Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-02-01 / 9. szám

LIV. évfolyam 9. szám.

Szerda

Gyula, 1033. február 1,

' i Előfizetési árak:

Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K

Negyedévre ... 40 K

Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP.

Szerkesztőség, kiadók iratai: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza.

Egyes szám ára 1 korona.

Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC

Megjelenik szerdán és szombaton.

Ä megszállott területek

lakossága panaszkodik, hogy Csonka-Magyar- országon ellanyhult az érdeklődés irántuk, csökkent az elfoglalt területek mielőbbi visz- szaszorzósére irányuló tevékenység ereje és intenzitása, ügy tűnik fel előttünk, mintha itt Csonka-Magyarországon már-már belenyugodnánk abba, hogy országunk több mint kétbarmadrészét elvesztettük, hogy gazdaságilag legértékesebb, történelmileg legbecsesebb területeinken a véletlen hódítók letted úrrá és rendezkednek be rajtok legjobb tehetségük szerint. Nem kell nagy éleslátással bírni annak megállapításához, bogy oz a panasz bizony nem alaptalan. Zsákutcába jutott a magyar politika, holtpontra jutott a társadalmi felbuzdulás. — Nincs már egyetlen archimedesi pontunk, melyre támaszkodva visszazökkenthetnők az ország térképét oda, ahol 1918. november előtt volt. Ami volt még ilyen pont, a koronás király, azt botor fővel eldobtuk magunktól, ellöktük lábunk alól. Miben reménykedhetünk most még ? Erőnk napról-napra fogy. Egy . ország, mely a száraz kenyéren kívül minden szükségletét a külföldről kell, hogy fedezze, vagy világhódító lesz mint Auglia, vagy nyomorult szolgaságba sülyed. Alig hiszem, hogy a világhódító pályája nyílt volna meg előttünk, mikor koldusbotra jutottunk. Gazdasági erőink évről-évre fogynak és nincs a történelemnek igazabb tanulsága, mint hogy a gazdaságilag függő nemzetek előbb-utóbb politikailag is szolgaságba jutnak. Igazán nincs már miben remélnünk, mint a jó Isten segítségében és a mások cselekedeteiben.

A jó Istent azonban mások is kérik, ellenségeink is fohászkodnak hozzá és én igazán nem hiszem, hogy olyan különös érdemeket szereztünk volna az Úristennél, hogy mi reánk inkább hallgatna, minket készebb volna segíteni. A mások cselekedeteiben talán lehet valamelyest bízni, de annak a sorsfordulatnak, amit mások beavatkozásától várhatunk, rendszerint olyan ára van, hogy rendszerint nem sokkal jobb helyzetet hoz reánk, mint aminőtől az idegen beavatkozás megmentett bennünket. Az a két évszázadon át tartott, önerőnk felől kétségbe esett bizakodás a Habsburg világhatalom tö rökszabaditó erejében bizony reánk hozta en nek a hatalomnak a nyomását, amelytől me gint csak nem tudtunk önerőnkből megsza badulni. Ha most idő múltával elő fog állani valamely hatalmasság, melynek érdeke kívánni fogja a mi régi területünk visszaállítását, bizony ennek a hatalomnak a segítségéért olyan árat fog kelleni fizetnünk, hogy annak megint évszázadokra koldusai lehetünk.

Mikor fogjuk már egyszer megtanulni, hogy nemzetek annyi szabadságot élveznek, népek akkora jólétnek örvendenek, amekkora erővel rendelkeznek, amennyi energiát kifejteni képesek, erő pedig csak ott van, ahol egység, összetartás, célszerűen irányított munka van. Ne forgácsoljuk hát tönkre erőinket belső politikai harcokra, osztályküzdelmekre, hanem állítsunk minden egyéni és társadalmi erőt a haza szent ügyének önzetlen szolgálatába.

Mill M*

Gyertyaszentelő. A katolikus egyházban a 40 napos Jézus templomi bemutatásának szertartási emléknapja, amikor az egyház gyertyaszenteléssel jelzi a sötét pőgány világnak Krisztus megjelenése^ folytán bekövetkező végét, egyúttal a múlandó földi lét felett a hit sirontuli világát, E naphoz a néphit szerint több régi, de el nem évülő, időjárási jövendölés fűződik. A diákok kedvéért idézzük ezt: Maria puvificante, sole micante, — érit mainsfirigor, ac ante. A magyar gazdák igy szólnak: Ha fénylik gyertyaszentelő, as isiket ssedd elő, A régi tréfás hagyomány szerint az a bizonyos medve e napon felébred, kijön odújából és körülnéz. Ha süt a nap, visszatér, mert szerinte még 40 napig tart a tél ; de ba felhős az idő és nem látja meg az árnyékát, akkor künn marad, mert már vége a télnek. Érdekes, hogy ez a medvevélemény Európa minden népénél ismeretes, nemkülönben az ázsiai népeknél is, ami ennek ősrégi közős forrásból való eredetét gyanittatja. A holnapi nsp tehát döntő befolyású lesz tüzifa- készletünkre és jaj nekünk, ba kisüt a nap! ?

Landesberg Jenő Gyulán. A szegedi kereskedelmi és iparkamara agilis titkára a kamara területéhez tartozó nagyobb kereskedelmi gócpontokat sorra meglátogatja, hogy mindkét» szakmát közelről és mélyen érintő újdonságot — a forgalmi adót lényegében ás részleteiben ismertesse, a kialakulóban lévő uj adónemeket az államháztartási, a közgazdasági és a szociális érdekekkel összhangba hozhassa, illetve ezen .a téren a kereskedő és iparos társadalomnak segítségére lehessen. A titkárt az ipartestület ólén Dobay Eercnc elnök fogadta. Az ipartestület házában a gyulai kereskedő éa iparos világ csaknem teljes számban egybegyült. Zsúfolt teremről beszélhetünk. Nagy érdeklődés előzte meg az igen szimpatikus megjelenésű titkárt, aki a forgalmi és fényüzési adók tökéletes ismerőjének bizonyait. Első sorban ismertette a forgalmi adónak három fajtáját, a fény- űzési, az általános forgalmi és az állatforgalmi adót. Másodsorban felsorolta ezen adók fizetési módjait, ami a vezetett pénztárkönyv szerint bélyegekben, készpénzben, vagy kisebb üzemeknél szintén készpénzben, de átalányösszegben fizethető. A készpénzben, vagy átalányösszegben való fizetést kérni kell, máskülönben a forgalmi adó bélyegekben fizetendő, ami úgy történik, hogy a kereskedő rendes pénztárkönyvében a havi forgalom (árubavétel) végösszegű után egy és fél százalék erejéig forgalmi adó bélyeget ragaszt fel, hasonlóképen az iparos egyszerű üzleti könyvének kereseti tételeit h&vonkint összegeivé a bruttó bevétel végösszegéhez arányitva szintén egy és fél százalékig (minden 100 K után 1 K 60 f. forgalmi adó bélyeget ragaszt fel, melyeket sem áthúzással, sem más módon értékteleniteni nem szabad, mert ezt csak a pénzügyigazgatóság kiküldöttje a szemle alkalmával teljesítheti. Általános tájékoztatásul kijelentette, hogy amely cikk után fényüzési adó fizettetett, az forgalmi adö alá nem vonandó ; továbbá, hogy arndy üzletek a forgalmi adó életbelépte előtt (1921. szept. 1.) köttettek, ha értékük 1921, október 31-lg készpénzben fizetve lett, forgalmi adó alól kivonhatók még akkor is, ha a bevételi, vagy a pénztárkönyvben sorozatosan könjvehetnek. Az előadással kapcsolatban a kérdések és felvilágositáskérések egész özöne zudult a kamarai titkár felé, aki minden kérdésre lehetőleg szakszerű felvilágosítással felelt. így megvilágította a bizományosoknak különleges helyzetét a forgalmi adóval szemben; hasonlóiig az építőmesterekét, ha csak az épitésfslügyeleti működést teljesítik. E őadta, hogy a forgalmi adó, ha külön előleges megegyezés nincs, akkor a vevő vagy megrendelőre külön számlatétellel át nem hárítható, hanem azt a kereseti összegbe előlege- sen b8le kell kalkulálni. Általános szabály, hogy aki önálló keresetet folytat, minden olyan működéséből, melyet ipari vagy kereskedelmi ténykedése után produkál, forgalmi adóköteles. Kicsiny üzemek azonban kérhetik a forgalmi adónak egy arányos átalányösszegben való megállapítását,

mely esetben a forgalmi pénztárkönyv vezetésétől is felmenthetők. — Nagy érdeklődést keltett a vásározó iparosok kérdése, akik szintén átalányösszegben kérik a megállapítást, ezen kérelmet a kamara a minisztérium elé fogja terjeszteni. Az igen érdekes ás szakszerű tanácskozást Dobay Ferenc elnök azzal zárta be, hogy az elhangoztatott nehézmények és kívánalmak jegyzékbe vétettek, azok illetékes helyen elő lesznek terjesztve és azok pártolására a kamara felkéretett. A délután nagy részét főképen az ipari ügyek tárgyalása foglalta le. Ezért estefelé a kereskedőket illető speciális kérdések tárgyalása külön teremben folytatódott, ahol az újabb rendelettel szabályozott, raktáron lévő vagy újon érkező fényüzési adótárgyak (cukorkák, likőr, pezsgő, pipereszerek) adójának mikénti kezelése volt nagy érdeklődés tárgya. Az erre vonatkozó újabb rendelkezések a kereskedőkkel a pénzügyigazgatóság által közölve lettek é3 azokkal a Fűszeresek Lapja is jól megérihetőleg kivonatosan foglalkozik. A kamarai titkár azonban gyakorlati tájékoztatásokkal is szolgált. A szegedi kamarának, ahová az Aradtól való elszakitás folytán Gyula is került, ezen érdeklődése igen jó hatást tett és gyulai részről ezen összeköttetést ápolni, sőt mélyíteni kell, mert a szegediek megértést, pártfogást tanúsítanak és ne feledjük, hogy mi most — mint századokkal ezelőtt — újból az ország szélére kerültünk, összeköttetésekre, tanácsadókra szükségünk van. A kamarai titkár végül a hentesiparnak sérelmeit vette tüzetes tárgyalás alá. A minden tekintetben tanulságos alkalmat este az Iparos Otthonban tartott barátságos társas vacsora fejezte ba, ahol tulajdonképen a délutáni előadás tapasztalatai jutottak kifejezésre. Az előadáson való megjelenésben dr. Daimel Sándor alispán gyengélkedése miatt igazoltan akadályozva volt és kimentette magát, de jól esett volna, ha a polgárok százait érdeklő ezen ügyben a gyulai kir. pénzügyigazgatóság képviseltette volna magát és egyes kritikusabb kérdőpontoknál felvilágosítással, útbaigazítással, megnyugtatással szolgált volna, annál inkább, mert, amint arról ott a helyszínén meggyőződtünk, a forgalmi adó még nem ment át a polgárság köztudatába.

Halálozás. Somogyi Lajosné szül. Papp Mária dohanyárndatnlajdonos, Somogyi Lajos szabóiparos neje, életének 46. évében, folyó hó 30-án súlyos szenvedés után elhunyt. A világszerte pusztító spanyol-influenza támadta meg szervezetét és az annak folytán fellépett tüdő- ás mellhártya- gyulladás okozta korai halálát. A széles körben ismert és összes üzletfelei által nagyrabecsült derék nő elhalálozása iránt városszerte mély részvét nyilvánul, meg, ami annál fájdalmasabb, mert egyidejűleg férje is ugyanezen betegségben válságos állapotban fekszik. Somogyi Lajosné temetése ma szerdán délután 3 órakor lesz.

Találtatott. Folyó hó 22-én a Kossuth-téren egy drb. köves, réz-féi figyürü és egy drb. pénztárca 136 korona pénztartalommal. Igazolt tulajdonosaik jelentkezzenek a m. kir. államrendőrség

4. számú szobájában.

A GyAC bálja, A megyeház termeiben február hó 1-én tartja idei bálját a Gyulai Atlétikai Club. A bálrendezőség ezúton is felkéri meghívott vendégeit, hogy pontosan jelenjenek meg, mert a műsor egyes számai alatt az ajtók zárva lesznek. A hangverseny műsorát a következőkben állapították meg:

1. Mendelssohn: Hegedűverseny. Előadja : Thomán Mária. Zongorán kiséri: Márky Pál.

2. a) Schumann: Románc.

b) Chopin : Walzer. Zongorán előadja: Márky Pál.

3. Irredenta költemények: Irta és felolvassa: Székely (Dr. Nuszbek) Sándor.

4. a) Bach: Ária.

b) Pugnani— Kreisler: Praeludium et allegro. Hegedűn előadja: Thomági Mária. Zongorán kiséri: Márky Pál.

5. a) Chopin: Prelude-ok.

b) Rubinstein : Etűd. Zongorán előadj a : Márky Pál.

Lapnak mai száma 2 oldal*