Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-20 / 24. szám
1920. március 20. Békés a választattak: Anuló Pál, Barát István, Fábián Lajos, Lakos Jenő (aj), Licska Ferenc, Nádor Mór, Neumann Márton, Sebőn Vilmos, Szilvássi József (uj) és Zuzmann János. Felügyelő-bizottsági tagoknak : Huszka Ferenc, Gajsvszki Géza, Győri Lajos, Lőwi Sándor és ifj. Schmidt Gyula. A közgyűlés az igazgatóság javaslatára az alapszabályok egyes szakaszait módosította. A feloszlott VI. és VII. évtársulat tagjai törzsbetéteinek visszafizetését a szövetkezet akként eszközli, hogy hetenként, kedden és szerdán délután a hivatalos órák alatt szorszám szerint 50-es turnusokban kerülnek kifizetésre. Eljegyzés. Banszky György ev. ref. lelkész Békéscsabáról eljegyezte Glatz Máriát. A szegény sorsunk részére Gyula város által felajánlott rozsé árának, de még inkább a befuvarozás árának magassága miatt kaptunk keserves panasszal telt levelet. Ezen két oknál fogva szinte lehetetlen a rokkantak, hadi özvegyek és hadiárváknak a iőzséhez jutniok, miért is azon kéréssel fordulnak a városhoz, hogy a különben is sokszor céltalanul és naphosszat a városház udvarán ácsorgó sok fuvarral, vagy a városi igákkal fuvarozza be a hatóság a rőzsét a városházára, honnan a részesülő szegénység az ő fejenkint járó 10—20 kévéjét maga hazaszállítaná. így azonban ilyen kisebb adagokért nem érdemes fuvarost fogadni, mert a hazaszállítás kétszer-háromszor annyiba kerül, mint a rőzse értéke. E tárgyban közöljük, hogy szerkesztőségünkben a rőzséhez jutás céljaira a szegények javára 1160 korona volt -letéve Apor Vilmos báró utján, — ebből eddig 380 korona lett kiadva rőzse- vétel és fuvatsegély címén az elaggott és munkaképtelen szegényeknek és folytatólag igazságosan összeállított névsor felmutatására mi ezen összeget szintén bármely percben a szegények részére kiadjuk. Sohasem tudja az ember, hogy mire jó valami, mikor iátjuk meg jó oldalát is annak, amit valamikor olyan nagyon elitéltünk. így vagyunk most az amerikai magyarokkal. Valamikor keményen megítéltük őket, hogy miért is hagyják itt a magyar hazát ás miért vándorolnak ki! A nehéz gazdasági, megélhetési viszonyokra hivatkozva hagyták el a hazát és kivándoroltak a messze idegenbe, a bizonytalanságba. Sokan talán Testeitek itthon munkát, eddigi munkájuknál nehezebb, szerintük talán megszégyenitőbb munkát vállalni és kimentek és dolgoztak ott, a hol ismeretlenek között eltek és küzdöttek, kemény izzasztó napok alatt gyűjtöttek. — Csodáltuk, mily könnyen tudják itthagyni a hazát és mily elhatározott lélekkel tudják végezni az idegenben azt a nehéz munkát, a mit itthon álszeméremből vállalni resteltek. A világháború hosszú időre elzárta őket tőlünk. Mintha leszakadtak, leváltak volna az édes haza testéből, hiszen kívül állottak minden küzdelmen. De talán a háború súlyos kimenetelének zivatara hozzájuk is elérkezett, befújta szivükben a hazaszeretet parazsának pörnyéjét és újból felszította a haza iránti ragaszkodást. A nagy Amerikában messze szétszórtan élő magyarok szivét egy közös érzés járta át és csapatosan tódulnak vissza a megtépatt szegény hazába. Jönnek a megtakarított dollárokkal. Az 1—200Ö dollár, amivel visz- szajönnek, a magyar péi>z értéke szerint közel negyedfélmiilió korona. A visszaván- dorlók tekintélyes része ipari, gyári és bányamunkás, magukkal hozott pénzüket itthon ipari és gyári, esetleg bányavállalatokba fektethetik. Igaz ugyan, sokan a földvásárlásra adják magukat és igy a föld árát hallatlanul fölverik. (Aradmegyében pl. egy 35 holdas birtok másfélmillió koronáért kelt el. Ugyancsak ott egy 18 holdas birtok ára a múlt napokban volt 800,000 korona.) De úgy gondoljuk, hogy ők megismerkedtek a nagyobb iparvállalatokkal és igy itthon is kész tőkével rendelkezve segítik az ország ipari és gyári üzemek fellendülését. Milyen kiváló dolog volna, ha az ország hivatalosan egybegyüjtené a dollárok ezreit és azon vásárolna nyersanyagot, mennyire megjavítaná pénzünk értékét! Szóval így tódulnak vissza a kivándorlottak, mint a kik most az újból fölépítendő hazába friss erőt, tudást, anyagi eszközöket és vállalkozási szellemet is hoznak. Azokat, akik a kemény háború áldozatai lettek, akik messze idegenben szétszórva erdők-hegyek-völgyek terepein mint vértanuk lehelték ki életüket, azokat csak számszerint tudják pótolni. Sajnos, a szo- morkodó szülőknek elveszett fiait, a bánatos özvegyeknek elesett férjét, a szegény árvaságra jutott gyermekeknek a gondviselő apát nem lehet visszaadni soha . . . A tisztviselők nyomora Budapesten olyan nagy, hogy bútorok, szőnyegek, ékszerek és még sok más már eladásra került és mindez azért, mert kenyér kellett, fizetésükből megélni nem tudtak. Egy életrevaló intézményt létesített a kereskedelmi miniszter a tisztviselők vagyonának megmentése érdekében. A megszorult tisztviselők ugyanis kénytelenek voltak elkótyavetyélni bulorda- rabjaikat és értéktárgyaikat, sokszor a Telekitér zsibárusai között. A kereskedelmi miniszter ezért akciót indít egy Nemzeti Va- gyonmentö Vásár cim alatt létesítendő intézményre. Célja az uzsora letörése, más részt, a középosztály vagyonának megmentése. Az intézmény nemes célja, hogy lehetőleg igyekezik megmenteni a megszorultak részére a tárgyakat, mert rövid, 1—2 hónapos lejárattal a tisztviselők részére az egyes tárgyak mai forgalmi értékének ötven százalékát előlegképen nyújtja és az összeget nyomban folyósítja. Ha pedig elakarja adni a tárgyakat, arra való a naponkint tartandó árverés, melyre beérkező tárgyakat előbb hivatalosan megbecsülik és igy bocsátják árverés alá. így a nagy haszonra spekuláló és uzsorás magánvállalatok üzérkedésének, a tisztviselők megszorult helyzete kihasználásának is útja van vágva. Úgy szólván költségmentes az egész ügylet, mert a vásárló fizeti a vásárlási összegnek őt százalékát, mig az eladó csak akkor fizeti a becsérték két százalékát, ha a tárgy nem kelt el. Vájjon nem előbb kellett volna már mindez! Halálozás, özv. Ternovszky Mihályné a régebbi gyulai polgárok előtt széles körben ismert jóemlékü mészáros mester Ternovszky Mihály özvegye Gyulán 68 éves korában elhunyt. Nagy családja volt és pedig 13 fiú és á leány gyermeke, kik mind felnőttek és életben vannak s most mély gyásszal állták körül a jó anyának koporsóját. Debrecen átadása. Csütörtökön reggel folyt le az átadási ceremónia, amelynek részleteit maga Nicolae Joanide ezredes Debrecen város átadója mondotta el. C&törtökön reggel 9 óra előtt néhány perccel Debrecen vári.s polgármesterével kimentem a pályaudvarra, ahova pontosan 9 órakor futott be a különvonat, amely a szövetségközi missziót és Seidler magyar ezredest, a váci gyalogezred parancsnokát hozta. Bemutatkozás és rövid diskurzus után valamennyien a polgár- mesteri hivatalba hajtattunk. Itt jegyzőkönyvet vettünk fel a város átadásáról és átvételéről, a jegyzőkönyvet én és öeidler írtuk alá. Eközben a Piac-utcáD, a polgár- mesteri hivatallal szemben felállottak a'román csapatok és mikor a misszió lejött a városházáról, a csapatok diszmenetben vonultak el előtte, azután elhaladt a Kossutb- utcán keresztül és elhagyta a várost. Rövid idő múlva bevonult a Hatvani-utca felöl a váci magyar ezred, amely ugyancsak disz- menettel adott tisztelgést a missziónak, amely nek sorában én is ott álltam. A diszmenet végeztével az ezredből alakult egységek átvették a város különböző pontjain az őrszolgálatot. Mikor ez is megtörtént, tisztelegtem a misszió tagjai előtt, elbúcsúztam a magyar főparancsnoktól s végsőnek hagytam el automobilon Debrecen városát. A gynlavári-i állami óvoda nagytermében 1920. évi március hó 20-án és 21-én a helybeli közművelődési alap javára műkedvelői előadás rendeztetik. Programm; Március 20-án, szombaton: 1. Nagymama, vígjáték. 2. Palotás tánc. 3. Dialog. Március hó 21-én, vasárnap : 1. Régi szerető, népszínmű. 2. Monológ. 3. Népdalegyveleg. — Helyárak : I—III. sorig 10 K, IY—VIII, sorig 8 K, a többi sorok 6 K, állóhely 5 K. Az előadás mindkét este fél 8 órakor kezdődik. A vasárnapi előadás után a református iskola termeiben táncmulatság lesz. Belépődíj külön a táncmulatságra 5 K, — Az előadásokra, valamint a bálra belépőjegyek előre válthatók Csete Györgynél és mindkét este 6 órától a pénztárnál, Felülfizeté- seket tekintettel a jótékony célra köszönettel fogad a rendezőség. Orosházáról vesszük a hírt. hogy Ba- bescu Elek román kir. katonai kormánybiztos, ottani helyi parancsnok, aki 9 hónapig állott az orosházi közigazgatás és közbiztonság élén, most bHesulátogatásohat tett és elhagyta a várost. Babescu Elek igen rokonszenves modorú, mérsékelt irányú igazságos és belátó érzületű főtiszt volt, aki szinte népszerűvé tudta tenni magát Orosházán. Másküiönben Orosházát a román 105. gy.-e. egy százada már kiürítette és most ott csak lovasság maradt. A város átadása az ottani hírek szerint márc. 31-én kerül sorra, más hírek szerint a város átadása csak rövid idő kérdése. Névváltozás a kisgazdapártban. Az >Uj Nemzedéke március 12-iki számában olvassuk : A kisgazdapártnak újabban az a szándéka, hogy felveszi nevébe a keresztény jelzőt. A nemzeti égyesülés pártja ezt kifogásolja, amire Rubinek, a kisgazdapárt elnöke a következő nyilatkozatot tette: »A keresztény pártok kifogásolják, hogy a gazdapárt felveszi nevébe a keresztény jelszót. Csakhogy ezzel nem is nekik akarunk szolgálatot tenni, hanem a saját politikai céljainkat szolgáljuk. A kereszténység nem lehet kizárólagos tulajdona egy pártnak sem. Úgy látszik azonban, hogy a kereszténységet egy párt a maga részére akarja kisajátítani és aki nem az illető keresztény párt tagja, az szerintük nem igényelheti a keresztény jelzőt. Ez igy nem lehetséges. A kisgazdapárt szóban és tettben joggal vallja magát kereszténynek. Eddig az volt a baj, meg kifogás, hogy nem vallottuk magunkat nyíltan kereszténynek, most meg sz a baj, hogy megtesszük ezt I« Eleonora Dasc a nagy olasz színművésznő játssza szombaton és vasárnap a főszerepet a Király mozgószinházban színre kerülő Fattyú négy felvonásos drámában. Az estét kiegészíti még a Fényképész humoros és Fekete völgy látképe természetes képek. A színház nagyszerű zenekara ezeken az előadásokon Fedora: Mártlia opera nyitányát játsza. A vasárnapi előadások közül 5, 7 és 9 órakor játszik a zenekar. Hétfőn és kedden színre kerül Mis- tinquettevel a főszerepben Könnyiivérti nők teljesen uj, tiszta fotografiáju dráma. Hétfő és keddre ^a zenekar Verdi: Rigolettojáre készül. Az előjegyzések ezekre az előadásokra már is nagyban folynak. A színház zenekarát a közönség szeretetteljesen fogadta és minden nap ovációban részesíti precíz, összevágó, gyönyörű előadásáért. »A Tavasz* nagyváradi művészeti és szépirodalmi lap e héten is gazdagon változatos tartalommal jelent meg. Nadányi Zoltán, Tabéry Géza, Zsolt Béla pompás költeményei, Bródy Sándor és Ernőd Tamás »Adám és Éva* cimü darabjának részlete, Sípos Iván elbeszélése és Berde Mária Wild- gans fordítása, valamint a kiváló szegedi költőnek, Juhász Gyulának nagyhatású költeményei képezik »A Tavasz* utolsó számának tartalmát, azonkívül az állandó a szabad egy szóta, állandó rovat, mely a mindennapi élet kritikáját nyújtja, A kitűnő folyóirat, melyre ismételten felhívjuk az irodalmat pártoló közönség figyelmét, Gyulán a volt Reisner Zsanfca-féle trafikban kapható. Egyes szám ára 4 korona.
