Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-11-02 / 88. szám
1981. november 1. Békés 3 Panasz és Védekezés. A gyulai sajtótájékoztató bizottság lapunk mólt számában (86 ) vezércikkünket teljesen, „A király kazaérke&ett“ cimü történeti időrendben egybeállitott tájékoztató közleményt pedig szintén csaknem egész terjedelmében nem véleményezte, vagyis terjesztésre nem ajánlotta, magyarul mondva törölte. Ez utóbbira ■érve neheztelési panaszunk van. Mert ezen történelmi tájékoztató cikket teljesen azonos forrásból és szöveggel valamennyi budapesti lap leközölte^ az megjelenhetett az orosházi és békéscsabai összes lapokban még bővebben és hozzá- toldásokkal is, egyedül Gyulán nem. Ezt csak annyiban nehezteljük, mert a cikk általunk semmiféle sajtóügyi tilalomba ütközőnek nem találtatván, köziéire átadatott és kiszedetett, tehát részünkről nyomdai költségmegtakarítás nem történt. Ellenben történt felesleges költség és munkapazarlás itt, mig Orosházán és Békéscsabán, hol ezen közlemények megjelenhettek, ez nem veszett kárba. Ez a megkülönböztetés nekünk, mint közel 60 éves újságnak, semmi esetre sem szerzett örömet és megnyugvást. Tihany. A bűvös bájos Magyar Tengernek benyúló félszigetén áll a tihanyi bencések közel ezredéves kolostora, melynek sírboltjában alussza álmát I. Endre árpádházi magyar király. E kedves ismerős helynek csöndjét most felzavarta a világhistória váratlan fordulata, az öreg bencéseknek magasrangu vendége akadt: a szomorú sorsú király, akinek országában nincs számára hely és most tanácskozik a nagy antant és a kis antant azon, hogy a magyaroknak ideiglenesen Tihanyba internált, Szent István koronájával megkoronázott királyát véglegesen a világ melyik zugába száműzzék, bogy a középeurópai béke (értsd Csehek, Szerbek, Románok) hamarosan fel ne boruljon ? Statárium A gyulai kir. törvényszék tudomásul adja, hogy Békésvármegye ‘területére a rögtönitélő bíráskodás még mindig fennáll a gyújtogatásra. Eszerint mindenki, aki házat, malmot vagy bármely helyiséget, terménykészletet, erdőt, építési- vagy tüzelő anyagot felgyújt, a rögtönitélő bíróság elé keiül. A bndapesti lapok. A kormány megengedte, hogy tekintettel a rendkívüli eseményekre, a lapok október 31-én, november 1-én és 2-án a rendes időben megjelenhetnek. Az összes budapesti lapok okt. 30-tól az egyenkinti páldányárakat felemeték. A iláv köréből A Máv igazgatósága a kereskedelmi minisztérium hozzájárulásával megengedte, hogy a fuvarlevelek kiállításáért a vasúti alkalmazottak 2 koronát igényelhessenek. Az adógabona váltságár elleni íelebbezés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter megjelent rendelete szerint, mindazok a 100 holdon aluli termelők, akik annak idején elmulasztották az adógabona váltságár kiszabása tárgyában hozott, akár az első, akár a másodfokú határozatot meg- felebbezni, a jelen rendeletnek a községben (városban) történt közhirrétótelétől számított 15 napon belül, kivételesen igazoló kérelemmel kapcsolatos felebbezéssel élhet. A felebbezést a községi elöljáróságnál írásban kell benyújtani, de ugyanott előterjeszthető szóval is. Az utóbbi esetben felebbezést rövid indokolással, hivatalból és díjmentesen jegyzőkönyvbe kell foglalni. Kivételesen felebbezéssel élhet az a (akár 100 holdon felüli, akár 100 holdon aluli) termelő is, aki az elsővagy másodfokú véghatározat ellen azért nem * felebbezett, mert a hátralékos adógabonájának az idei termésből való beszolgáltatására vállalt kötelezettséget, ha be tudja bizonyítani, 'hogy a gazdaság sérelem nélkül arra képtelen. Arra a termelőre, aki a kötelező nyilatkozatot a váltságár kiszabása előtt tette meg és most kötelezettségének nem tud eleget tenni, a váltságárat haladék haladék nélkül ki kell szabni. A váltságárat kiszabó véghatározat ellen halasztó hatállyal való felebbezésnek van helye. Meghívó az első gyulai müjéggyár R.-t, 1921. évi november hó 7-én délelőtt 10 órakoi •tartandó rendkívüli közgyűlésre. Tárgy: Határozat hozatal a R.-t. további fennálásáról vagy feloszlatásáról. A használhatatlanná vált berendezési tárgyak értékesítése. Gyula, 1921. október hó 31-én dr. Csete József b. polgármester. Tüneményes esetek a Aagymagyarvárosban. Az általánosan nyomasztó drágaság súlya alatt mindenkinek azon kell iparkodnia, hogy tisztességes megélhetését lehetővé tegye. Egyik köztisztviselő család is a legsötétebb Mágocsi-utcúban tyúkokat tartott, hogy az ételmaradákok elleuéban tojáshoz, esetleg szárnyas húshoz jusson, hosszú faradságának az volt a jutalma, hogy szennyes kezek és mocskos lelkek az öles palánkkal körülkerített és zárt baromfi udvarból hat tojós tyúkot és egy fajkakast elsuttyantottak. Az ébernek és gyakorlottnak nem tekinthető detektív nemleges jelentéssel fejezte be a nyomozást. Később valami éhenkórász züllött lény a házőrző kutya nyakáról két ízben lelopta az értékes nyakszijakat. — A szerencsétlenség nem jár egyedül, az illető tisztviselő neje az elmúlt pénteken délelőtt 9—10 óra közt egy 7—8 hetes szürke szinü nőstény malacot vásárolt, bezárta azt a gondosan körülkerített külön udvarra s a kulcsokat magához véve nyugodtan távozott a városba, hogy egyéb bevásárlásait elvégezze. D elelőtt 11—12 óra között tért vissza és megdöbbenve tapasztalta, hogy a külön udvar ajtaja rendesen be van ugyan zárva, de a malac — melynek szárnyai^ nem voltak — az aggódva gondos háztnlajdonosok által lelkiismeretesen betéve tartott utcaajtón keresztül eddig meg nem állapítható körülmények között, gyors ütemben eltűnt. Megfoghatatlan jelenség, hogy fényes nappal, rendőrőrszemek közelében sikerüljön bármilyen elszánt betyárnak a báztulajonosok otthonléte idejében a lopás elkövetése. — Ezt sz egyedül álló tolvajlást azonban az államrendőrség már nem nyomozhatja be eredménytelenül, mert, ha még annyira ellenzik is egyes háztulajdonosok, hogy a lakó malacot ne tartson, a lakó vagyona mégsem bitang jószág. Káros a malac előkeritőjének egyszáz korona jutalmat ád s büszkén hangoztatja, hogy »mégis van jogtalan idegen ingó forgalom Gyula városában« habár a detektívek nem veszik észre. Érdekes és igen értékes könyvet kaptunk. Sokszínű művészi boríték lapján a könyvnek az Ooeán hullámzik és dobál egy kis hajót, mely ki- feszitett vitorlával röpül a budapesti partról az Egyesült Államok felé, álombéli partot egy csodálatos szivárvány köti össze s a szivárványból két szó ragyog: »Színházi Elet. A boríték lap kis hajója sok sok könyvet szállít: »a Színházi Elet albumait«, melyek ezt a címet viselik: Magyarok Amerikában. A vaskos album abszolúte nem szakmunka, egy szerkesztő zseniálisan gyűjtött benne össze mindent, ami érdekes, ami speciálisan amerikai és magyar. Az első magyar kivándorlóktól kezdve feljegyez mindenkit, aki valami szerepet vitt az Egyesült Államok gazdasági, politikai, művészeti életében. Mégis — hiszen Incze Sándor a legnagyobb magyar színházi lapnak szerkesztő tulajdonosa — dominál a kötetben a színház és művészet. Da ugyanilyen érdekes része az albumnak sz is, mely életrajzát adja azoknak az amerikai magyaroknak, akik az Egyesült Államokban karriert csináltak. A gazdag és értékes szöveget rengeteg illusztráció tarkítja. A nevezetesebb amerikai magyaroknak színészek, festők, muzsikusok, irók, üzletemberek fényképei, a magyar színdarabok amerikai előadásai, festmények reprodukciói, karikatúrák, gazdag kottamelléklet teszik szinte felbecsülhetetlenül értékessé a »Magyarok Ameri- ban« cimü albumot. Ennek a nagy munkának összeállítása, szerkesztése Incze Sándor érdeme, de teljes elismerés illeti meg munkatársait is, akik gazdag tehetségük legjavát állították az album szolgálatába. Feleky Károly, Lengyel Menyhért, Pásztor Árpád, Jakobi Yiktor, dr. Cserna Endre, Barkó D. Géza, Kende Géza, dr. Baracs Henrik, Reményi József, Kemény György, Pólya László dr., Zerkoiritz Emil, Serly Lajos, Fodor István, dr. Kozma Arthur, Fonyó Aladár, Lengyel István és mások írtak érdekesebbnél érdekesebb cikkeket az albumba. Mint eseménnyel kell foglalkoznunk a »Magyarok Amerikában« cimü kötettel, mely egészen biztosan aj kapcsolatot teremt az ó és az ujhaza között. Aki egy érdekes és magas irodalmi könyvet akar végig olvasni, az rendelje meg a »Magyarok Amerikában« cimü albumot ára 40 korona, megrendelhető a kiadóhivatalban, Budapest, Erzsébet-körut 29. A Színházi Elet előfizetői ingyen kapják az albumot. A Magyar Lányok most megjelent 21. számában Dánielné Lengyel Laura: Nigy idők Nagy emberek és Tábori Pirosnak fordításában megjelenő »Őizirózsa« cimü regényeken kívül Palágyi Lajos irt szép verset Tatsek Anna: Katóka a! konyhában ’ cimü rovatában uj recepteket. Ezenkívül sok aktuális és érdekes cikk gazdagítja a Magyar Láuyok értékes és változatos tartalmát. Az előfizetési dij negyedévre 30 K. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal. Budapest, YI. Andrássy-ut 16. szám. A Magyarság cimü napilap, mely dr. Milo- . tay István szerkesztésében jelenik meg, a keresztény nemzeti irányzat intranzigens képviselője. Elsőrendű Írógárdája, vidéki és külföldi tudósítói a lapot nemcsak elevenné teszik, de jól értesült- ségével mindenkit tud tájékoztatni minden közérdekű eseményről. Előfizetőinek számtalan kedvezményt nyújtás mindenkinek útbaigazítást tanácsot ad szerkesztői üzeneteiben. A lap kiadóhivatala Budapest, YII. Miksa-utca 1 szám. Ingyen küld mutatványszámokat. A Pénz cimü nagy elterjedésnek örvendő közgazdasági hetilap legutolsó száma feltűnést keltő vezércikket hoz báró Szterényi József tollából. A lap további szenzációi; báró Korányi József uj elhelyezkedése a pénzügyi élet terén, Popovics Sándor a Magy. Kir. Állami Jegyintézet kormányzójának nyilatkozata az inflációról és deflációról, valamint az aranyfedezetü jegybankról. Sir William Goode nyilatkozik a külpolitikáról és a magyar jóvátételről. Nagyon érdekes Mayer János államtitkár kijelentése a burgonyazárolásról és Drucker Jenő gazdasági főtanácsos nyilatkozata a f. évi bortermésről és borpia© helyzeté* ről. Ezenkívül terjedelmes cikk számol be a tőzsdei hétről, valamint a közgazdasági eseményről. — A Pénz — az ország legelső és legelterjedtebb pénzügyi lapjának — előfizetési ára egy évre 300 korona. Megrendelhető a kiadóhivatalban Budapest, II,, Lánchid-utca 4. szám. Az Éa Újságom 21. száma ismét szép és gazdag tartalommal jelent meg. Kiemeljük Farkas Pál »Laci Törökországban« cimü elbeszélésének, valamint a »Tárnoki osodakut«-nak folytatását, Pósa Lijosné és Havas István mélyérzésü versét, Somlay Károly állatmese rajzát és Medelényi Béla meséjét. A szerkesztöbáosi a második rejtvénypályázat nyerteseit is közli a kis olvasóival. Az előfizetési dij negyedévre 25 K. Mutatvány- számot ingyen küld a kiadóhivatal, Budapest, Andrássy-ut 16. sz. A Magyar Kép Rákosy Gyula kitünően szerkesztett képes családi lapja legújabb 44-ik számában érdekes fényképfelvételeket közöl & balul sikerült Karlísta puccskísérlet mozgalmas napjaiból, Lujza-rualom égéséről, az Örkényi szüretről 8tb. stb. A szövegrészből kiemeljük Hungarus. Szilánkjait Barcsai Fehér Géza és Yártesy Gyula verseit, Szekér Dániel novelláját, Csorba Ödön és Krecsmarik Endre cikkeit, Gulyás József regényfolytatását, a gazdag hir és gazdaság rovata. A »Magyar Nép« előfizetési ára negyedévre 60 K. félévre 110 K. Egyes szám ára 5 K. Mutatványszámot készséggel küld a kiadóhivatal. Budapest, YIII, Szentkirály-utca 30 szám. Kérjünk és követeljünk mindenütt Brázay ■ készítményeket ! Sósborszeszt, szappanokat, illatszereket csak akkor fogadjunk el, ha Brázaytól valók.
