Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-03-26 / 25. szám
1921. március 26 Békés 3 mely a ráerőszakolt helyzeten a legkisebbet változtatni tudna és a régi német szövetségről szó sem lehet. Az entente azonban elszámitotta magát azzal, hogy Ausztriát nemzetiségi tartományaitól megfosztva németté tette, mert ezáltal egy helyett két német államot alkotott meg, melyekre nézve az egyesülés oly természetes és nemzeti feladat, melyet a legnagyobb katonai nyomással is csak kitolni lehet, de megszüntetni alig sikerül. Amig a francia faj az elmúlt évtizedben 9 millió háborús és természetes haláleset következtében pótolhat- lanul megfogyott, Ausztria és Németország egyesülése által 70 milliós németséggel találja szemben magát, mely máris egy jövő katasztrófa rémét festi a franciák elé. Ha Németausztriának Németországgal egyesülni nem szabad, akkor meg kell egyeznie Magyar- országgal és a francia politika két év óta teljes gőzzel dolgozik azon, hogy az általa széttört Ausztria-Magyarországot gazdasági alapon visszaállítsa. Itt azonban még nagyobb akadályokra talált, mert a csehek, kik a trianoni statusquoban érdekelt népek között egyedül képviselték a szláv fajnál oly kiváló konstruktiv tehetséget, az orosz határtól északi és nyugati Magyarországon át a jugoszláv föld és az Adria felé egy cseh-szláv korridort alkottak meg, mely az akkor (1915) még cári Oroszország előtt cseh területen át nyitott utat a Földközi tenger felé. A trianoni statusquo tehát a cseh-szerb érintkezésre épült, melynek centrumát a csehek azzal igyekeztek megerősíteni, hogy a korridor nyugatmagyarországi részét Ausztria részére igényelték, hogy az a gyönge Ausztria kezében Csehország gazdasági, politikai és katonai ellenőrzése alá kerüljön. Innen van az, hogyha Nyugatmagvarországot Ausztria átvenni vonakodnék, akkor Csehország és Jugoszlávia csapatai szállják meg és adják át a végtelenül gyönge osztrák államnak, melynek testén át a korridor délen a Földközi tengerhez, északon pedig Oroszországba vezet. A nyugatmagyarországi kérdés azonban Ausztriát és Magyarországot egymástól elidegenítette és ezzel a trianoni szerződés malomkövek közé került, mert ha Németausztria sem Németországhoz nem csatlakozik, sem Magyar- országgal meg nem egyezhet, akkor el kell pusztulnia. Ez a pusztulás vetette elő árnyékát akkor, amikor a jóvátételi bizottság Bécsben megjelent és az entente követeléseit átnyújtotta, mert Ausztria állami függetlenségének elvételét, önállóság helyett a teljes nyomorból való megmentését, nemzetközi közigazgatást kért, mire a jóvátételi bizottság kénytelen volt eltávozni. Ausztria halála nem befolyásolhatta Csehország terveit és 1920 nyarán létre jött a kis entente, mely az állandó blokáddal puhított, Csonka Magyarországot katonai megszállással fenyegette meg. A szövetség azonban éppen ezzel az entente vágyainak vágyát, a volt kettős monarchia népeinek békés egyesítését tette lehetetlenné, mert végső célul béke helyett a háborút tűzte ki. Belső felépítésében sem volt erősnek mondható, mert a valóságban csupán a cseh és jugoszláv államokból állott és C3ak 1920 végén, a rapallói szerződésben került mögéje Itália, mely Ausztria és Magyarország egyesülésétől Dáltirolt és Triesztet féltette A prágai terv szerint Lengyelország és Románia is hivatalosak voltak, de azok keleti határain éppen 1920 nyarán egy uj háború pontja épült ki, mely egész figyelmüket lekötötte. Rájok nézve a Kassán és Pozsonyon át az Adria és Belgrád felé haladó korridor egyébként is az orosz hatalom előnyomulását és a bekerítést jelentette és Franciaország minden erejét latba vetette, hogy a bizonytalan értékű cseh és jugoszláv hatalmak helyett a lengyel, magyar és román államokból a francia hegemónia védelmére szükséges európai korridor alakuljon, mi a cseh- orosz korridor elejtését jelentette. Magyarország azonban figyelő állását nem hagyta el és az elkövetkező események teljesen igazolták. A trianoni szerződésben rögzített határai 1921 elején a valóságban köröskörül megmozdultak és egy uj európai rend hullámai verik az erőitől megfosztott Csonka Magyarországot, mely a viharok közt megfogyott erőivel is ezeréves múltjának szilárd alapján áll. Wrangel tábornok csapatai vereséget szenvedtek és a Balkán félszigeten nyertek elhelyezést, hol az orosz befolyás megnövekedett. A szláv hatalmak végre megvetették lábukat a Földközi tenger mellett és ez a hatalmak uj csoportosulását vonta maga után. Mig Lengyelország és Románia keleti határaikon a vörös hullám ellen védekeznek, addig Románia nyugati és déli határain fehér Oroszország helyezkedett el és konditotta meg a harangot a párisi szerződések fölött. A hatalmak, melyek Stambult elvették, ma sietnek a fogoly kalifának visszatéríteni és magok hívták Parisba Törökország békedelegátusait, hogy adják elő kívánságaikat ott, hol addig némaságra voltak kárhoztatva A sévresi szerződés revíziójával párhuzamosan Montenegró üzent hadat Szerbiának és mig i cetinjei kormány szerbellenes jegyzékeit Róma nyomja és terjeszti, Montenegró mögött már feltűnik Itália, mely a rapallói szerződést elejtve védekezik a szláv előnyomulás ellen, mely lábát az Adria mellett megvetette és Itáliát pusztulással fenyegeti; Itália mögött pedig Anglia körvonalai bontakoznak ki, mely az adriai összeköttetés elvágásától fél és igy sorakoznak egymás mögé az entente hatalmai azon szerződések ellen, melyeket magok alkottak meg. Valamennyien érzik annak az erős Magyar- országnak hiányát, mely 1878-ban az orosz előnyomulást megállította és kétségtelenül legjobban érzi ezt Románia, mely a szláv hatalmak malomkövei közé került és melyre az uj helyzet, mint latin alakulásra, pusztulást jelent. Egyenkint elpusztulni mindkét faj részéről politikai hiba volna : együtt védekezni a trianoni béke alapján alig lehet. Minél erősebb lesz a szükség, mely a magyar és román fajt egymásra utalja, annál gyengébb lesz tehát a békeszerződés, mely elválasztja őket. Mert a mai Magyarországnak a Bilkán félszigettel érintkező határai nincsenek többé, ha pedig erre támaszkodva egy magyar kormány valamikor a balkáni kérdésben az érdektelenség álláspontjára helyezkedik, az Romániára nézve katasztrófát jelent. Nem bocsátkozunk jóslásokba; megfigyeléseink érdektelenek és politikai célt nem szolgálnak. Az fontos és szükséges, hogy mindenki tudja, hol állunk ma és hogy hová sodor a holnap. Mert annak ellenére, hogy a békeszerződés a csonka nemzetet rögzítette, a föld tovább forog. Mi egy helyben maradtunk, de az európai rendszer oszlopai megmozdultak; agyagra építették őket, le kell omianiok. Diplomata. A budapesti reformátusok Baltazárék ellen A budapesti református egyház legkiválóbb vezérférfiai tegnapelőtt harmadszor gyűltek össze, hogy hallassák tiltakozó szavukat azok ellen a felforgató törekvések ellen, amelyeket az utóbbi időben éppen a kálvinisták egy tiszántúli töredéke indított meg a keresztény 8 ezáltal a református egység megbontására is. A tegnapelőtti tanácskozáson előbb Szilassy Aladár belső titkos tanácsos, később Kovácsy Sándor, a budapesti református egyház főgondnoka elnökölt s a kálvinisták vezérei közül megjelentek ezen az értekezleten Fáy Gyula, Szászy Béla Viczián István államtitkár, Halász Lajos főügyész, IÍ03vay Lajos ny. államtitkár, D irányi Gyula, Barnát István, Szász Károly és Némethy Károly belső titkos tanácsosok, Pálóczy- Horváth Zoltán, György Endre, Gonda Béla, Hamar István és Bilkei-Pap István teológiai tanárok, ge8ztelyi Nagy László dr., Somogyi Gyula és mások. Az értekezleten Sigrai Pálnak és Ballagi Aladárnak ezt a határozati javaslatát fogadták ei: »Az Ur gondok és szenvedésekben gazdag 1921. esztendejének március havában összegyűlt református hívek egyházuk szomorú helyzetének javítását véve célba, kijelentik, hogy minden tőlük telhetőt hajlandók és készek megtenni azért, hogy az egyéni hit és önzetlen vallásos érzület megerősödvén, a magyar református egyház újjászületése előkészíttessék s ez utón a lelkek megbontott harmóniája és nyugalma helyreálljon. Meg vannak győződve, hogy ennek a munkának sikere, uj erőket állítva a küzdelembe, jelentős mértékben fogja előmozdítani a mindenekfelett álló nemzeti újjászületést és a jobbak törekvéseinek sikerét a rombolás és pusztítás erőivel szemben. Yis8zautasitanak ennélfogva minden olyan törekvést, amely a református hívek átcsábítására, a református egyház törvényes jogainak csonkítására és belső erejének gyengítésére irányul. Határozottan állást foglalnak és minden törvényes eszközzel küzdeni fognak mindama törekvések ellen, melyek a református egyházat vagy híveit destruktív irányba akarják terelni. Ehhez képest kárhoztatják a szabadkőművességnek okiratilag bizonyított romboló irányzatát és minden olyan irányzatot, amely nem helyezkedik teljeB határozottsággal a nemzeti és keresztyén gondolat alapjára. Szeretett hazájukat és egyházukat féltő aggodalommal meg- állap'tják, hogy a tiszántúli református püspök ezekkel az elvekkel szembehelyezkedett. Egyúttal azt a meggyőződésüket f-jezik ki, hogy egyházuk lelkészei akkor szolgálják legigazabban és legsikeresebben a haza és egyházuk ügyét, ha nemes feladatukat hivatásuk körén balül maradva teljesítik. Mozgalmuknak az egész református egyházra való kiterjesztése és erősebbé tétele végett felhívják a református egyház biveit, férfiakat és nőket egyaránt, hogy a mozgalomhoz csatlakozzanak, erre való készségüket kijelentsék s a maguk körében a nagy cél érdekében híveket és dolgozó, áldozni kész pártolókat szerezzenek. H I BE K. Napok. Vannak napok, Szivünkben boldogság virul, Kacaj csilingel, Az arcunk reményben pirul, Gyönyörű minden. Nevet a lég. meleg a föld, Pompázva nyit ezer virág, A lelkünk virágos kertjében Mienk — mienk a nagy világ. Vannak napok, Gondfátylak árnya ránk borul. A nap sugára Súlyos felhők mögé vonni Bús éjszakára. Süvít a szél, sötét az ég. Az önbizalmunk oly kevés, Fájó, nehéz a bánat-álom, Nem is jöhet már ébredés Örömnapok . . . Bánatnapok . . . Miq lassan elmúlik az élet. s*m. Március 30. Messze időkre emlékezetes dátum lett ez a ftap Gyula városának és Békésmegyének történetében. A letiport, kifosztott országunk első lélekzetvételei nyomán ezen a napon ért el hozzánk az első üdítő magyar levegő. — Tizenegy hónapig tartott kínos idegen uralom után újból szabad lett a mi legszűkebb hazánk. Ne feledjük el e napot soha, emlékeztessen minket és minden jövő nemzedéket a haza iránt tartozó szent kötelességeinkre. Az első évforduló napján fényes ünnepséget rendez a város lakossága. Az ünnepély programmját vármegyénk főispánja, dr. Egán Imre állította össze és az ő fáradhatatlan buzgóságát dicséri a műsor nagyszerűsége. Reggel 7 órakor zenés körmenet lesz bandériummal. Fél 9 órakor a református templomban lesz hálaadó istentisztelet, utáua egynegyed 10 órakor pedig ünnepies Te Djum a kath. anyatemplomban. Tíz órakor ünnepély a vármegye- háza előtt levő téren az összes hivatalok, testületek és iskolák részvételével. — Az ünnepély a Himnusz eléneklésével veszi kezdetét, utána dr. Egán Imre főispán mond megnyitó beszédet. Ezután dr. Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző, Ilosvay Gusztáv ny. államtitkár, a Védő Ligák szövetségének elnöke, dr. Héjj Imre nemzetgyűlési tag, dr. Pongrácz Aladár a Tevéi nevében és Kuthy Dezső evang. lelkész a Földműves Szövetség nevében mondanak beszédeket. Déli 12 órától 1 óráig az Erkel Ferenc téren, délután 4 órától 6 óráig pedig a Göndöci-kertben lesz térzene. Este 7 órakor hangverseny és bál a vármegye- házán, bál a Polgári Körben és a Göndöci-kerti pavillonban. A hangverseny és bálák tiszta jövedelme részben az elesett gyulai hősök emlékére állítandó emlékmű költségeire, részben az Erdélyi Székely-Magyar Szövetség céljaira fog fordittatni. A hangversenyre számozott jegyek előre válthatók Dobay János könyvárusnál. Dokiorrá avatás. Dr. Schmidt Gézát városunk szülöttjét a budapesti egyetemen folyó hó 19 én államtudományi doktorrá avatták. Uj törvényszéki elnök. A gyulai kir. törvényszék vezetésével az igazságügyminiszter dr. Szakolczay Lajos menekült aradi kir. törvényszéki elnököt b zta meg. Az uj elnök ezidőszerint Nyíregyházán tartózkodik és valószínűleg az ünnepek után veszi át a törvényszék vezetését. Uj orvos Ifjabb Follmann Jánost, dr. Foil- mann János ügyvéd köztiszteletben álló polgártársunk fiát e hó 19 én avatták a budapesti egyetemen az összes orvostudományok doktorává. Szívből gratulálunk! Az állami polgári leányiskola által március hó 16 és 17-én a »Király« mozgóban rendezett irredenta ünnepélyen a következők fizettek felül: dr. Egán Imre főispán 100, Németi József 50, dr. Major Simon 40, Frattini János 30, Geist György, Gremsperger Pál, Schneider Ilona 20—20, id. Makrai Sándor 10 koronát. A főpróbán felülfizettek : Adler Erzsiké és Terényi Gedeonná 20—20 koronát. A felülfizetéaekért hálás köszönetét mond a tanári ksr.
