Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-04-03 / 28. szám
Békés 1920.' április 3. % elömlik az az uj szellem, mely a keresztény, nemzeti, modern Magyarországot van .hivatva megalkotni. Működése elé a legteljesebb bizalommal nézhetünk. A tisztelgés után munkához fogott a kormánybiztos és késő estig maradt az alispánnal együtt hivatalában. Csütörtökön délelőtt a többi hivatalok vezetői és tisztviselői tisztelegtek a főispánnál, aki az üdvözlésekre keresetlen szavakkal adott válaszaival mindenek szimpátiáját megnyerte. Ugyanezen a napon délután sürgős állami ügyek elintézése végett Bu- dzpestre utazott és csak az ünnepek után tér vissza. Beiszámolé. A román csapatoknak Gyulára 1919. évi április hó 25-én bekövetkezett bevonulása után, a Gyulán tartózkodó összes közös és honvéd hadseregbéli hivatásos, tartalékos és népfölkelő tisztek, altisztek és legénységi állományú egyének és derék csendőreink is, dobszó és .falragaszok utján közhírré tett intézkedéssel, előbb jelentkezésre, később naponta névsorolvasásra hivattak össze a román térparanesnokságra. Május 13-án — végre — kiderült a jelentkezések valódi célja, 9 hivatásos, 1 csendőr és 11 tartalékos tisztünk, 26 továbbszolgáló altisztünk, 14 tartalékos és népfólkelő állományú altisztünk és legénység, végül 5 csendőr altiszt, összesen tehát 66 lakostársunk előtt kihirdette a román téYparaccmok, hogy kihallgatás végett BékéEC3ab.ára kell menniük. Békéscsabán aztán minden különösebb kihallgatás nélkül kihirdették a derék bajtársak előtt, hogy Brassóba, esetleg más román „hadifogoly“ táborokba vannak internálva. Gyula várok közönsége már az első pillanattól kezdve együtt érzett az ártatlanul és minden elképzelhető jogos ok nélkül „hadifoyságu-ba jutott egyénekkel és azok hozzátartozóival, és az eset köztudomásra jutása után azonnal és önként tömörült, hogy a »hadifoglyokat« keserves helyzetükből minél előbb kiszabadíthassa. _ Nagy és gyakian eredménytelen előkészítés után végre sikerült a román katonai és polgári hatóságokat meggyőzni arról, hogy a gyulai .internáltak a legnagyobb • rosszakarat és absolut felületesség mellett sem tekinthetők »hadifoglyok« gyanánt, azon egyszerű oknál fogva, mert hiszen ezek nem ütközetben, nem csatában és nem fegyverrel a kézben estek a román katonaság halmába, hogy ezek a bajtársab régen leszerelt derék családapák, dolgos fiatal emberek, a kik a békés polgári foglalkozassuk, tanulmányaik és szerető családjaik köréből teljesen ónként — bizalommal jelentkeztek.— fegyvertelenül és annál szívesebben, mert a forradalmi bomlás és kommunista fertőzési kísérletekkel szemben, igaz bajtársi érzésekben összeforrva a katonai tisztaságot és fegyelmet, a feljebbvalóikhoz való ragaszkodás és bizalom érzetét mindig megőrizték és mert azt érezték és azt tudták, hogy távol maradván minden.bolsevista mételytől önkéntes és pontos jelentkezésükkel csak egy katonai elövigyázati intézkedésnek engedelmeskednek. Ebben a feltevésükben -■ sajnos — keservesen csalódtak, hosszú 7 hónapi hadifogság lett jóhiszemüáégök és bizalmuk ju talma. A bét hónap nélkülözéseit és keserveit csekély részben az tegye számunkra könnyebben eifelejthetővé, hogy az itthon maradtak minden utat, raindefi módot és minden eszközt felhasználtak és tőlük telhefőleg anyagi áldozatokat is hoztak az ő érdekékben. Csak 1919. év szeptember végén érett az ügy odáig, hogy egy önként vállalkozó, derék gyulai kereskedő útnak indulhatott a »hadifoglyokért«. X Az utazáshoz természetesen pénz, még prdig sok pénz kellett és azonnal. Mind a 66 távollevő családját értesíteni, tőlük az útiköltséget össze szedni nem lehetett, de nem is minden ittboDmaradt család volt olyan anyagi helyzetben, hogy s,z útiköltségekre több száz koronákat előlegezhessen. Az útiköltségeket tehát 10 tartalékos és népfölkelő tiszt hozzá tartozói előlegezték, személyenként 2000—2000 korona készpénzt adván összo. Miután a 10 tartalékos és nép ‘ fölkelő tiszt itthon maradt hozzá tartozói is szűkös anyagi viszonyok között, szűkre szabott jövedelmekből éldegélő hivatalnok emberek, a kik a 2000 koronákat csak a legnagyobb áldozatok árán, túlnyomó részben váltókölcsönök alakjában voltak képesek előteremteni és miután az is erősen fenyegetett, hogy a 66 internált haza jövetele még 20000 koronánál is nagyobb összeget fog felemészteni, a haza jövetel érdekében buz- gólkodó családok 10 gyüjto-ivet bocsátottak ki, a melyben bizalommal kérték Gyula város nagyközönségét, hogy pénzadományaival az internáltak mielőbbi hazajövetelét lehetővé tegye, illetve előmozdítsa. A felhívásnak és az ivtartó' hölgyek nemes buzgóikodásának meg is lett az eredménye, mert a legnagyobb'titokban folytatott gyűjtés alig két hét alatt 16416 koronát eredményezett. Begyült: az 1. sz gyüjtő-iven 46 adakozótól 5954 K > 2. » > 14 > 220 2> > 3. » » 10 > 196 > 4 » > 27 » 134 > 5. » ) 35 > 734 3> 6. > » 25 ’» 232 1 > 7. » } 40 > 1489 » 8. » > 9 > 60 2> 2> 9 » gyüjtő-iv (még nem adták be) > 10. » gyüjtő-iv üresen adatott vissza összesen: 9019 K ezenfelül, egy magát megnevezni nem akaró or átadott gyűjtése eredményeként 5000 K. a mai napig befolyt teiiac összesen 14019 lí, mely összeg a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületnél helyeztetett el gyümölcsöző kezelésre. Tekintettel az adakozók nagy számára, minden eg^es nevet és minden adományt külön nem tüntethetünk fel, azonban a gyűjtő-ivek szerkesztőségünkben megtekinthetők. Sok viszontagság után végre az internáltak első csoportja, a 11 tartalékos és népfölkelő tiszt 1919. november közepén, a többi internált pedig, hála báró Apor Vilmos plébános ur önzetlen fáradozásainak, 1919. karácsonyán haza jutottak. Ez idő óta ismételten is hangzottak fel kívánságok a kiszabaditási költségek végleges elszámolása és illetve a fentebb kimutatott gyűjtés eredményének hovaforditása tárgyában, de ezeket a különben jogos kívánalmakat eddig nem lehetett kielégíteni a,román megszállás és az ebből erédhetett kellemetlenségek miatt. . Sietünk a felszabadulás legelső napjait felhasználni arra, hogy ezt a beszámolót a nagyközönség és a legközvetlenebbül érdekelt internáltai, hozzá tartozóik és a nagylelkű adakozók elé terjesszük azzal, hogy a gyűjtött összeget oly képpen gondoljuk leg- ig magosabban felosztani, ha kiszámítván a 20000 korona előlegezett költségből a 66 internáltra fejenként esedékes jutalékot, vagyis a 333 K 33 f költség részesedést a 2000 E előlegekből feleslegül jelentkező 1666 K 66 filléreket azoknak adjuk ki, a kik a Fábián Lajos ur gyors elutazását ezen ejőlegek befizetésével lehetővé tették. Da nemcsak az igazságosság, hanem a méltányosság is ezt parancsolják, mert hiszen köztudomású, hogy a 10 tartalékos és népfölkelő tiszt túlnyomó részben tanulmányait félbe szakított, a kezdet legkezde- tén álló fiatal ember, akinek sem akkor, sem most semmi jövedelmi forrásuk nem volt, merőben méltánytalan lenne tehát az összes költséget, vagy akár annak egy aránytalan iészét is egyedül ezekre a fiatal emberekre hárítani és ezzel őket még pályájuk legelején súlyos adóságokkal megterhelni. A mennyiben akár az érdekelteknek, akár a nagyközönségnek ezen felosztási terv ellen megokolt észrevételei vagy ennél helyesibb, méltányosabb és igazságosabb megoldási módozatai lennének, bizolommal kérjük, szíveskedjenek ezeket Írásba foglalva 1920. évi április hó 15-ig szerkesztőségünkhöz eljuttatni, hogy azok felett a tárgyalás mentői gyorsabban lebonyolítható és közmegelégedésre elintézhető legyet. Amennyiben észrevételek vagy külön indítványok be nem érkeznek, a felosztás a mi indítványunk értelmében fog eszközöltetni. A. bizottság. Felhívás. Hat esztendős kálvária járás után az ezeréves Magyarország a békekötéskor eljutott a Golgothára, mikor ékes országunk ezer sebből vérző testét, mint Krisztus köntösét, fel akarják darabolni. Nemzetünk dicső tradícióiba vetett olthatatlan hittel, elszánt élni akarással várjuk gyarló emberek hazug békéje után a történelem igazságos itélö- székétől ősi jussunkat: osztatlan országunk újra virulását. A megdöbbentő megpróbáltatások elviseléséhez belső rend, nyugalom Kell. Amikor pedig az ország különböző vidékein száz és százezrek éheznek, mig mások bőségben élnek, nem lehet reDd és nyugalom. Most a keserűségek ránk zudüló özönében érezzük meg végre mindnyájan, hogy testvérek vagyunk. Testvérek vagyunk a szenvedésben, a felvidéki tótok, rathének, a délvidéki szer- bek, az erdélyi székelyek az országunkat tépő 8 szivünket marcangoló számtalan csapásban. Testvérek l Ősapáitok hazánkért köven ontott vére, már sirhalált halt gyermekeitek emléke, nyugalma, özvegyek, árvák gyászos táborának letöriiletlen könnye, éhezők tömege, a nemzeti hadsereg szent célokért dobbané szivü, feszülő i&mu, nj honalkotásra serkentett fiai kérik, követelik tőletek most, de most, vagy soha azt a felesleget amit háztartásotok, gazdaságtok gabonában, . élelemben nélkülözhet. Gyűjtő bizottságok keresnek fel benneteket. Amit nekik felajáultok, azt a haza oltárára teszitek. Kerüljétek el a kellemetlen rekvirálást, adjatok önként, most nyíljon meg testvéri szivetek hazátmentő áldozat- készsége, Nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter Ő lagyméltósága nevében fordulok Hozzátok e kérelemmel. Amit adtok, azt nem ingyen adjátok, mert a közélelmezési minisztérium az átvett élelmiszerek árát készpénzben megtéríti. Gyula, 1920. évi április hó 1-én. Zilahi Kiss Jenő, kormánybiztos — főispán, . A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjába beiratkozni lehet mindennap délután 3—6-iy 111 Rákóczi Ferenc-utca 16. szám alatt. 81 i It K H. Üdvözlet. Megjöttetek testvéreink ! Hozott Ixten f Meleg szállás vár reálok sziveinkben, Várva-váj'tnnk. utáltalak epekedttink, Hej, mert légen síi alom, gyász az élelünk!. A nagg beleg gyógyulásra óhajtosik ... Hazánk beteg, gyötrelme-nagy, sóhajt most is, Reméljük, hogy orvos-szerrel felkészülte Érkeztek meg most ismét magyar földre ! Reménységünk lombját féltre ölelgetjük. Csókolgatjuk, ápoljuk, hogg el ne vesszük... A csalódás végzetessé könnyen válna E meggyötört nemzetre és a hazára ... Nem csüggedünk, kiizdve-küzdünk, bizva-biznnk, — Míg csak dobog szírünk s meg nem nyílik sírunk — Hogg földünkön a szabadság féltett fája Erős legyen . . . S rajta béke szép virága / .. . Dombi Lajos. A templomi istentiszteletek kezdetének ideje az uj óraidő siíamitas szerint szintén változást szenved és husvét napjától, április 4-től fogva az első szentmise reggel 8, a második délelőtt 10, a harmadik délelőtt fél 12 órakor kezdődik. Hétköznapokon pedig reggel 7 és 8 órakor tartatnak a rendes és szokásos nspi szentmisék. Istentisztelet rendje a református egyházban Husvét vasárnap délelőtt, valamint husvét hétfőn délelőtt az első haraugozás 9 órakor, a második harangozás fél 10 órakor tartatok meg. A délutáni istentiszteletnek első haíarigozása 2 órakor, a második fél 3 órakor lesz. Husvét vasárnap az istentiszteletet Brgdy Dániel vallástanitó lelkész végzi, az urvacioraosztásnál az ágendálást dr. Pallmann Péter teljesiti. A többi istentiszteletet ugyancsak dr. Pallmann Péter, mint ünnepi legátus szolgáltatja.
