Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-05-14 / 39. szám

Lili. évfolyam 39. szám. Szombat Gyula, 1931. május 14. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS , POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Punkösd. A világtörténelem legnagyobb csodáját ünnepli pünkösd két napján a keresztény világ. A tizenkét egyszerű galileai férfi, legtöbbje halász, egy maroknyi leigázott nép­nek gyermeke, együgyű, tanulatlan, passziv lelkületű rajongóból egyszerre öntudatos, bá­tor, idegen nyelveket beszélő világhódítóvá válik. Akik néhány hónappal elébb isteni mesterüknek egészen egyszerű példabeszédeit sem értették meg magyarázat nélkül, most egyszerre az írás és a mózesi törvények leg­jártasabb magyarázóival veszik fel a versenyt; akik összebújva félénken várták azt a sorsot, melyet a Mester el nem kerülhetett, most bátran kiállanak Jeruzsálem utcáira és hir­detik annak dicsőségét, kit hét héttel előbb az ő nemzetük vezérfiai egy világhatalom se­gítségével a keresztre feszítettek. Az a fér­fiú, aki kishitű félénkségben háromszor ta­gadta meg mesterét, most halálmegvető bá­torsággal szól a város nagy tömegéhez. — Le nem tagadható és meg nem cáfolható történeti tények, hogy ez a tizenkét egyszerű, legnagyobbrészt írástudatlan ember és tőlük nem sokban különböző tanítványaik lettek az egész ó-világ átalakítói. Amit az ó-világ összes bölcsei nem tudtak megcselekedni, azt megcselekedtek ők: megjavították, a tökéle­tesedés útjára terelték az emberiséget. Nap­Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC nál fényesebben világosodik az az igazság, hogy ez a csoda isteni segítség nélkül meg nem történhetett. Ezt az isteni segítséget ünnepli a kereszténység a Szentlélek eljö­vetelében. Ha pedig vizsgáljuk, hogy mi tette az apostolok lelkét a Szentlélek befogadására képessé, akkor első sorban úgy találjuk, hogy a rendíthetetlen hit a Mester istenségében és dicsőséges feltámadásában. Enélkül a meg­ingathatatlan hit nélkül a Szentlélek ereje, hatástalan lett volna, de viszont ezt a pasz- sziv, félénk, magába vonuló hitet a Szentlélek ereje tette szárnyalóvá, másokra átvihető aktiv erővé. A mi szerencsétlen hazánk is végig­szenvedte a Kálváriát, a Golgotát. Ezt a ha­zát is elhagyták és megtagadták fiai a vesze­delem óráiban és azoknak hite is, akik még hisznek feltámadásában és uj életében, passivvá, tétlenné, erőtlenné vált. Mi is ijedten össze­bújunk a világ hatalmasaitól való féltünkben és nézzük, mint hajtják végre nemzetünkön a halálos Ítéletet. Sokakban hiányzik a meg­ingathatatlan hit ennek a nemzetnek életre- hivatottságában és életrekópességóben, mind­nyájunkból hiányzik a cselekvésre képes erő, az igazság elszánt hirdetésére szükséges bá­torság, a rendíthetetlen hitnek alkotásra ké­pes tevékeny ereje. Elsősorban hitre van tehát szükségünk. Megjelenik szerdán és szombaton. Arra a megingathatatlan hitre, hogy ezen a földön, melyet ezer éven át Magyarország­nak hívtak, semmiféle népnek, fajnak, egyén­nek igazi jóléte, boldogsága nem lehet, mig e honnak régi határai vissza nem állanak és népei ismét a magyarság vezetése alá nem kerülnek. Ez a történelmi tanulságokra ala­pított meggyőződés nem a tudásnak ingadozó vitatható, megtámadható, hanem a hitnek rendületlen, ellenmondást nem tűrő erejével kell, hogy elfoglalja, betöltse lelkeinket. Ha pedig ez a hit már betöltötte lelkünket, akkor szükségünk van a meggyőződés bátor­ságára, a cselekvés szükségének ellenállhatat­lan érzetére. Fel kell ismernünk amaz el nem mulasztható kötelességünket, hogy min­denkinek lelkét eltöltsük azzal az élő hittel, hogy más útja nincs az egyéni és faji boldogulásnak, mint a régi Magyarország visszaállítása; az egyetlen alapja a békés, nyugodt, boldog fejlődésnek az az alap, melyen Szent István első királyunk ezt a birodalmat felépítette. Azokat az erényeket kell hirdetnünk, melyek a szent királynak lehetővé tették, hogy itt egy ezer évig számtalan viharral dacolt országot alapíthas­son, ezeknek az erényeknek megismerésére, hirdetésére és a mindennapi életbe átplántálá- sára adjon nekünk a Szentlélek erőt és,- bátorságot. X Á « C A. Gyulai származása hírneves férfiak. Dürer Albert. Magyarország azon helységei közölt, melyek a költészetnek, tudománynak, művészetnek nagy­hírű férfiakat adtak, Gyula város is előkelő helyet követelhet magának. Ezen jeles férfiak között a történelmi sor­rend szerint az első Dürer Albert, a világhírű festőművész, aki 1471 május 20 án született, tehát épen most van születésének 350-ik évfor­dulója. Dürer Albert ugyan maga nem itt szüle­tett, de atyja, ősei és egész nemzetsége kuriális magyar nemesek voltak Ajtósi névvel és elő- návvel, a Gyula mellett fekvő, ma is a város ha­tárába tartózó Ajtóson — mely akkor falucska volt — elterülő birtokaikon laktak és gazdálkod­tak. A család igen előkelő és szétágazó volt, itt sokáig virágzott; időközben annak egyik tagja — a hires festőművész atyja — valószínűleg az akkor már fenyegétő török pusztítás elől mene­külve — Gyuláról — hol aranyműves volt, Nürnbergbe kivándorolt és az Ajtóssy magyar nevét, az akkori szokásnak megfelelőleg Thürerre, később Dürerre németesitette. D$t az igen érde­kes, hogy úgy az apa, mint fia magyar szárma­zásukat soha meg nem tagadták, utóbbi, a hires festő, magyar nemesi címerét azontúl is hasz­nálta, pecsétjébe vésette és művészi képein mint sigillumot, előrajzolta. ' A hires férfi atyjának irományai és be­mondása nyomán összeállította családjának ere­detét, származását, mely sajátkezű kéziratát Nürnberg városa, ahol a művész világra jött, ereklye gyanánt őrzi. Az érdekes és részletes családi iratban el­mondja a festő, hogy atyja id. Dürer Albert Ma­gyarországban született nemes családból,. Nagy­váradon alul nyolc mérföldnyire fekvő Gyula nevű városka mellett egy Eytas nevű faluban, mely a nevezett városka tőszomszédságában fe­küdt*). — Nagyatyjának, kit Antalnak hívtak 3 fia és 1 leánya volt. Első fia Albert a nagy mű­vész apja. Második gyermeke László szíjgyártó (zaummacher) lett, a harmadik fiú János iskolá­kat végzett és 30 évig volt Nagyváradon pap (Pfarrherr). A leánygyermek Katalin nevű voit. Az első fiú, a nagy művész édesatyja, amint említettük — miután Gyulán megtanulta az arany­műves mesterséget, mely akkor itt nagyon el­terjedt volt — hogy abban magát tökéletesítse, külföldre vándorolt és mint az oly gyakran szo­kott megtörténni, vándorlása közben megszerette *) „Mein Vater, Albert Dürer der ältere ist aus feinem Geschlecht geboren im Königreich Hungarn, nicht fern von einem Städtlein, genannt Jula, acht Meil Wegs weit unter Wardein, aus einem Dörflein zunächst dabei gelegen mit Namen Eytas“. ... (Dürer Albert emlékirata, közli Haan L. Gyulán, Dobay János kiadása.) Nürnbergben Haller Jeromos aranyművesnek 15 éves leányát, ezt nőül vette és ugyanott mint ötvös letelepedett. Ezen házasságból 18 gyerme­kük született, kik közül három felnőtt kort ért el. Ezek egyike ifj. Dürer Albert, a világhírű festő, — a róla nevezett festőiskola megalapitója, kinek % ereiben az Ajtóssyak magyar vére folyt s akinek gyönyörű szobra Nürnberg város főterét ékesíti. A művész atyja tehát született magyar ne­mes ember, gyulai aranyműves volt. A család magyarságát később is fenntartotta, az kitűnik nemcsak a nemesi címer használatából, hanem abból is, hogy például a festőnek Gyulán ma­radt rokonságából egy Ajtosi Miklós nevű unoka­öccse később szintén kivándorolt és Kölnben te­lepedett le, akit ott általában Magyar Miklósnak neveztek*). Dürer Albert született művészi tehetség és képzett festőművész volt. Beutazta az akkor nagy virágzásban levő festőművészet összes is­koláit és igen sok képet festett. Legszebb mü­vei Velencében, Nürnbergben, Németalföldön, Bécsben, Prágában láthatók. A velenceieket, a bécsieket és a prágai képet magam is láttam. Mjndenik müvén sajátságos szinváltozat, csodá­latos perspektíva és a legkisebb alakoknak is finom és aprólékos kidolgozása látható. Nagy művészetét az egész világ csodálta. Királyok ke­*) „Mein Vetter Niclas Dürer, der zu Coin sitzt, den man nennt Niclas Unger . . . .“ (Dürer emlékiratai.) Udvari 733 11—20 (ä la pilseni) Góliát Maláta (á la Salvator) Csak viszonteladóknak! sör palackozva békebeli minőségben kapható az Első Magyar Részvény Serfőződe főraktárában: Weisz Mór és Társa cégnél, Gyulán. Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents