűlésen oly emelkedett és olyan önmérsékelt magaviseletét tanúsított, ön olyan messze kimagaslott a szenvedélyek hullámai között, mint a szírt a tajtékzó árban. Az ön barátai és elfogulatlan tisztelői, idegetőrlő munkájának megbecsülöd, büszkék arra a magatartásra, melyet öa tanúsított. Polgármester Ur! Erre az ön mérséklő és bölcs belátására, a közügyeknek szentelt hosszú és kiváló munkásságára, az Ön emelkedett gondolkozására — de kivált nagy haza- és népszere- tetére hivatkozom, mikor itt, nyílt színen annak a kérelmemnek adok kifejezést, hogy méltóz- tassék az ügyek vezetésétől félreállani. Tudom, hogy lesznek, akik ezt meghátrálásnak veszik, akik önmaguk diadalának tekintik, — de azt is tudom, hogy arra az áldozatra, amire én kérem önt, csak olyan emelkedett és kimagasló jellemű ember kérhető, mint aminőnek önt ismerem és és mindig tisztelem. Polgármester Ur 1 Azt is tudom, hogy ilyen erélyes és nemcsak másoknak, de elsősorban önmagának parancsolni ■ tudó emberekre van ma szegény hazánknak szüksége. Elérkezhetik az idő, hogy vállukon hozzák önt vissza a polgármesteri székbe, de — méltóztassék tultenni magát a mai élet beteges állapotán, a fényes elégtétel napja is reánk virrad még. Szólok a nyilvánosság előtt, szólok a magam személyében, de tudom, hogy sokan az ügyet elfogulatlanul szemlélők közül velem éreznek. Dr. Pallmann Péter. TASTÜ« Y. A gyulai egyesületi polgári fiúiskola már létesítésekor kérelmezte a vallás- és közoktatás- ügyi minisztertől a fizetést kiegészítő államsegélyt. E kérvényre most érkezett meg a kedvező válasz, mely szerint a miniszter megengedi, hogy öt tanerőt szabályszerű pályázat utján a fenntartó tanárrá választhasson és ezek részére a háborús-, drágasági stb. segélyeket 1922. szeptember 1-től folyósítani fogja, a többi illetmények, mint a törzsfizetés, lakáspénz és korpótlékok a fenntartó által fizetendők. Ez a rendelet nagy lépést jelent az iskola stabilizálása felé. Még egy fontos dolog vár elintézésre és ez az iskola helyiségének ügye, amely- lyel szoros összefüggésben áll az iparostanonc-iskola elhelyezése is. Reméljük, hogy ezen kérdés is a közeljövőben elintézést nyer s igy a szükségességét fényesen beigazolt iskola szilárd alapokon fog nyugodni. Az államsegély elnyerésének kieszközlésében tevékeny része van kerületünk nemzetgyűlési képviselőjének és a helyi hatóságoknak.
