Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-04-03 / 28. szám

I 1920 április 3 Tisztviselők visszarendelése. Dr. Lovicb Ödönt, Gyula város volt törvényes polgár- mesterét, akit a magyar közjog és alkotmá­nyos önkormányzat sérelmével állásától a forradalmi alakulat elmozdított, a magyar országos kormányzat állásába visszarendelte és annak elfoglalására utasította. Ezáltal a jogfolytonosság most kapcsolatot nyert azon pontra, hol a rendes fonal megszakadt. Az akkori háborús viszonyok h'ggadt mérlege­lése nélkül, felületesen elitéit vezető tiszt­viselőnek, aki hivatalnoki állásában és egyéni önérzetében mélyen volt sértve, most egy­részt megadatott azon minden embert meg­illető jog, hogy a zavaros időkben lehetet­lenné vált védekezésére és a tények valódi állásának megvilágositására mód és alkalom nyittassák. Másrészt a város érdekében és igy mindnyájunkra nézve felette fontos do-^ log, hogy a jelen helyzetben olyan férfi" álljon a város élén, aki hosszas működése alapján jól ismeri a város ügyeit, amiket a Nemzeti Tanács, Directorium, CodsíIíuI Di­rigent és Prefektura nevű változatos szerve­zetek és szerkezetek alaposan összekuszáltak és ideig-óráig elintéztek, vagy éppen aludni hagytak. A visszarendelés igy nem jelenti az uj magyar alkotmányos kormányzat visz- szatérését a régi mederbe, hanem tisztán a jogfolytonosság éajogi következetesség alap­ján történt. Magára az ügyre nézve a tör­vényes rend megszilárdulása idején fog a döntés megtörténni, mikor a város közön­ségének kezébe ismét visszakerülő és szer­vezetében megújuló önkormányzat gyakor­latba lép. Az ilyen forradalmi hirtclenkedé- sek és elmozdítások nemcsak Gyulán, hanem szerte az országban sűrűn fordultak elő, sok helyen a községeket nagy zavarokba és anyagi romlásba sodorták. Pedig — mint utóbb kitűnt — a legtöbb helyen méltány­talanul és igazságtalanul történt, mert ké­sőbb felülkerekedett a jobb és higgadtabb belátás, hogy a rémséges háborús nyomo­rúság és mostoha élelmezési viszonyok, kö­zött, alulról felülről állandóan fokozódó nyomás alatt a közigazgatást közmegelége­désre vezetni kifogástalan ember nem szü­letett; az a rettentő helyzet megörölte a vasidegzetü tisztviselőt éppen úgy, mint a rendes körülmények között nyugodt, de ak­kori nyomorúságos helyzetében idegessé és elkeseredetté vált emberiséget is. — Tanczik Lajos volt rendőrfőkapitányt a szeged-kerü­leti államrendörségi főfelügyelőség — mely­nek körzetébe most Gyula is beosztatott — államrendőrségi főkapitányságra rendelte vissza Gyula város és környéke részére, hova most Sarkad városa is csatolva lett. A rendőrség most ugyanis a csendőrséggel egybekapcsolt állami szervezet lett az álta­lános magyarországi uj rendszer folytán, amit már a háború előtt is sokszor sürget­tek és most megvalósítottak.y A »Séfül de Politiei Giula« című román címeres pléh- tábla sok egyéb érthetetlen és megemészt­hetetlen balkáni felirattal együtt letűnt a láthatárról és a múzeumba került. TJgy vél­jük, hogy egyéb hivatalokbap is van kész­let az (-félékből hasonló rendeltetéssel. Elek szomszédos aradmegyei nagy­község az úgynevezett Clemenceau vonaion innen fekvőnek találtatván^ antantmisszió ál­tal a megszállás alul feloldatott és Csanádme- gyéhez osztatott be. A község lakói sokkal célszerűbbnek találnák a Gyulához való csatlakozást s mozgalmat indítottak ennek sikere érdekében. A mozgalom eredménye még ismeretlen, de annyi bizonyom hogy Elek községnek nemcsak földrajzilag és köz­igazgatásilag, de rokonsági, gazdasági és társadalmi érintkezés szempontjából is leg­helyesebb lenne a Békésmegyéhez és Gyulá­hoz való kapcsolódás, ami már a háború előtti években is komolyan és ismételten szóban forgott, Babják Károly nyug. honvéd alezredes, az I. osztályú Signum Laudis és a tiszti érdemkereszttel kitüntetett bonvédtiszt, aki Gyulán is hosszú időn át állomásozott, már­cius 6-án Budapesten életének 55. évében elhunyt. "Halálát neje, Birkmayer Mária és fia, Jenő széleskörű rokonsággal gyászolják. Uj ügyvéd Gyulán. Dr. Ürmössy Károly ügyvéd,,aki a román megszállás és ebből folyó erőszakos románositási rendelkezések kényszer hatása alatt Abrudbányáról Gyulára költözött, ügyvédi irodáját az Erdélyi Sáodor- uton a 9, szám alatt levő (volt Simonka­B ék é s féle házban) helyezte el és ügyvédi műkö­dését megkezdte. Találtatott A keddi nagy ünnepnapon egy ezüstből készült és aranyozott nyak­lánc vagy karkötő láncoskának darabja, mely a zárókapcsolóval együtt nyolc részes;, van benne 4 igazgyöngy, 4 kék drágakövecske, körözve apróbb gránátszemekkel. Igazolt tulajdonosa, esetleg a látcocska visszamaradt részeinsk előmutatásával azt lapunk kiadó­hivatalánál .átveheti. Egyetemi hallgatók figyelmébe. A gyu­lai keresztény főiskolai hallgatók feihivatnak, hogy saját érdekükben jelenjenek njeg ápri­lis hó 3-án, szombaton délután 3 órakor a Békésmégyei Kaszinó társalgójában. Az összejövetel célja : tájékoztatás a főiskolák­ról és a beiratkozásokról. A közszolgálati alkalmazottak előlege A közszolgalati alkalmazottaknak rendkívüli előlegben való részesítése kapcsán a föld- mivelésügyi minisztérium felhívja az utal­ványozási joggal felruházott külső hatóságo­kat, hogy minden további rendelet bevárása nélkül saját hatáskörükben haladéktalanul intézkedjenek az előlegnek a kormányrende­let értelmében való kiutalványozása iránt; az utalványozási joggal fel nem ruházott külső hivatalok és intézetek pedig az előle­get igénylő alkalmazottakról azonnal készít­senek jegyzéket és '-azokat közvetlenül a miniszteri számvevőség illetékes csoportjához küldjék be. Az első magyar nőképviselő. A buda­pesti i. kér. KrisUioavarosDan márc, 27-én zajlott le az uj nemzetgyűlési képviselő- választás, hol Schlachta Margit győzött 223 abszolút szótöbbséggel. Schlachta Margit az első magyar nőképviselő, egy igen nagy műveltségű és kitűnő szónoki tehetségű nő, aki mint a keresztény szoc;ális missziók ki­küldöttje Gyulán is ismeretes, több Ízben volt itt kőrúton s 1915. évben a gyulai pol­gári körben is tartott gyermekvédelmi szó­noklatot nagy közönség nagy tetszése mellett. A nemzetgyűlés március 27-én részle­tes vita után is elfogadta a felülbélyegzés! törvényjavaslatot, némi módosításokkal. Az ülés végén interpellációk voltak és Soós Károly honvédelmi miniszter felelt Molnár János * interpellációjára, aminek keletében emelkedett szavakban méltatta a nemzeti hadsereg hazafias, országmentö tevékenysé­gét. A honvédelmi miniszter első beszédével, melyben kuruc magyar szellemet árult el a régi bécsi politikával szemben s erősen ki­domborította a föidmivesnép érdemeit a had­sereg körül, általános tetszést aratptt a Ház minden oldatán. A nemzetgyűlés lelkesen éljenezte a minisztert s a nemzeti hadsereget Ellentétek a franciák, angolok és ola­szok között a magyar kérdésben A Poi. Tud jelenti : A Dany Űronicte hosszabb cikkben foglalkozik a még hátralevő törők és ma­gyar békeszerződés végleges szövegezésével és azt írja, hogy különösen á magyar béke megkötése körül az utóbbi napokban súlyos nézeteltérések származtak a nagykövetek tanácsában. Anglia arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a magyar bábefeltételeket a beterjesztett kifogások alapján lényegesen módosítani kell, mig Franciaország és a közvetlenül érdekelt államok a rideg el­utasítás mellett vannak. Az ellentétek éppen a magyar kérdésben olyan mélyrehatóak, hogy jóidőbe fog telni, mig azokat sikerül áthidalni, A lap Apponyi nagy sikerének tudja be, hogy a magyar kérdést alapos vizsgálat tárgyává tette az ántánt kon­ferenciája. Közlekedés és posta. A személyvonatok közlekedése csak április 6-án kezdődik meg, akkor is csak korlátolt számbau indulnak vonatok és utazni csak igazolvánnyal lehet­séges. A táviratok Budapest, Debrecen felé már feladhatók. A C <abán túl Szeged felé fekvő vonalon még nincs rendben a romá­nok által lerombolt táviró és telefonvezeték. A postaforgalom 7-én lesz megnyitva. Kö­zönséges levél portója 60 fillér, levelezőlap 40 fillér, ajánlási dij 1 kotooa. Nagyvárad­dal az összeköttetés megszűnt. Statárium. A szegedi kerületi katonai kormáciybiztosság, melybe mi is tartozunk, mint a »Körösvidék« című lap közli, egész Békésmegyére nézve elrendelte a rögtön- birásbodást, moly emberölés, rablás, gyuj­V togstás, izgatás, ellenszegülés bűncselekmé­nyekre kimondja az azonnali Ítélkezést és az ítélet azonnali végrehajtását. Házasságok Gyulán az utóbbi időben a következők téptek házasságra: Farkas La­jos csizmadiamester Mészáros Judithal, Cso­mós Ján03 kisbirtokos Ludvig Katalinnal, Scbnffert Jakab kőmives Schrilfert Terézzel, Fülöp Sándor szabómester Ujicz Terézzel. Halálozások. E héten Gyulán elhaltak: Veres Karoiyne sz. Csat Teréz 43, Somogyi János 53, Paulik Mária 70, L’ipncz István 34, Kanalas György béres 25, Gőg István földmive8 15, Kátai Juliánná 43, Balogh Szidónia 32, Fekete, Béla 20, Illés Józsefné sz. Ráfi Rozália 75, özv. Braun Józsefné e-z. Wiszt Erzsébet 79, Styr Anna 22, Kur­tán Jánosné szül. Rácz Erzsébet 48 éves korukban. Az I. Gynlarárosi Takarékpénztár már­cius 28-án tartotta meg 24 részvényes je­lenlétében 47-ik évi rendes közgyűlését. Az igazgatósági javaslat egyhangú elfogadásával az 1919. évi 39,54jKK 36 fillér tiszta ha­szonból 13,803 K 41 fillér a tartalékok gya­rapítására, 20,000 K részvényosztalékra, 1000 K jótékony célokra lett kiutalva, míg 3221 K 50 fillér a folyó év javára ho­zatott át. A folyó évben esedékes részvény­szelvények darabonkint 20 koronájával az intézet pánzíáránál bármikor beválthatók. A részvénytőke felemelésére vonatkozó igazga­tósági javaslat szintén elfogadtatott és fel­hatalmazást nyert az igazgatóság arra nézve, hogy az intézet részvénytőkéjét belátása szerinti időben és feltételek mellett felemel­hesse. A megüresedett igazgatósági tagsági hely Verner József intézeti főkönyvelő egy­hangú megválasztásával lett betöltve. A magyar választásuk. A tiszántúli választáson időpontja tioigaban megbeszélé­sek folynak a pártok és a kormány között. A pártok már megegyeztek abban, hogy a választásokat május hóban tartják meg. A miniszterelnök is kijelentette, hogy a kor­mány a legrövidebb időn belül, amint a közigazgatást rendbe hozzák és a választási névjegyzékeket összeállították, kiírja a válasz­tásokat. A 48 as kör vezetősége értesíti tagjait, hogy mivel a mi csendőrségünknek szüksége van néhány napra a nagyteremre, husvét hétlőjén este a táncmulatságot megtartani nem lehet, hanem áttétetik a lehetőség sze­rint április 11-ére, husvétot követő vasár­napra. Erről tájékoztatja a vezetőség a ta­gokat és az érdeklődőket. Táncvígalonr A Nagymagyarvárosi Ol­vasókor nusvet másodnapján este a Király vendéglőben tartja szokásos tavaszi bálját, melyre az ifjúság nagyban készülődik s mely előreláthatólag igen hangulatos vigalom lesz. Meghívó. A gyulai Újvárosi Olvasókör 1920. évi április hó 5-én (Husvét másod­napján) sajat helyiségében, házépítési alapja javára táncvigalmat rendez, melyre a nagy­érdemű közönséget tisztelettel meghívja a rendezőség. Bslépődij 10 korona. Kezdete este 7 órakor. Feiüifizetések köszönettel fogadtatnak és hiriapilag nyugtáztatnak. A Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó r.-t. részjegyzői elhivatnak, nogy a j"gyzett összeg második fele részé­nek fizetése esedékessé vált és a Gyulán lakó aláírók a második részletet dr. Apor Vilmos plébános urnái befizetni szívesked­jenek ; ennek megtörténtével az ideiglenes részvény elismervény részükre kiadatik. A lap eme »Kőrösvidék«, melynek első példány­szamai már megjelentek Békéscsabán. Elő­fizetési ára egy hónapra 12 korona, negyed­évre 36 korona. Egyes szám 50 fillér, va­sárnapi szám 1 korona. Az Erkel Ferenc daloskör husvét má- sodnapjáu, azaz hétfőn este a szokott helyen és órában rendes gyakorló tanóráját tartja, mely alkalommal olyan uj tagok is felvé­tetnek, kiket már felvett két régi tag fel­vételre ajánl és akik az énekpróbának sike­resen megfelelnek. Ügyvédi irodámat Gynlán (Kö- röspart-níca, IJferbach féle házban) njrn megnyitottam. 72i 1-3 dr. Schrifícrt Ferenc, ügyvéd. a------------------------------------------------------1---------

Next

/
Thumbnails
Contents