Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-11-02 / 88. szám
2 Békés 1921 november 1. Belpolitikai hírek. A nagy antant Jegyzéke a magyar kormányhoz Az antant hatalmak budapesti követei gróf Bánffj Miklós külügyminiszternél írásbeli jegyzéket nyújtottak át, mely azt tartalmazza, hogy a nagykövetek tanácsa megelégedéssel veszi tudomásul a magyar kormány által elért eredményeket, mert megakadályozta IV. Károly király trónfoglalási kísérletét, mely Középeurópa békéjét másodízben fenyegette. A nagykövetek tanácsa felszólítja a budapesti kormányt, adja át a király személyét az angol fíottila parancsnokságának, aki jelenleg Budapesten tartózkodik és parancsot kap arra, hogy a szövetséges nagyhatalmak nevében a király védelméről gondoskodjék mindaddig, mig a nagyhatalmak a király végleges tartózkodási helyéről nem döntenek. A tanács a magyar kormányt egyúttal emlékezteti a legutóbbi közlésekben foglaltakra és hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a király trónvesztése haladéktalanul kmondassék. A jegyzéket az antant nagyhatalmak Magyarországon levő diplomáciai képviselőinek konferenciája nevében az angol, francia és olasz ügyvivők írták alá. Ugyancsak megjelentek a külügyminiszternél a. csehszlovák köztársaság, a jugoszláv és román királyság követei, akik szóbeli előterjesztésben követelték a Habsburg-ház trónfosztásának kimondását. Halottak estéje. Csípős hideg szél fuj, a fák levelei hullanak, a nap bágyadt fénye nem sugározza az éltető meleget, a nagy természet elhalt és várja, hogy ráborítsa szemfedőjét, a fehér hólepelt, a küszöbön álló tél. Itt van Halottak napja. A természeti törvény általános érvényénél fogva megszokott dolog, hogy minden született, embernek meg kell halnia. Az életet kioltó halál titokzatossága felett a megélhetésért robotoló ember nem is ér rá gondolkozni. Sőt egy-egy haláleset — ha nincsenek vérszerinti rokonság által érdekelve — szinte alkalomszámba megy, és a temetésen megjelenni szórakozásul szolgál. Pedigja halál mély értelmű fcnagy dolog. Anyagilag véve a földi életben egy szükséges kiegyenlítő tényező, 6gy megnyugtató földi igazságszolgáltatás, melyben szegény és gazdag, szolga vagy király, bankár vagy koldus földi élete egyenlő végzetre talál. Amint öntudatlan az ember születésekor, éppen olyan a halál percében is. A bölcső és koporsó közötti életszak az, ami az szerkesztették, Pálffy vállalta el a március 15. cimü, mérsékelten radikális lap szerkesztését, melyet lobogó lelkesedéssel és bátran ugyan, de emellett igazságos kritikai éllel és körültekintéssel vezetett. Mivel lapjában Kossuthot, mint akkor már kormányzót is megtámadta — és pedig az utókor higgadtabb ítélete szerint nem alaptalanul — lapja betiltatott, őt magát pedig Szegedre fogságba vitték. Börtönéből azonban az oroszok közeledésekor Görgey intervenciójára 1849-ben, a világosi fegyverletétel előtt kiszabadulván, tanácsosabbnak látta külföldre menekülni. A forradalom lezajlása utáni általános amnesztia rendeletben bízva, csakhamar hazajött, de itthon az abszolút kormány elfogatta és Bud- weisba internálta, de két év múlva szabadon bocsátotta. 1850-ben jelent meg újból egy beszély gyűjteménye Egy földönfutó hátrahagyott novellái címen, amit a magányban irt és ami egyike legsikerültebb szerzeményeinek. Az elnyomatás éveiben ismét a hirlapirás mezején találjuk előkelő pozícióban és az irányt változtató politikusok elleni kérlelhetetlen harcban. De emellett egymásután születnek regényei: A fejedelem keresztleánya, Attila Isten ostora, Egy kastély az erdőben, A szebeni ház, Erzsiké kisasszony profeszorai, emberi életsorsot megkülönbözteti és az embereket e földön egymással szembehelyezi, annyi bűnnek, gonosz indulatnak eredő oka és okozata. A halál mindent kiegyenlít. Da a földi élet ellentéteinek kijavítására a hit reméli a megígért jobb hazát, a tulvilági életet, hol az evangélium dnsgazdaga és nyomorult Lázárjának sorsa kicseréltetik. A természet haldoklik őszkor és ráboritja hideg 8zemfedöjét a tél. De a tél nem örök és utána uj tavasz derül, a sir sem örök, mert falviról még egykor a viszontlátásnak hajnala és a feltámadásnak reggele. H I ffi E ■ Hl IMI « \ Halottak. Tizen voltak. Valamikor tizen voltak azok az ifjak, akik egy félig halott nemzetet uj életre ráztak. Most tizen voltak, akik egy temetkezni készülő nemzetnek előre a sírjába hullottak. Ti boldogok, kiknek halála egy perccel megelőzte nemzeteteknek halálát. Ti még azt hittétek, hogy becsülettel haltok meg, mi már tudjuk, hogy ez is megtagad- tatott tőlünk. Meghaltatok az adott szó szentségéért, akkor, amikor az egész viiág azt kívánta, vajha ne tartanák meg ezt az adott szót. Örök nyugalomra mentetek, hogy egy pillanatnyi nyugalmat szerezzetek, azután pedig egy soha nem látott bizonytalan helyzetet segítsetek felidézni. Hova tegyünk benneteket ennek a nemzetnek Patheonjában ? Mit írjunk a ti sírköveitekre ? Egy nagy kérdőjelet kellene reájuk vésetnünk, mely azt jelentené, vájjon lesznek-e még, maradtak-e még e hazában áldozatkész ifjak, kik az első szóra viszik életüket, ifjúságukat a tüzbe, a halálba ? Halottak napja a Hősök temetőjében. A gyulai Ssentháromság temetőben fekvő katonasi- rok szépen rendbehozattak, minden sir egyenlő kőoszloppal lett ellátva és csinosan felhantolva. A katonasirokuál Mindszentek napján délután az egyházi körmenettel egyidőban alkalmi megemlékezést tart a hadisirokat gondozó szervezet. A gyulai ágostai evangélikus egyház nov. hó 6-án délelőtt 9 órakor a Károlyi Sándor-utcai állami elemi iskolában Istentiszteletet tart. Anya és grófnő, Ne hallja hírét az anyjának, Egy leány, mint özvegy asszony, A Dabóczy család. Legutolsó 2 kötetes munkája: A mérnök regénye cimü volt/ melylyel akadémiai jutalmat is nyert. Irodalmi érdemeit az összes tudományos és irodalmi társulatok honorálták, amikor tagjaikká választattak. Gyulai Pál, a legelső magyar mü- biráló, különösen kedvelte Pálffy költészetét és őt tartotta a legnagyobb magyar regényírónak, különösen kiemelte alakjainak pompás jellemzését, nyugodt, tiszta stiluöát és meséjének természetes szövését. Pálffy Albert mindig kedvesen emlékezett szülővárosára és hajlottabb korában is többször ellátogatott Gyulára, rokonához néhai Dömény Lajos takarékpénztári pénztárnokhoz. Ilyenkor mindig felkereste az ő egyszerű és máig ugyanazon állapotban létező szülőházát. Városunk derék szülötte egyik oszlopos tagja a magyar irodalomnak, a közművelődésnek, működésével beírta nevét az irodalomtörténetbe és mindenkori büszkesége marad szülővárosának. Meghalt 1897. évben, december 22-én. Legyen felette könnyű a. föld, mely hamvait borítja, melynek szabadságáért oly sok munkát és lelkesedést áldozott. Sí. L------- ) Kö rmenet a temetőkbe. A halottak emlékezetére a temetőkbe szokásos körmenet Mindenszentek napján kivételesen délután fél 3 órakor kezdődő vecsernye végeztével, tehát délután 3 órakor indul az anyatemplomból a Szentháromság temetőbe, a Józsefvárosi templomból pedig a Szent József temetőbe. Halottak napján az összes elhunytakért mondandó gyászmise reggel 3 órakor lesz az anyatemplomban és ugyanakkor a Józsefvárosi templomban. A sírok kivilágítása. A sírok diszss kivilágítását Budapest főváros — a világitó anyagokban való hiányra tekintettel — megtiltotta. Ismételt kérelemre meg engedve lett, hogy a Sírokon egy-egy láng elhelyeztessék. A nemzet halottainak temetése. A budaörsi sajnálatos testvérharc 10 áldozatát, jórészt egyetemi hallgatókat mint a nemzet hallottait, nagy gyász és katonai pompával temették el Budapesten. A temetésen maga a kormányzó ő főméltósága is részt nett, a kormányt a miniszterelnök és kilenc miniszter képviselte. Részt vett a főváros vezetősége is. Közönség óriási számban sareglett. A halott ifjakat a rákosi temetőben helyezték örök nyugalomra. Vitézi telekbeiktatás. Szarvasról jelentik, hogy ott ivasárnap iktatták be tizenhat kataszteri holdas telekbe vitéz Nemes Gyulát, aki ez idŐ3zerint szegedi tűzoltó. A földet gróf Bolza Géza ottani nagybirtokos adományozta. A közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottakat illetőleg korábbra kelt, de felfüggesztett azon rendelkezés, hogy a kedvezményes ellátás ellenértékét készpénzben fogják megkapni, a folyó év végéig felfüggesztve marad. A »Budapesti Közlöny« vasárnapi száma közli a miniszter- elnök rendeletét, mely szerint 1921. évi november és december hónapokban az összes tisztviselők és közalkalmazottak, akár városokban, akár községekben laknak, kivétel nélkül csakis természetben kapják az élelmiszereket. Békésről értesülünk, hogy Márk Eadre a debreceni református egyház főgondnoka és dr. Lenz Géza egyetemi tanár a debreceni ősi református kollégium javára propaganda ünnepélyt és ezzel kapcsolatban gyűjtést rendeztek, melynek tekintélyes anyagi eredménye lett. Aranykivitel Erdélyből. A románok a hu- nyadmegyei 12 apostol bányában termelt aranyat Angliába és Belgiumba adták el, hogy újabb időben csökkenő valutájukat színvonalon tarthassák. Az eladott arany »ulya 900 kilogramm. Románia azonban nemcsak természetben, hanem búzában is szállít aranyat, mert Franciaországnak eddig közel 4000 vagonnal adott és még 8000 vagonnal maradt adós. Időjárás Az ország különböző vidékeiről beérkezett jelentések szerint a legutóbbi esőzések országos jellegűek voltak és általában legalább 20 milliméter volt a csapadék. Az esőnek óriási jelentősége van, msrt az eddig elvetett gabona kikelését és a további vetést lehetővé teszi. Jóslat: Enyhébb idő és helyenkint eső várható. A gyulai nőegylel 1921. november 6-án, azaz vasárnap délután 3 órakor Gyulán, a nőegylet házában tartja évi rendes közgyűlését a szokott tárgysorozattal, amelyre az egylet tagjait tisztelettel meghívja és a megjelenésre kéri: özv. gróf Wenckheim Frigyesné egyleti elnök, özv Fábry Mártonná alelnök. Eljegyzés. Borsodi Vaddszy Birit Árpádhalmáról eljegyezte Gyulai István hentesmester. Jótékonyság. Varga József gyulai lakes, a Reisner-féle malom tisztviselője Gyula város szegényalapja javára 50 korona adományt adott át szerkesztőségünkben, mely összeget rendeltetési helyére juttattuk. Halogén fogápoló szerek, Najád-krém és piperecikkek, Kölni viz és illatszerek, pipere- szappanok Brázaynál készülnek. Ragaszkodjunk BRAZAY- gyártmányokhoz.
