Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-05-14 / 39. szám

2 Békés A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. CI92I május II.) Az ülésen a távollevő főispán helyett a vár­megye alispánja elnökölt. Érdemleges felszólalásuk nem történtek. Mindössze az állategészségügyi havi jelentéssel kapcsolatban, az állatelhnllásokból szár­mazó nagy gazdasági károsodások megelőzése cél­jából Morvay Mihály bizottsági tag a kőtelező oltás behozatala érdekében szólalt fel, a pénzügy­igazgató havi jelentésével kapcsolatban Ambrus Sándor bizottsági tag intézett kérdést a pénzügy­igazgatóhoz a tekintetben, hogy mi történik azok­kal a tisztviselőkkel, akik a román megszállás idejében innen — a ma is román megszállt terü­letre helyeztettek át, s igy a román állam szolgála­tába léptek, most azonban vissza kívánkoznak és vissza jönnek. Pénzügyigazgató kijelentése szerint a gyulai pénzügyigazgatóság területén még eddig ilyen tisztviselők nincsenek. Az esetleg jelentkezők­kel szemben a rendszeres igazoló eljárás fog le- folytattatni. A békési, szarvasi és tótkomlósi államrend­őrségi kirendeltség felállítása érdekében a bizott­ság újból felír. Egyéb közérdekű felszólalás nem volt. Rövid kivonatban ismertetjük még az alis­pánnak a bizottság elé terjesztett rendszerinti havi jelentését. Közbiztonság ellenes cselekmény összesen 223 esetben fordult elő. Ezek közül a személy­biztonság ellenes cselekményre 38, a vagyonbizton­ság ellenes cselekményre 185 esik. A bűncselek­mények legnagyobb része közönséges lopás, amelyeket követnek az árdrágító és csempészeti visszaélések, azután kisebb számban a zsarolás, sikkasztás és csalás. Baleset volt 9, öngyilkosság 12, tüzeset volt 13. A közellátás terén felmerült panaszok orvos­lása iránt a közbenjárás megtörtént. Az 1920. évi gabona forgalmának szabályozásáról egy újabb kormányrendelet jelent meg, amely a termelő termésének azt a részét, mely a reá kirótt u. n. adógabonán, valamint a nála feltárt és közcélokra igénybevett gabonafeleslegen felül birtokában van, kizárólag közfogyasztás céljára az állam részébe szabadforgalomban eladhatja olyan hivatásos gabonakereskedőnek, aki a »Futura* r.-t.-tól vásárlásra megbízást nyert. Ezen rendelet alapján az engedélyesek a búza vásárlásokat megkezdték, az eredmény még nem tudható, azt azonban már most is meg lehet állapítani a közhangulatból, hogy a termelők a busáért fisetett 1300 ko­ronát keveslik. A közellátásra kiutalt 29 Wagon liszt nem elég, legalább is 37 wagon lisztre volna szükség. A tömegfogyasztási cikkekben tapasztalt hiány lassanként megszűnik. A mezőgazdaság helyzetére vonatkozólag megállapítja a jelentés, hogy arra az elmúlt hó eleje kedvezőtlen volt. Az állandó szárazság következtében a bnzavetések, de különösen a ta­vaszi gabona és a takarmáuyfélék, a mesterséges és természetes kaszálók fejlődésükben nagyon resték barátságát. Kitűnő rézmetsző és fametsző művész is volt. A rézmetszést tulajdonképen ő teremtette meg és emelte a művészet színvona­lára. Az akkor feltalált könyvnyomtatást is nagy­ban tökéletesítette, a nyomatott betűknek is ő adott finomabb alakot. Művészi rézmetszeteiből egy Budapesten az Országos Képtárban látható, egy pedig az esztergomi érseki kincstárban van. Dürer Albert életéről, művészetéről egész iro­dalom keletkezett. Sokáig vitatkoztak származásá­ról is mígnem azt Haan Lajos békéscsabai lelkész és történettudós kétségtelenül eldöntötte, mikor 1874. év nyarán a mai gyulai Ajtósfokban Gön- döcs Benedek apát és Sztraka Ernő csabai mér­nök támogatásával ásatván, sikerült meghatá- rozniok Ajtósfalij helyét, a templom és egyéb épületek téglanyomait is feltalálták. Ez a hely nem a jelenlegi Ajtósfalván van, hanem a ger- lai—békési országúton ott, ahol az Ajtósér és Csikosér a Fehér Körösbe torkollanak. A hely térképét is elkészítették és az nyomtatásban is (a külföldre tekintettel német szöveg) megjelent*, A hazai vérből kisarjadott hires férfi emlé­két Gyulán két utca: a Dürer- és Ajtósi-utca. melyek Ajtós-felé vezetnek, viseli, Székely Lajos. ***) 1878 Dobay János, Gyűl». visszamaradtak; a legelőkön a fűnövés igen apró volt, a veteménykertekben a mag nem tudott kikelni. Végre április közepén megérkezett a várva-várt eső és azóta kevés megszakítással sűrűb­ben jelentkezik. Általában most már a vármegye mező- gazdasági helyzete és terméskilátása az esőzések után sokat javult és ha még május hóban lesz egy pár jó eső, úgy talán jó közepes termésre számíthatunk. A megindult gazdasági munkákkal a mező- gazdasági munkások kereseti viszonya lényegesen javult. Átlagos napszámbérek 50—90 korona között váltakoztak. Az aratási szerződéseket o nagyobb gazda­ságok már megkötötték, a kisebb gazdaságok az aratás előtt szokták a munkaerőket lekötni és biztosítani. Azon cél elérése, hogy a nagyobb gazdasá­goknál helybeli munkások alkalmaztassanak — a hatóságok közbenjárására — általánosságban sike­rült, csupán egyes nagyobb gazdaságok idegen­kedtek ennek eleget tenni a múltak kellemetlen tapasztalataira hivatkozással. Ilyen esetekben a hatóságok igyekeztek a megegyezés útját egyen­getni, s ha fáradozások nem járt sikerrel, nem ők az okai. Az ipar lendületet nem mutat, melynek oka a nyersanyagok hiánya. A kisipar állapota meg elég jó, mert megrendelés kínálkozik. A bekövetkezett áresések következtében úgy a kereskedők, mint a fogyasztók tartózkodó állás­pontot foglalnak el és így a kereskedelmi forga­lom csupán a nélkülözhetetlen használati cikkek beszerzésére szorítkozik. Az egyik kormányrendelet intézkedett a mezőgazdasági bizottságok megalakítása iránt, melynek tárgyában jelenti az alispán, hogy ezidő- Bzerint a járási-mezőgazdasági bizottságok meg­alakítása van folyamatban. A földbirtok helyesebb megoszlását célzó törvény végrehajtása folyamatban van. A községi elöljáróságok a házhelyek biztosítása érdekében szükséges összeírásokat mindenütt foganatosították. A kishaszonbérek biztosítása tekintetében szintén nincsen elmaradás. A közélelmezési miniszter egyik legutóbb kiadott rendeletében meghagyta, hogy az adó­gabona és az u. n. adótengeri helyett kiszabandó váltságár megállapítása kérdésében mindazon ese­tekben midőn az ügy elbírálása II. fokon az alispánhoz tartozik, a határozat meghozatala előtt egy vegyes bizottság hallgatandó meg, amelynek tagjai a Gok kirendeltség vezetője és a gazd. felügyelőn kívül a gazd. egyesület által választott egy 100 holdon felüli és egy 100 holdon aluli termelő. Ez a bizottság működésben van, s ennek véleménye alapján biráltatnak el az egyes feleb- bezÓ8ek. A bizottság eddig adott véleményeiben a legmesszebbmenő jóakaratot és méltányosságot tanúsította. Belpolitikai hírek. Dr. Egán Imre főispán felmentése. A hiva­talos lap Csütórtösi szama közli: A m. kir. bel­ügyminiszter előterjesztésére dr. Egán Imrét Bé­késvármegye főispánját szolgálatának elismerése mellett saját kérelmére ezen állásától felmentem. Horthy sk., Raday sk. A nemzetgyűlés pénteken megkezdi pünkösdi szünetét és egy hétig nem tart üléseket; így a napirenden levő költségvetések tárgyalása halász - tást szenved. Minthogy a költségvetés nem lesz májusban letárgyalható, az indemmtás pedig má­jus végével lejár, H-gedüs pénzügyminiszter jú­nius hónapra kéri az indemmtás hatályát kiter­jeszteni. Megsemmisített belügyminiszteri határozat. Zila vármegye közgyűlése egyik határoz itabni szigorú bírálatot mondott a nemzetgyűlés műkö­déséről, megállapítván, hogy a nemzetgyűlés nem váltja be programmját. Ez a határozat szóba ke­rült a nemzetgyűlésen is éB Ferdináudy belügy­miniszter vétójogával azt megsemmisítette. — A megsemmisítés ellen Zala vármegye panaszt adott be a közigazgatási bírósághoz, m ly Wlassics Gyula elnöklete alatt tartóit ülésében, helyet adott Zala vármegye panaszának és megsemmisí­tette a miniszter határozatát. Külpolitikai hírek. A »győzelmes* antant által Németországra kiszabott óriási kártételi vagy jóvátételi követelés megtagadása folytán a volt birodalmi kormány tudvalevőleg lemondott, mert úgy találta, hogy népét a szövetségesek nemcsak teljesen levetkez­tetni, hanem azonfelül még megnynzni akarják. Az antant erre megkezdette Németország meg­szállását. Elbert birodalmi elnök megbízta az ed­digi pénzügyminisztert dr. Wirthet, hogy uj kor­mányt alakítson. Az nj kormány bemutatkozott a birodalmi gyűlésen és ’kérte azt, kogy határoz­zon az antant ultimátuma felett, mert a hatnapos határidő lejár. Dr. Wirth kancellár bejelentette, hogy az nj kormány elfogadja az ultimátumot. A birodalmi gyűlésen 221 tag annak elfogadása mel­lett, 175 képviselő pedig ellene szavazott így az ultimátum az ellenség erőszakos és kényszerítő nyomása alatt el van fogadva. A francia minisz* tertanacs pénteken délelőtt foglalkozott a néme­tek válaszával. Portó Roséban, az isztriai félsziget déli part­ján fekvő városkában fognak az utód-államok: Csehország, Románia, Jugoszlávia, Olasz és Len­gyelország közös konferenciát tartani, melyen az antant is bejelentette utólag részvételét. Itt fog­nak határozni a Magyarország és a területéből gyarapodott utódállamok függő ügyeiről is. TAHítüY. Valamennyi nem állami elemi iskola Iskola­székéhez! Az utóbbi időben egyes iskolafenntar­tók a tanítók személyében előfordult változásokat (elhalálozást, ugyanazon iskolánál áthelyezéseket, vagy uj tanítók választását) hivatalomhoz nem jelentik be, holott erre az utasítás szerint rend­bírság terhe mellett vannak kötelezve. Felkérem tehát az összes iskolaszékeket, hogy az 1920 s 1921. tanévben történt változásokat 15 napon belül ide jelentsék be. Közlendő, hogy az át­helyezett, illetve megválasztott kinek a helyére helyeztetett át vagy választatott meg. Elődje mikor és hova távozott. TTjonnan megválasztott tanítóknál a személyi adatok is bejelentendők (születési hely, idő, oklevél kelte s helye, eddigi szolgálata időrendben felsorolva). Úgy az át­helyezett, mint újonnan megválasztott mikor foglalta el állását. Jövőben minden változás 15 napon belül bejelentendő. Megjegyzem, hogy jö­vőben a bejelentések beérkeztéig az államsegély kiutalása iráut javaslatot nem fogok tenni. Gyula, 1921 május hó 29-én. Mikler, kir. tanfelügyelő. óvoda bezárás A nagyoláhvárosi óvodát, a gyermekes között járványosán fellépett szamai- köhögés miatt a vármegye alispánja három hétre bezáratta. ______ « ¥ U az' JHh Juj Jsm*> A bérmálás. Gróf Széchenyi Miklós megyés püspök ur a bérmálás szentségének kiosztása vé­geit pünkösdkor Gyulára érkezik. A szokásos tisztel­gések azonban tekintettel a bérmálandók nagy számára, a püspök gyengélkedésére, kifejezetten a főpásztor óhajára ezúttal elmaradnak, csupán az egyházi és iskolai szervezetek fogadására szorít­koznak. A bérmálás sorrendje úgy van megállapítva, hogy pünkösd első napján reggel 9 órakor kez- dődőleg as össses fiuk és férfiak as anyatemplom­ban — hol a püspök alkalmi szentbeszóüet is tart — fognak bérmáltatni, és másnap, pün- kö-d hétfőjén as össses leánykák, hajadonok és nők a jóssefvárosi templomban bérmáltatnak. — Tekintettel a jelentkezettek nagy szamára és (1600) ezen beosztásnak az eddigi gyakorlatban és a közönség érdekében tapasztalt helyességére, kéri a plebéniai hivatal a hiveket, hogy a főpász­tor kívánságához képest — ezen sorrendhez al­kalmazkodni szíveskedjenek. A bérmálandóknak a templomokban való elhelyezkedésénél a tanítók és tanítónők fognak segédkezni és útbaigazítást adni. Amenoyiben az idő kedvező lesz, a bérmálás a templom melletti téren is folytattatik. Az iskolás gyermekek bérm^cédulájukat a gyónás és áldozás végzésé után fogjak megkapni. A reggeli 8 és délelőtt fel 12 órás szentmisék a bérmálási napio­kon is megtartatnak. Evangélikus istentisztelet A gyulai ág. ev. egyház uiajus üó 15-eu, pünkösd elsőnapján dél­előtt 9 órakor, Karolyi Sáodor-utci 6. szám alatti adatni iskolában istentiszteletet tart, melyre a hiv*k m^gHtínui kéretnek. 1921. május 14 W a *ényözés* forgalmi adóról, bármely üzletnek vagy cikknek alkalmas, Midiim MII üllllj I* kapható Dobay János könyv- és papirkereskedésében.

Next

/
Thumbnails
Contents