Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-04-03 / 28. szám
ILII. évfolyam Egyes saam ára 1 korona. (ftyula, ÍOSO. április «t> v SS. ssárn, Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K - f Hirdetési (Ili előre fizetendő. Nyiltlér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZÁT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér DOBAY JÁNOS könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és Hyiltlcrek intézeudok. Kézirat nem adatik visszaEgyes szám ára i korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC * Megjelenik szerdán és szombatonHúsvéti. Üresen hever a kőkoporsó, melyben az emberiség legnagyobb jóltevője, Jézus elhelyezve volt. „A Krisztus feltámadott a halálból és azoknak, akik elalud- tanak, lett első zsengéjük.“ A gyász sötét felhőit tova űzte az öröm ragyogó napja ; a csiiggedóst remény, a kétségbeesést bizalom váltotta fel . . . Kik szenvedni, meghalni látták Jézust, kinek élete „az emberek között fájdalmakkal teljes vala“; kik aggódva kérdezték „kicsoda veszi el nekünk a követ a sir szájáról?“ első pillanatban meghökkennek, midőn látják az üres sírboltot, de azonnal öröm szállja meg keblüket, midőn hangzik a szó: „Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt az Ur, feltámadott!“ . . . » „Nagy események előro vetik árnyékukat“ ... Az emberi elme bölcsessége épen abban nyilvánul nagy mértékben, hogy az események egybevetése, tüzetes bírálata folytán az észszerű következtetések eredménye gyanánt a jövendő dolgok és események képét tárja fel a látnoki lélek. ^ Az értelmes csillagász előre jelzi a csillagok útirányát, megállapítja az égi testek seregében előforduló tüneteket s ezeknek ható/areje folytán bokövetkező természeti változásokat . . . Ugyanazért Jézus, „kiben az Istenség teljessége lakozott“, méltán szólhatott’' igy: „Rontsátok el a templomot és én harmadnapra felépítem azt! . . . S ime a jóslat valósult. . . Felderült a husvét reggele ... A kihaltnak látszott remény újra éledt; az evangóliom fénylő világossága még nagyobbá lett; az ármány diadala megszégyenült; az igazság győzelme dicső lön! . ■ . Ez esomónyek emlékére ül örömnapot ma a keresztyónség, midőn Jézus halálból lett feltámadásának emlékezetét megújítva, c napon hús vétót ünnepel. A husvét ünnep nagyjelentősége ősidők óta él a keblekben. Ennek bizonysága ama nyilatkozat; „A husvét az ünnepek királynéja, az úgy haladja meg a többi ünnepeket, mint a nap a csillagokat.“ Ezért nevezték hajdan a husvé- tot „öröm vasárnapja“ néven. Ámde kérdem: lehet-e Aratóban „öröm vasárnapja“ reánk nézve a husvét; fel- loboghat-e tiszta fónjü lánggal szivünknek oltárán az őröm tüze, ha nem törekszünk arra, hogy „éljünk többé nem mi magunk, hanem a Krisztus éljen, miben mink és mi is Ő általa“ ? . . . Hasztalan csendül fel ajkunkon az „Uram ! Uram 1“ fohászkodás, ha „nem féljük az urat s nem cselekeszük az ő akaratát!“ . . . Támadjunk fel azért a bűnök sötét sírjából, hogy elkerülve a gonoszság útját, járjunk az igazság ösvényén; öltözzünk fel világosság ruhájába; ragadjak fel a hitnek, szeretetnek és reménységnek szilárd paizsát, hogy megharcolván az élet harcát győzelemmel rettegés nélkül várhassuk azou idő eljöttét, midőn „az örök biró megfizet kinek kinek az ő cselekedetei szerint, . . . Csak igy vehetjük ajkainkra nyugodtan az ének ama szavait: „Nincs már szivem félelmére, nézni sírom fenekére, mert látom Jézus példájából, mi lehet a holtak porából“ .... Dombi L ajos. Békésvármegye folytatólagos átadása. Szeghalom átvétele a magyar csapatok részéről március 25-én történt. A községet a román csapatok szintű észrevétlenül és buesuzás nélkül ürítették ki. Miután a község igy teljesen csendőrség és közbiztonság nélkül maradt, a. járás főszolgabirája ezen helyzetet tudatta a közelben állomásozó magyar nemzeti hadsereg parancsnokságával, honnan aztán egy század bsvonult a községbe, Horthy Miklós darutollas katonáinak megjelenése óriási lelkesedést keltett és a vendégszeretetéről különben is hires Szeghalom községbeliek a katonaságot igen szívesen fogadták. Kétcgyháza áladása. Mi rajtunk is megkönyörül* végre az Isten. Kétegyháza, ame- lyat a románok bevonulásuk után siettek Domnica Iliánának elkeresztelni, március 30-án délután a vasúti állomásnál lett az antant bizottság által a magyaroknak átadva. Miután az elöljáróság nem tette közhírré, hogy a községnek a magyarok által való átvétele mikor történik, a magyarságnak alig egynegyede gyülekezett az állomáshoz. A községi biró és a főjegyző az átadástól tüntetőleg elmaradtak, ami úgy a jelen volt közönségnél, mint a missió tagjainál rósz benyomást tett. A Csaba felől érkező bizottságot dr. Yirágh Endre községi orvos hazafias beszéddel üdvözölte. A róm. kath. iskola fiunövendékei Török Mihály tanító, a leánykák pedig az apácák vezetése mellett zászlók alatt vonultak ki és hazafias énekekkel lelkesítették a jelenvolt ünneplő közönséget. A románok egy-kettő kivételével (és ezeket is csak a kíváncsiság vitte ki) távol tartották magokat az ünnepségen való részvételtől. Vezető embereik Beles Vazul lelkész kivételével megszöktek. A bizottság elnökének Guvallik Miklósné ae.gol nyelven adta elő a románok által elkövetett kegyetlenségeket, amire az angol tiszt'azon megnyugtató kijelentést tette, hogy a magyarok nyugodtan lehetnek, mert Kétegyháza sohasem lesz többé Románia. A motorosnak Csabáról való beérkezése után kb. egy óra múlva jött meg Mezőhegyes felől a másik bizottság, akit a közönség szintén meleg fogadtatásban részesített. Az átadás megtörténte után az ünneplő közönség zászlók alatt Magyar- ország viharos éltetése és hazafias énekek mellett vonult vissza a községbe. Este több helyen mulatság volt rendezve és a közönség egy része itt vigadott tovább a feletti örömében, hogy a magyarok Istene végre megelégelte sok szenvedésünket és felszabadított bennünket a románok igája alól. Békéscsaba város átadása a gyulait megelőzőleg történt, együttesen Békés város és a járás átadásával. Csabán nagy izgalmat okozott Hrabovszky Pál tót nemzeti párti programmal (szavazók hiányában egyhangúlag) megválasztott Csabai bukaresti képviselő, de csabai lakosnak feltolakodása, aki az antant missió színe elé mentés ujbóligyhan- gulag kérte Csabának Nagyromániába való bekebelezését. A kérésen maga az antant l missió is felháborodott és visszautasította. Ez a hűtlenség a magyar haza iránt minket gyulaiakat is sokszor felbőszített, mert a csabai Ítélet minket, kik még inkább kelet felé lakunk, szintén maga után ránthatott volna és esetleg még sokáig benn lehettünk volna az oroszlán torkában. Főispánunk megérkezése. Vármegyénk kormánybiztos-főispánja, dr. Zilahi Kiss Jenő, már a város felszabadulásának napján, kedden este 7 órakor megérkezett a megye székhelyére az idők komolyságához illő teljes csendben, minden hivatalos fogadtatás (nélkül.* Ugyanilyen csendben foglalta el másnap, március 3I-én reggel hivatalát. A vármegyei tisztikar d. e. II órakor tisztelgett a kormány uj képviselője előtt, akit dr! Daimel Sándor alispán üdvözölt. Baszé- dében ecsetelte azt az aggodalomteljes állapotot, melyet vármegyénk lakossága a forradalom óta, különösen a megszállás alatt végigélt és hangoztatta, hogy a tisztviselői kar tudatában van annak a sok súlyos és nehéz feladatnak, mely az ország és a vármegye regenerálásának munkájában reá vár és ebben a munkában megújult szellemmel és lankadást nem ismerve akar résztvanni. A kormánybiztos a következő beszéddel válaszolt: Mint a közigazgatás munkása, nem uj feladatok végzésére vállalkozott* mikor a kormánybigtosaágot elvállalta, Nem ismeretlenek előtte azok az óriási feladatok sem, melyek ma a haza minden fiára várnak. A legnagyobb mértékű lemondásra, önfegyelmezésre van szükségünk. Rámutatott arra, hogy mi itt Békésmegyében nem éreztük a proletárdiktatúra borzalmait, ezt a maga rettenetességében csak a Dunántúl és Budapest érezte. Az igazi jellegét a megazünt bolsevizmusnak tehát csak ama területeken lakók ismerték meg és onnan kellett kiindulnia a regeneráló munkának és az ujjá- alkotás munkájának hivatott vezérei is természetszerűleg ott termettek és edződtek meg. A haza válságos állapota még nem szűnt meg; barátunk sehol sínesen. Teljesen önmagunkra vagyunk utalva, de ha egyetértünk, fokozott buzgalommal és munkakedvvel látunk nagy feladatunkhoz, ha magunkba szállunk és uj utakat vágunk az önismeret terén, akkor bizhatunk a szebb jövőnkben. Be kell azonbsn látnunk, hogy a jelen szomorú állapotod bekövetkezésében mi is valamelyest hibásak vagyunk. Azt az életfelfogást, amit a múltban követtünk, alaposan módosítanunk kell. Mindnyájan apostolai kell hogy legyünk a nemzeti eszmének. Mint a gondos cialádapának, mindnyájunknak a szerető családapa kötelességeit kell teljesítenünk a hazával szemben. A köztisztviselői karra vár legfőkép8n az a feladat, hogy ennek a kötelességnek teljesítésében példát adjon. Szeretettel lássák el hivatalukat és szeretettel bánjanak a haza minden egyes polgárával. Legyen a keresztény Magyarország valóban a szeretet országa, akkor semmi hatása sem lesz többé a destruktív elemek munkájának. Egy pro- grammja legyen ma Magyarországnak: dolgozni, dolgozni, dolgozni 1 A tisztviselői kar lelkes éljenzéssel fogadta a beszédet és azután az alispán bemutatta a tisztviselőket. Uj főispánunk rendkívül megnyerő egyéniség ; egész lényén • • Üres palackokért (boros, sörös, cognacos, Sikörös sib.) magas árakat fizetünk, füagyobb mennyiségért elküldünk WE8SZ MÓR és TÁRSA, Gyula « 679 2-10 Lapunk mai azáma 4 oldal.
