Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-10-01 / 79. szám
Lili. érf«ljan 99. acái Ciynla» 1921. október 1 Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési knk : Egész évre . . 130 K — f Fél évrs . . «0 K - f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesstőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Debap lines könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza \ Egyes ssása ára 2 korosa. A korona külföldi áresését nem kell valami megmagyarázhatatlan rejtelemnek tekinteni. Az oka, legalább is a legfőbb oka, igen egyszerű. Özön- lik, ömlik kifelé a korona, annyi van odakiinn, hogy százért már nem adnak egy egész svájci szantimot, magyarán fillért. Miért özönlik ki a korona? Nem valami rejtelmes köz- gazdasági vagy pénzügyi politikai folyamat viszi ki, hanem egyszerűen szórjuk, doháljuk valamennyien kifelé. Se szeri, se száma azoknak az áruknak, amiket még mostani nyomorúságunkban sem akarunk nélkülözni és amelyeket csak a külföldről tudunk megkapni. Szeren csétlem megcsonkitottságunk folytán sokkal több mindenért szorulunk a külföldre, mint azelőtt szorultunk, mig régi határaink között -aoltunk. Ez már magában elég súlyos ©k arra, hogy valutánk leromoljék. De ez nekünk nem elég. Nem tudunk lemondani semmiről, amit eddig külföldről kellett behoznunk és amit igen könnyen, vagy igen csekély hazafias önmegtagadással nélkülözhetnénk. Tekintélyes számú csoportjai lakosságunknak, melyekben részint a nemzeti érzés, részint a közgazdasági érzék hiányzik, nemhogy redukálták volna a külföldi áruk behozatalát eredményező igényeiket, hanem még fokozták azokat. A nagy vagyoneltolódások és jövedelmi arányi« anságok, melyek a háború és a forradalmak következtében előállottak, tetemesen növelték azokat a fényűző igényeket, melyeket csak a külföldről importált árukkal lehet kielégíteni. Nem tudjuk, mi okból, de a nyilvánosság elé alig kerülnek adatok, melyek behozatalunk és kivitelünk helyzetét, vagyis külkereskedelmi mérlegünket ismertetnék. Azt hiszem, igen megdöbbentőek volnának ezek az adatok. Mostanában tudta meg véletlenül a nyilvánosság, hogy a folyó évben 1200 vagon fabútort importáltunk külföldről. Ez bizony megdöbbentő és felháborító. Kik azok, akiknek ma külföldről importált bútorra telik ? ! S még ha feldolgozatlan fát importáltunk volna, hogy fejlett és munkahiányban szenvedő asztalos iparunk keresethez jutott volna, talán-talán még megbocsájtható volna a fényűzés. De mindenért, még a munkáért is, mely itthon nem győzi kínálni magát és a külföldinél semmivel sem alábbvaló, mondom, még a munkáért is külföldre adni a pénzt, az már megbocsáthatatlan bűn nemcsak nemzeti szempontból, de a társadalmi béke szempontjából. Ilyesmi csak ott történhetik, ahol a lakosság nem egységes nemzeti, érzésben, ahol az egyéneket nem világosítják fel kellőképen cselekedeteik közgazdasági következményei felől és ahol a társadalom erőtlen, gyenge, szervezetlen. A kormánynak, az államhatalomnak alig van módjában segíteni ezen a hajon. Határainkat el nem zárhatja, a behozatalt tiltó vámokkal nem korlátolhatja, ezt nem engedi meg a békeszerződés, nem engedné meg egyetlen szomszéd-állam sem. Ha megtenné a kormány, a szomszédok is elzárnák határaiFelelős szerkesztő: DGBAY FERENC kát, aminek nem az volna a legsúlyosabb következménye, hogy nem vihetnék ki a saját feleslegeinket, hanem az, hogy nem engednének nekünk behozni olyan árukat sem, amelyekre mulfiatatlanul szükségünk van. Ezen a nagy, egjik legnagyobb bajunkon, fényűző, költekező hajlamainkon, a szükségleteink beszerzése körül tanúsított könnyelműségünkön csak társadalmi utón lehet segíteni. Fel kell világosítani lakosságunkat, népünket, hogy minő, a legmesszebbmenő takarékosságra kell inteni népünket, hozzá kell szoktatni, hogy semmiért se adjon pénzt, aminek eredetét nem tudja és százszor is megfontolja, mielőtt egy koronát is külföldi áruért ad. Inkább nélkülözzünk, semmint még szükséges dologért is külföldre adjunk pénzt' és tanuljuk meg, hogy nagyobb haszon a nemzetre is, önmagunkra is, ha a belföldi áruért és munkáért sokkal többet fizetünk is, mint ba külföldit veszünk. Felesleges pénzét forditsa mindenki hasznos befektetésekre, olyanokra, melyek a belföldi ipart támogatják, ne pedig »bécsi piros rongyra* és akkor nem fog koronáuk fölött állani sem a lei, sem a dinár, sem a szokol és nem fogunk rettegni Zürichtől. A miniszter felelőssége. A szokásos közjogi megállapítás szerint a miniszterek kétféle felelőséggel tartoznak: jogi és politikai felelősséggel. Ez a kétféle felelősség egymástól különbözik terjedelmében és a felelősségre- voi'ás módjában. A jogi felelősség tartalmát és terjedelmét az 1848. III. t.-c 22. §a állapítja meg, mondván, bogy a miniszterek feleletre vonathatnak minden oly tettért vagy rendeletért, mely az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fennálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, a kezeikre bízott pénz és egyéb értékek törvényellenes alkalmazásáért, a törvények végrehajtásában vagy a közrend fentartásában elkövetett mulasztásokért. Ezen körülírásban nem foglaltatván a feleletre vonás okát megállapító cse- iekmények részletes meghatározásai, a jogi felelősség tartalmát részletesebben megállapítják elsősorban büntető törvényeink. Minden oly cselekményért, mely általános büntető jogszabályba ütközik és a miniszter által hivatalos minőségében követtetik el, jogi felelősségnek van helye, okvetlenül beleütközvén az idézett törvényszakasznak legalább is ama rendelkezésébe: »a fenáiló törvények rendeletét . . . sérti.* A jogi felelősség terjedelmét megállapítja továbbá minden egyéb érvényes törvény is, minden oly tettért jogilag lévén felelős a miniszter, mely a fennálló törvények rendeletét sért). Mindezeken felül is lehetnek még különösen oly cselekmények vagy miniszteri rende- letek, melyek anélkül, hogy tételes törvényt sértenének, az idézett törvényszakasz valamelyik kijelentésébe mégis beleütköznek; ezek azonban nem lévén tüzetesen meghatározva, tulajdonképen azon közjogi tényező által állapíttatnak meg, mely a felelősségre vonást gyakorolja, ez pedig a kép- ti ölőház, mint a mely a vádaJáhelyezés jogát . ssárölag gyakorolja. A képviselöbáz korlátlan joga tehát, hogy a miniszternek valamely tettét vagy rendeletét olyannak minősitse, melyért a miniszter jogi felelősséggel tartozik. Természetesen azonban, végső fokon az Ítélkezésre hivatott különleges bíróság, melyről az id. törv. 34. §-a rendelkezik, állapítja meg, hogy valóban van-e helye jogi felelősségnek. Megjelenik szerdán és szombaton. A parlament tehát — illetőleg csak a képviselőház — sznverémtásának megfelelően, korlátlanul állapítja meg úgy positiv, mint negatív irányban azt, hogy mikor és miért tartozik a miniszter jogi felelősséggel. Mellőzheti a feleletre vonást még közönséges bűncselekmények esetés is, viszont egészen ártatlan tényért is kimondhatja azt. Az előbbi esetben — bár ilyen alig tételezhető fel — felelősségre vonás csak akkor követ- kezbetik be, ha az illető miniszter ezen állását odahagyja. Yitatható ugyan, hogy a miniszternek hivatalos állásában elkövetett és büntető törvényekbe ütköző cselekményeiért van-e felelősségre vonásnak helye a rendes fórumok által, ha a parlament ezt a felelősségre vonást nem gyakorolta vagy pláne egyenesen mellőzendőnek mondotta ki, a törvények általános uralma érdekében azonban‘erre a kérdésre igennel kell felelnünk. Á miniszter például valakit törvényellenesen elfogat és fogva tart, a parlament pedig nem esak neu helyezi vád alá, hanem a vádaiáhelyezósi indítványt egyenesen elveti, kérdés, hogy a miniszter időközben felmentetvén állásától, a rendes híréi hatóságok által felelősségre vonható-e ? Igennel kell felelnünk erre a kérdésre, mert ellenkező esetben egy féktelen parlament mellett a legsúlyosabb tőrvénytelensegek, bűntények volnának eikövethetők. A jogi felelősség továbbá, mint fentebb már érintettük, jellegzetes még a felelősségre vonás módjában :s. Es a mód abban áll, hogy a jogi feleletre vont miniszter a képviselö- haz által vád alá helyeztetik és a törvényben szabályozott különleges bíróság elé állittatik, mely felette végérvényesen Ítélkezik. Miben különbözik már most a politikai felelősség ? Különbözik a felelősség terjedelmében és a felelősségre vonás módjában. Mekkora a politikai felelősség terjedelme ? Korlátlan. Poli- -tikailag a miniszter mindenért felelős. Majdnem azt mondhatjuk, még az időjárásért is. Hogy ennek a széleskörű felelősségnek keletkezése okát és alapját megérthessük, tisztába kell jönnünk a felelős minisztérium fogalmával. (Folytatjuk.) Külpolitikai hírek. Az angol és francia lapokban, úgyszintén a népszövetség intéző köreiben njabb időben igen érdekes, bár kissé korai kalandos hírek röpködnek. Ezek szerint az antant kezdi belátni a veit Osztrák-Magyar Monarchiát illetőleg kötött béke- szerződések tarthatatlanságát és azt, hogy a volt monarchia népeit, úgy az elkapcaolt, mint a meghagyott részek lakosságát életképtelenné tették és valami kielégítő, jobb megoldásontörik a fejüket. A franciákat erre ama félelem sarkalja, hogy a magára maradt Ausztria, Salzburg, Északtirol, Stájerországgal együtt a közel jövőben Nagy-Német- országhoz lesz kénytelen csatlakozni és a német birodalom Így megerősödve pár év múlva ellenállhatatlan nyomassál Triesztre veti magát és megszerzi ezt a melegvizü déli tengeri kikötői s az Adrián át rövid utat kap a Keletre s ezzel Kózép-Európában leküzdhetetlen hatalomra fog szert tenni, mely hatalmat maga a békekonferencia adta Németország kezébe az elhibázott szerződésekkel. Eanek megakadályozására most Dunai Konföderációt emlegetnek a győzök, melyet úgy képzelnek, hogy Ausztria volt uralkodója kormányzata alatt az osztrák tartományok, Csehország, a Jugoszláviához csatolt részek és Magyarovszag újból egyesüljenek IV. Károly alatt, bogy igy Németország fentebb vázolt természetes terjeszkedése lehetetlenné váljék. Ez esetben Magyarország jelenlegi megszállott részei teljesen kiüritteínének. A dolog nagyon érlelődik. >| a?! Ari Q IA f||| Afí Msipi kiadással a legjobb szóra- T\a|\qit Tori ah 1 KUlUlld. "Ev llliol fcozást szerezheti meg, iia belfip 1/UUUj UUlíUb kdnyytáráfra. hapeisk ami száras 4 oldal.
