Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-20 / 24. szám
2 Békés 1920. március 20. Nagy átalakulás Németországban Azt hittük, hogy Németország már megnyugodott belső állapotainak megszilárdulási folyamatában. Azt hittük, hogy a német köztársaság erőre és általános megnyugvásra tett szert a nagy és egységes birodalom belsejében. Azt hittük, hogy a németek számolnak a kialakult helyzet súlyos voltával és egyelőre félretesznek minden megoldási szándékot és minden erőfeszítéssel nekilátnak a termelő munkának. Azt hittük, hogy számolnak az élelmezési viszonyok nehézségeivel, számolnak az ország nagy szenvedéseivel, az európai állapotoknak ama szükségparancsolta kényszerűségével, hogy a rendet, nyugalmat, az élet rendes kerékvágásába való visszatérést minden módon meg kell teremteni, Mindezt hittük és ép azért meglepett minket az a nagy mozgalom, mely most nehány nap előtt Berlin és egész Németország csendjét-rendjét felzavarta és még most is felkavarja. A mozgalom élére azt írják, hogy monarchikus, hogy tehát a köztársaságot megszüntetni törekszik és a trónját vesztett II. Vilmost vissza akarja ültetni a trónjára. A mozgalom a katonai körökből indult ki és azok is óhajtják végrehajtani. Ez a tényállás — a lapok szerint. Ma még az ilyen híreket mindig bizonyos fenntartással kell fogadnunk, mert nagyon kerülő utakon ' kerülnek hozzánk. — Azt azonban nyíltan megmondhatjuk, hogy soha sem hittük, hogy Németország végeredményben köztársaság maradjon. Aki ismeri a németek alapjellemvonásait, aki ismeri a német nép erejének és fegyelmezettségének minden kihatását, az jól tudja, hogy annak a népnek élére császár, vagy mondjuk egyeduralkodó kell. És akarja a világ forgatni Németország állapotát, ahogyan tetszik, a németek elvégre is maguk határozzák meg, hogy ők mit akarnak és hogyan akarnak saját országuk határain belül élni. A német nép leikéből a császári vagy egyeduralkodói beleégetett és alapjellemével is megegyező intézményt nagyon bajos kitörölni. Nem mondjuk azt, hogy ez mindig igy lesz, mert nem mondjuk és nem mondhatjuk, a jövő fejleményei milyen irányt vesznek. Most úgy történt a dolog, hogy a jobboldali radikális pártiak indították meg azt a mozgalmat a parlamentben, hogy a kormányt megbuktassák és a hatalmat a monar- chisták kezére játszák. A mozgalom kezet fogott a katonai körökkel, a kik a terv végrehajtására vállalkoztak. Berlint már meg is szállták a katonai csapatok, sőt az ország több részében már meg is vetették lábukat. Az uj kormány alakulóban van. A birodalmi kancellári széket Kapp foglalta el, a ki érintkezésbe lépett az antant missziókkal és kijelentette, hogy az uj kormány teljesen a versaillesi békeszerződés alapjára helyezkedett. Majd megválik, mivé fejlődik a mozgalom. M I M JS M, kinek haláláról lapunk múlt számában már megemiekezcuns, temetése március 18-án volt nagy részvét mellett. Koporsójánál megjelent a nagyszámú rokonság, az I. Gyulavárosi Takarékpénztár igazgatói, felügyelő-bizottsági tagjai és tisztikara teljes számban, valamint a társ pénzintézetek képviseletében az igazgatósági tagok és tisztviselők, úgyszintén nagyszámú résztvevő közönség mindazon intézmények részéről, hol a kiváló férfi életében a munkában résztvett. Schmidt József ifjú korában a jogi pályára készült és később lépett át a pénzügyek mezejére. Nagy tudású, éles judiciummal biró, hajthatatlan vas akaratú, puritán jellemű, minden cselekedetében következetes igazi férfi karakter volt, aki sohasem kereste, mégis bírta 3 legvalódibb népszerűséget. Életét szakadatlan munkában töltötte. Hivatala mellett tevékeny részt vett a közügyekben is. A vármegye törvényhatósági bizottságának és abban különféle bizottságoknak tagja, Gyula város képviselőtestületének állandó választott tagja, a róm. kath. egyház alelnöke, ugyanott évtizedeken át a számvizsgáló bizottságnak és gazdasági szakosztálynak elnöke volt. ‘Tisztségét példás pontossággal és nagy sikerrel töltötte be. Emellett juttatott időt, hogy baráti és az úgynevezett »közvélemény* társas körben a közügyi kérdéseket, a napi fontosabb politikai, társadalmi és közgazdasági mozzanatokat kritika8zerüleg bocckés alá vegye. Nagy barátja volt a kertészetnek; szeretett igen korán felkelni és házi kertjének és abban levő kis szöllőjének minden munkáját sajátkezüleg végezte és ezen munkája mintaszerű volt. A zene és dal iránt különös szeretettel vonzódott. Ifjabb éveiben oszlopos tagja volt az Erkel László vezetése alatti hires gyulai daloskörnek s ennek idejéből szerzett élményeit mint mindig kedves emlékeket újította fel. A derék férfi most már megtért őseihez. A temető egy igénytelen sírral gazdagabb, a közélet pedig egy kitűnő férfival ismét szegényebb lett. Béke lengjen hamvai felett. — Az elhunyt haláláról a család és az I. Gyulavárosi Takarékpénztár a következő gyászjelentéseket adtak ki : Schmidt Margit, özv. Katona Elekné szül. Schmidt Kornélia, Schmidt Erzsébet dr. és férje Iványi Bertalan úgy maguk, valamint alólirott hozzátartozói nevében mélységes fájdalommal jelentik, hogy felejthetetlen gondos jó édesapa, nagyapa, após, szerető testvér és ragaszkodó rokon Schmidt József I. Gyulavárosi Takarékpénztári nyugalmazott igazgató, munkás életének 75., özvegységének 3. évében türelemmel viselt hosszú és súlyos szenvedés és a halotti szentségek ájta- tos felvétele után, Isten akaratában megnyugodva folyó hó 16-áij reggel 9 és fél órakor lelkét Teremtéjének visszaadta. Megboldogult drága halottunk földi maradványait folyó hó 18-an délután 4 órakor fogjuk a Szent-Kereszt temetőben örök nyugalomra helyezni. Az engesztelő szentmise-áldozat f. hó 18-án reggel 9 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az egek Urának bemuíat- tatni. Gyula, 1920. évi március hó 16-án. Az örök világosság fényeskedjék neki ! Katona Tibor, Katona Elek, Katona Marianne, Iványi Teodora unokái. Schmidt Gyula, özv, Draskovich Józs^fné szül. Schmidt Mária, Schmidt Bála testvérei, özv. Schmidt An- talné szül. Sípos Mária, özv. Schmidt Ká- rolyné szül. Heisler Antonia, Schmidt Gyu- láné szül. Góg Mária, Schmidt Béiáné szül. Papp Julianna, özv. Tóth Lászlóné szül. Herodek Jozefa, Kulik Dezső és neje Hero- dek Ida sógorai és sógornői. Az I. Gyu’avárosi Takarékpénztár igazgatósága, felügyelő-bizottsága és tisztviselői kara mély megilletődéssel jelenti négy évtizeden át volt érdemes főkönyvelőjének, utóbb igazgatósági tagjának Schmidt Józsefnek folyó bó 16 án bekövetkezett gyászos elhunytát Benne meleg szivü barátot és önzetlen munkatársat vesztettünk. Gyulán, 1920. évi március hó 16-án. Emlékét hálás kegyelettel fogjuk megőrizni! Koszornmegráltás címén Schmidt József halála alkalmával Bartoss Eereüc és Mérey Gyula 50—50 koronát küldtek be hozzánk a gyulai hadiárvák részére való továbbítás céljából. Antant misszió Gyulára érkezése van jelezve március 28. napjára, mely a kiürített és kiürítendő tiszántúli területekre van küldve. Tagjai két angol tiszt, egy olasz, két francia, egy román és két magyar katonatiszt. A magyar tisztek a nemzeti hadsereg vezérkarából valók, a román tiszt a budapesti román katonai misszióba tartozik. A misszió közelebbi célja és küldetése ismeretlen, de valószínűleg Gyula városát közelebbről érdeklő ügyben fognak határozni. Itt említjük meg, hogy eddig hivatalos helyről meg nem erősített magán utón szerzett értesülés szerint március 29—ik napjára van tervezve Gyula város átvétele. Ez azonban — ismételjük — hivatalos helyről eddig megerősítve nincs és igy ezt csak fenntartással közöljük. Sándor, József, Benedek zsákkal hozzák a meleget, mondja a csízió versben és — hogy jó órában mondjuk — ezt mondja a nagy természet is a valóságban, mert február hó és március hónap eddigi viselkedése olyan mintaszerűen nagyszerű, hogy gazdasági és közegéBZségi szempontból jobbat kívánni nem lehet. A konyhakerti vetemé- nyezés, a kerti és mezei munkák, mindenféle gazdasági munkálat jól végezhető. Aki most sem tud rendesen és idejében elvete- ményezni, az ne okolja az időjárást, hanem egyedül magamagát okolhatja, ha lekésik. Az elmúlt néhány napi hűvösebb időjárás késleltette a korábban virágozni szokott fák megindulását, rügyeiket és virágbimbóikat megkövéritette, ami azoknak csak hasznukra vált. Ha a most beköszöntött enyhe idő tartós lesz, a barackfák hamarosan kiviritanak és gazdag terméssel biztatnak. Az igaz, hogy még sokszor kell azoknak künn éjszakázni, hogy a biztató ígéret valósággá váljék. Az Amerikából hazaérkezett nagyobb magyar visszavándorló csapat, mint korábban közöltük, utazási akadályok miatt Szolnokon rekedt. Ezen 1060 főből álló csapat nagy része békésmegyei és örömmel értesülünk, hogy köztük számos gyulai jól ismert polgártársunk is várakozik a vasúti személyszállítás megnyitására. A visszaván- dorlók nagy része tekintélyes pénzösszeget hoz magával dollárban is, de pénzvagyonuk legnagyobb részét csekkekben hozzák, mely koronákra van átutalva és nem dollárokban, ami azt jelenti, hogy igen nagy az összeg koronákban, de nem olyan nagy a száma dollárokban, az utóbbiaknak pedig sokkal inkább örülhettünk volna. A dollár azonban kevésbbé fontos, mint inkább az, hogy mielőbb jó egészségben viszontláthassuk őket. minden papírpénz jó. A magyar hivatalos lap közli a pénzügyminiszternek valamennyi pénzügyi hatósághoz és hivatalhoz intézett körrendeletét, amelyben felhívja ezeket, hogy az Oíztrák-Magyar Bank bankjegyeivel űzött visszaéléseket a lehetőség szerint gátolják meg. Az utóbbi időben ugyanis az Osztrák-Magyar Bank papírpénzéről azt a hirt terjesztették, hogy bizonyos sorozat- számú bankjegyek kevesebbet érnek és a második kiadású 20 koronás értékét veszti. Ilyen manipulációkkal egyes üzérek a bankjegyeket azok értékénél jóval kisebb**áron összevásárolják és az eladókat tetemesen megkárosítják, maguknak pedig jogosulatlanul nagy hasznot szereznek. A miniszter felhívja a pénzügyi hatóságokat, hogy a közönség tájékoztatására sürgősen tegyék közhírré, hogy ezek a hírek alaptalanok, az Osztrák-Magyar Bank bármilyen sorozat- számú bankjegye teljes értékű és nem igaz, hogy a második kiadású 20 koronás papírpénz értékét veszti. A Gyulai Kereskedők és Iparosok Önsegélyző Szövetkezete a tagok élénk érdeklődése mellett, folyó hó 14-én tartotta meg VI. és VII. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés a mérleget, zárszámadásokat, felügyelő- és felszámoló-bizottsági jelentéseket egyhangúlag elfogadta és úgy az igazgatóságnak, mint a felügyelő- és felszámolóbizottságnak a felmentvényt az 1918—1919, évre megadta. Igazgatósági tagoknak megSchmidt József,
