Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-03-26 / 25. szám
I 2 Üdvözítő keieszthalála bennünket megváltott, az ő megváltásának, az ő tanításainak kell az emberiséget mindannyiszor ismét megújítani, amikor ez a világfelfogás elhatalmasodik rajtunk. Most is a pusztulás, a végromlás felé haladunk és csak az fogja a pusztulásba rohanásunkat megállítani, ha az Ur Jézus példájára mindnyájan minden erőnket megfeszítjük az emberiség ügyének szolgálatában és mindenkor készen leszünk arra, hogy életünket is odaadjuk az emberiség boldogságáért és uj életre támasztásáért. Magyar külpolitika. i. A külügyek intézése és a helyes külpolitika talán a kormányzat és a politikai közélet összes ágai között a legtöbb tudást és tapasztalatot igényelni. Mig a kormányzat rendje és szervei folytonos változásoknak vannak alávetve, addig a kancelláriák berendezése és munkája évtizedes, nem egyszer évszázados szabványok szerint folyik tekintet nélkül arra, hogy a kormányzat rojalista vagy republikánus, arisztokrata vagy demokrata. Ott a mély vizeket ritkán érinti az idő szele és erre klasszikus példát nyújt nemcsak a diplomáciai ügyvitel, hanem egyes külpolitikai helyzetek és külpolitikai irányzatok is. Az, hogy valamely kormány a történelmi evolúció, gyakorlat és hagyományok összes szálait eltépve a • külügyi hivatal kerekasztala köré egy boulevard- kávéház futuristáit hívja meg és velők addresszáltatja Európa és a világ hatalmasait, elsősorban a demokrata hatalmak kancelláriáiban váltja ki a tudomásvétel hiányát és ez az illető kormányra kész halált jelent, melyből többé nincs feltámadás. Ha Grey Ed várd, ma Fallodon viscount, a »tanulni vagy elpusztulni« jelszót vélte legalkalmasabbnak, hogy honfitársait, a brit világbirodalom fiait munkára buzdítsa, úgy a hamvaiból újraéledő magyar állam külpolitikai berendezkedését is, függetlensége és nemzetközi elismerése kezdetén csak komoly és következetes munkálatok helyezhetik szilárd alapokra. Ez a munkálat már a régi Mag yarország likvidálásakor megindult és szomorú büszkeséggel tanulmányozhatjuk át a párisi magyar békedelegáció négykötetes jelentését arról a méreteiben gigantikus munkáról, melyet az a történelmi Magyarország megmentése érdekében 1920 január- tól-márciu8ig Neuillyben végzett. Az ezeréves Magyarország örökszép apológiája marad ez annak valóságukban legalább is félezredév óta fenn- állanak. A 200 év előtti kis Uj Gyula (régebben Nagh Giula volt a neve) hamarosan fellendült. 1723-ban már vásártartási jogot nyert. Földesurai mindig itt laktak és igen jól bántak jobbágyaikkal. 1775, évben kezdette a földesur építtetni a mai anyatemplomot, mely 1779. évben lett teljesen befejezve. A mai várkastélyt 1798-ban emelte Wenckheim Józsefné Gruber Terézia. A józsefvárosiaknak már 1736 ban volt külön kápolnájuk, ennek helyébe épüit 1866-ban a mai szent- József templom, mely 32.571 forintba került. A Szentháromság kápolna 1741-ben épült és 1752. évben közadakozásból a mai nagyságába lett átalakítva. Alakja hasonlít amaz ősi anyatemplom hoz mely a törökök kiverésekor Gyulán találtatott s melyről fenntebb megemlékeztünk. A mai református templom 1795-ben. készült el. A görög keletieknek már 1721-ben volt a mai árvaház helyén kis templomuk, de ehelyett 1825-ben épült mai helyén (hol régen 4 kerekű malom állott) ß jelenlegi nagytemplomuk. A kisromán- városi templomot 1834-ben építették. A zsidó zsinagóga 1884-ben készült. A 200 éves uj Gyulát életében sok csapás érte. 1739-ben a nagy pestis minden 100 emberből 60-at elvitt. Háromszor leégett, és pedig 1801-ben teljesen, még az akkor uj anyatemplom és az összes vízimalmok is. 1816-ban iszonyú fergeteg pusztított, csaknem teljesen koldussá tette a lakosokat és megfosztotta állataiktól. 1845. és 1855. évben az árvíz a Nagy magyar és Újvárost teljesen elpusztította. Ennek elhárítása végett vezették el a várostól a Körözst és ásták a csatornát, melyet 1858 ban a királyi pár jelenlétében nyitottak meg. Gyula csak 1871-ben kapott vasutat, miután 1856-ban a felkínált szolnok-aradi vasutat akkori időbeli szegénysége miatt visszautasította. A 200 év előtti Gyulának körülbelül 200 lakóháza volt, ma a tanyákkal együtt 3000-en felül van. Székely Lajos. Békés ellenére, hogy negativ sikert eredményezett ugyan, melylyel csak Németország védekezése vetekszik súlyos érvekben és alaposságban. Az egykor hatalmas Ausztria-Magyarország mellett súlytalannak találtatott. A trianoni béke megkötésével nyomban aktuálissá lett a békeszerződés alapján létrejött független magyar államnak a nemzetközi viszonylatokba való bekapcsolása és ezt a munkát, mint külföldön mindenütt, úgy Magyarországon is az állam és a társadalom együtt osztották meg. A mai külpolitika ugyauis nem elégszik meg többé a kancelláriák munkájával, hanem azt demokratikus irányban igyekszik kiépíteni és a külpolitikai helyzet teljes megismerésére nevelt közvéleménnyel alátámasztani. Nem értjük itt azon társadalmi szervezeteket, melyek az utolsó másfél év alatt létrejöttek, hanem értjük azon előkelő és komoly szervet, mely a külföldi társas szervezetekkel egybekapcsolódva egyrészt a külügyek tanulmánya iránt jelentkező komoly érdeklődést kielégíteni, másrészt a nemzetközi értekezleteken az egyes kancelláriák munkáját harmóniába hozni és a sokat szenvedett emberiség részére a jól megérdemelt, igaz és tartós béke útját előkészíteni törekszik. Ma Európának egy szerencsétlen szerződés- halmazatból álló nemzetközi alkotmánylevele van, ez alkotmánylevél értelmében és annak biztosítása végett ae államok fölött egy államközi szerv, a Nemzetek Szövetsége alakult, mely az egyes államok kancelláriájára és azok mellett egy-egy nép- szövetségi és külügyi társaságra támaszkodik. Kancellária és társaság tehát harmonikus egészet kép íznek és egymást akként egészítik ki, hogy a valóságban két Népszövetség van: egyik az államok és kancelláriák szövetsége (Saciété des Nations,) másik a társaságok unió ja (Union des Associations pour la Société des Nations.) Az előbbinek székhelye Genf, az utóbbié Bruxelles, mindkét Népszövetség főtanácsai (conseil général) időről- időre máshol üléseznek, a hivatalos Népszövetség közgyűlésének (assemblée) székhelye Genf, az utóbbié váltakozó. Franciaországban a külügyminisztérium mellett létesített népszövetségi társaság elnöke Bourgeois Leo, a senatus elnöke; Belgiumban Deseamps báró senator; Angliában Grey viscount volt külügyi államtitkár; Spanyolországban llomanones gróf volt miniszterelnök ; Amerikában Taft volt köz- társasági elnök ; Magyarországon az elnöki méltóság betöltésekor a párisi magyar békedelegáció elnöke, Apponyi Albert gróf felé fordult az osztat-f lan bizalom és igy alakult meg 1920 április 18-án a Magyar Külügyi Társaság. Célja egyrészt felkelteni a komoly érdeklődést a külügyi kérdések iránt, másrészt elvállalni Magyarország képviseletét a népszövetségi egyesületek uniójában. A társaság irredentizmussal nem foglalkozik, a trianoni békeszerződés alapján áll. Hivatalos közlönyei a Külügyi Szemle évnegyedes és a Külügyi Értesítő havi folyóiratok. A társaságnak ez idő szerint hat különböző osztálya van. A népszövetségi osztály a társaság politikai ügyeit intézi, elnöke Apponyi Albert gróf, az osztály rendszeresen képviseli a társaságot a külföldi viszonylatokban és a világ összes társszerveivel kapcsolatban áll. A nemzetközi jogi osztály a nálunk teljesen elhanyagolt nemzetközi jog művelését és oktatásának reformját tűzte célul, jelenleg alakulóban van. A közgazdasági osztály elnöke Popovics Sándor volt pénzügyminiszter, az osztály február óta magas színvonalú előadásokat és ankétokat tart, melyeken az ország összes pénzügy- miniszterei és közgazdasági kiválóságai reszt vettek. A társadalmi osztály a nemzetek közeledése és jobb megértése végett bizottságokat alakit, igy alakult meg legújabban a francia-magyar bizottság, élén Bethlen István gróffal, az angol-magyar bizottság, élén Andrássy Gyula gróffal, az olasz-magyar bizottság élén Berzeviczy Alberttel, az amerikaimagyar bizottság élén Apponyi Albert gróffal. A történelmi osztály a magyar külpolitika történetének művelését tűzte célul, elnöke Klebelsberg Kunó gróf. A tudományos és művészeti osztály a magyar értelmiségnek az egész világ értelmiségében való elhelyezkedését tartja nyilván, elnöke Berzeviczy Albert, az Osztály szorgalmazza tudományos attasék kiküldését, a csereprofesszorok intézményét, külügyi seminariumot tart fenn és egy a jelen külpolitikával foglalkozó kortörténeti gyűjtemény felállítását vette tervbe. E nagy és előkelő programm az ország legkiválóbb erőit egyesíti abban a hatalmas munkában, melyet az uj Magyarország nemzetüózi elhelyezkedése és a magyar külpolitikáuak egy minden tekintetben tájékozott közvéleménnyel való alátámasztása igényel. A párisi magyar béke- delegáció helyét tehát egy uj szerv vette át, mely 1921. március 26. a harcot politikai térről a kultúra terére vitte át, mert a mai küzdelem a 'kultúra harca és a magyar nemzet kezében a munka, haladás és kultúra oly kalapács, melynek ütéseit az ellene felgyűlt rossz- indulat uem fogja elviselni. Az a komoly és növekvő érdeklődés, mely a társaság munkáját kiséri, biztató jel arra, hogy rövid időn belül képzett és szakavatott nemzedék és helyesen tájékozott közvélemény fog rendelkezésére állani a magyar külügyi hivatalnak és a magyar külpolitikának. II. Magyarország külpolitikai helyzetét a trianoni béke szabta meg és azért a magyar külpolitikai tájékozás alapját első sorban a trianoni békeszerződés megalkotásának, természetének és jövőjének megismerése és tisztázása képezik. Talán különösen hangzik, ds hova-tovább bizonyossá lesz, hogy a trianoni statuiquoért a felelősség nem a magyarországi nemzetiségeket, hanem azon külső tényezőket terheli, melyek a nemzetiségek elszakitását tervbe vették, végrehajtották és a területi elhatárolást már 1915-ben oly pontosan állapították meg, hogy a trianoni szerződésben leirt határokat már akkor kilométernyi pontossággal megtaláljuk azon angol—francia csoport (Danis, Seton-Watson stb.) 'kiadványaiban, mely a német világhatalom megdöntésének nagy munkájában Ausztria-Magyaroszág feldarabolását illetőleg a vizsgálódás, informálás és irányítás munkáját magának igényelte. A magyarországi nemzetiségek a külső formát, a szentesítést adták meg azoknak, kiknek arra szükségük volt. Az 1918. évi november hó 3-iki padovai fegyverszüneti szerződés szerint a volt kettős monarchia képe akként alakult ki, hogy a lengyel, ruthén, olasz és dalmát-bosnyák területek lekapcsolásával helyreállt azon osztrák-c3eh-ma- gyar alakulat, mely 1526-ban Habsburg Ferdinánd- nak osztályrészül jutott éa melyben Magyarország ezeréves határait változatlanul megtartotta. E statmquo homlokegyenest ellenkezett ugyan Magyarország felosztásának terveivel, de a padovai egyezmény az entente kezeit megkötötte és katonai megbízottait már nem dezavuálhatta többé. Csak egy megoldás volt lehetséges: az, hogy a magyar kormány Magyarország megbízottait dezavnálva maga tolja félre a Magyarország területi épségét biztositó egyezményt és nyissa meg az utat egy uj megállapodás, határait a felosztást igénylő államok haderői előtt. És a forradalmi kormány erre vállalkozott. Ma még tisztázásra vár ugyan, hogy voltaképen kinek az útmutatása szerint ment Belgrádba, de az kétségtelen, hogy mintán a padovai egyezmény alapján álló nemzeti hadsereget lefegyverezte, az 1918. évi november 8 iki belgrádi fegyverszüneti szerződés a padovai egyezményt oda módosította, hogy Magyarország megnyitotta határait. Amint a formaság megtörtént, már másnap, november 9-én a szerb királyi csapatok, 11-én a cseh köztársaság csapatai, 13*ánaromán királyi csapatok átlépték a határokat. A megszállást és birtokbavétele pedig az ententehatalmak 1919 évi január hó 18-isi jegyzéke azzal indokolta meg, hogy »a legyőzött Magyarország kérte, hogy * le- tehesse a fegyvert és a győzedelmes Eotente a magyar terület egy részének megszállását követelte, hogy védekezhessék esetleges támadások ellen« (Vyx alezredes jegyzéke a magyar kormányhoz 1919. évi január hó 18 ) Ennél jellemzőbb Ítéletet a forrádalmi kormány eljárása fölött senki sem mondhatna. És igy jött létre a trianoni béke és igy jött létre* Csonka Magyarország oly határokkal, melyek a bevonult haderők részére a további előnyomulást, Budapest megszállását lehetővé, a magyar államra nézve viszont a katonai védekezést és a határozott irányú külpolitikai tájékozódást, valamely irányzathoz való csatlakozást lehetetlenné tették. A magyar külpolitika feladata tehát nem a szövetkezés volt, hanem a várakozás. A várakozás egyrészt azért, mert megmentett erőit kockára nem tehette, másrészt pedig, mert azok a nagy természeti és történelmi erők, melyek a népek sorsára befolynak, nem szüutek meg és továbbra is ellenállhatlanul fogják éreztetni döntő hatásukat. Magyarország a trianoni béke óta pártatlanul és a reá erőszakolt nyugalommal nézte, mint torlódnak körülötte azok a hullámok, melyek ma már oly nyomással gravitálnak a délkeleti kontinens központja felé, hogy egész Európa sorsa hova-tovább Magyarország sorsától függ, mely egy évezreden át nem tévedésből és wem véletlenül, hanem nagy morális erők rezultánsaként az európai államrend szilárd pillére volt. A trianoni szerződés célja pl. köztudomás szerint a Németországgal szövetséges osztrák-magyar nagyhatalom megdöntése és felosztása volt. Németország ma egyáltalában nem az a hatalom, • '
