Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-03-20 / 24. szám
Censnrat: P. MISCUTiA. Egyes saán» ára 1 korona. Eli. évfolyam. ftyula, 1930. március 30. 34. szám. Előfizetési árak: Egész évre . 50 K — f Fél évre . 25 K — f Hirdetési díj elére fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadéhiratat: Gyulán, Teuiplom-tér DOBAY j.VVOS könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyilttcrek intézecdók. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Aduc la cunostinta orasului Giula ca cu ziua de azi am preluat comanduirea Pietii oarele le oficioasa d. e. 9—10. d. u. 2-3. Sít. A Sucht. Tudomására hozom Gyula város közönségének, hogy a mai napon a tórpa- rancsnokságot átvettem, hivatalos óráimat d. o. 9 —10-ig, d. u 2—3-ig tartom Gyula, 1920. március 17. Sít A. Sueio. A zsidókérdés. A becsületes keresztény sajtótól seuki se várjon egyebet, min»t őszinte szót, a közvélemény hü tolmácsolását, ne kívánjon torzító, hanem valódi képet mutató, igaz tükröt. Ebben áll a mi kötelességünk és nem törődünk azzal, hogy az őszinte szó elismerő vagy gáncsoló, érdem szerint jutalmazó vagy szigorúan büntető. Halljuk hát az őszinte szót a cikk élére irt kérdésben. A' „Huszadik Század“ c. folyóiratban Jászi Oszkár 1917. júniusában felszólította a magyar tudomány és irodalom összes művelőit, hogy szabadon nyilatkozzanak a következő három kérdésben: 1. vau-e zsidókérdés ? 2. miben látják a zsidókérdés okait ? 3. miben látják megoldásának módozatait ? A beérkezett több mint hatvan válasz között volt Bettelheim Samunak, az Amerikai Magyar Zsidók Szövetsége megalapít jának nyilatkozata is, aki a többek között ezeket irta: „A háború kincseket szerez a kalmárnak és a tönk szélére juttatja a hivatalnokok, alkalmazottak, munkások stb. tömegeit. Az uj és gyorsan szerzett gazdagság pompázni szeret. Ha majd a szerencsét len agyonnyomoritott nép a háború után komor vasárnapjain a vendéglők és kávé- házak terraszai előtt elmegy, fokozódó keserűséggel látja a hadseregszállitók feleségeit hatalmas divatkalapokkal és ragyogó ékszerekkel önmegelógedettcn mosolyogva fiatal gazdagságuk mézes- heteit élvezni. A színházban- pedig a kakasülőről látja majd őket a páholy- szegélyen át kacérkodni és győzelmesen áttörni a zártszóksor első vonalába. Egy antiszemita korszak előtt állunk Magyar- országon.“ íme, az előrelátó és őszinte zsidó igy beszólt már 1917-ben. Mi keresztény és magyar szemmel nézve, egy kissé kételkedünk abban, hogy már ez a Bettelheim által ecsetelt helyzet elegendő lett volna ahhoz, hogy komoly antiszemita áramlat keletkezzék Magyar- országon. Ehhez a türelmes magyarnak még több kellett. Látnia kellelt a magyarságnak, hogy a bomlást megindító, a magyar nemzeti szempontból teljesen érthetetlen forradalomnak, illetve a forradalmak egész sorozatának, majd végül a rettenetes bolsevista uralomnak a vezérei erősen túlnyomóig zsidók voltak. Látni kellett, hogy a nemzeti erők tönkretételének, a hadsereg szétzüllesztésónek tervszerű munkájában a vezérszerepet a zsidóság vitte legalább is olyan mértékben, mely éppen fordítottja volt a lólekszám országos arányának. Itt lőtt túl a célon a zsidóság ós ezzel nyitotta fel a keresztény magyarság szemét. Ma már mindenki tisztán látja Magyarországon ós a külföldön is, hogy az egész szocialista és antimilitarista forradalomnak, úgyszintén az egész kommunista komédiának csak egyetlen egy_célja volt: az utolsó Manlichert is kivenni a szétrobbantott állam és a keresztény magyarság kezéből, mellyel az összeharácsolt könnyes ós véres milliárdokat az állam ós a milliók javára még vissza lehetőit volna venni. Lehet, hegy voltak zsidók, akik ezt nem is sejtették ; de hát a tömegeket nem is igen szokták beavatni a diplomaták terveibe. A zsidóság megtagadta a kommunista (de csak a kommunista 1) zsidókat és a pesti hitközség ünnepélyesen ki is rekesztette őket. Bizony, a hadjáratot vesztett vezéreket is megszokták nemzeteik tagadni, A zsidóság most azt mondja, hogy ezek nem voltak igazi zsidók. Lehet, hogy a vallásban, az elavult, 3000 esztendős vallási parancsok követésében valóban elhagyták a zsidóságot. De a magyarság felfogása szerint faji ós nemzeti érzésben ós sajátságokban éppen ezek voltak az igazi zsidók, zsidók Mózes szellemében, aki azt irta népéről: „Sok nemzeten fogsz uralkodni és rajtad senki sem uralkodik“ (V. 15. 6). Nem a mi hivatásunk vizsgálni, hogy a jóravaló hazafias zsidóságnak lehetett e vagy nem lehetett szolidaritása ezekkel a vezetőkkel. Ezt magának az érdekelt zsidóságnak kell vizsgálnia ós a kedvező megállapítást bizonyítania. Azt mondják, a kommunizmus a zsidó tőkét is üldözte, azt is megsemmisítéssel fenyegette. Talán azt is felhozzák, hogy zsidót is végeztek ki a kommunisták. Lehet. De mindezen ós hasonló, igen gyenge lábon álló ellenvetések egyelőre nem képesek megváltoztatni a magyarságnak azt az ítéletét, hogy eminenter a zsidóság volt a képviselője annak a destruktiv szellemnek, mely a nemzeti erők lassú felörlődó- sét, végül robbanásszerű összeomlását okozta. íme, ezekből a tapasztalatokból, az eseményeknek eme megfontolásából született meg, helyesebben érett meg Magyarországon a zsidókérdés. Erről a magyarországi zsidókérdésről csak azt mondhatjuk a józanabb zsidóságnak: tu Tas voulu Georges Dandin 1 Ennek a zsidókérdésnek pedig nincs más megoldása ós ezt a komolyabb’ zsidóság is beláthatja, mint száműzni azt a világnézetet, megszüntetni az államnak és a társadalomnak azt a liberálisnak nevezett berendezését, mely majdnem kizárólagosan csak a zsidóságot - tudta mindent elnyomó anyagi és szellemi hatalomhoz juttatni ós inaugurálni azt a másik világnézetet, mely minden ember testvériségéből kiindulva, a gyengébbnek, az erőtlenebbnek kétszeres segítséget nyújt az élet küzdelmeiben. A keresztény nemzeti irányzat minden erejével eme követelmények megvalósítására törekszik és ha valaki úgy érzi, hogy ezt a törekvést az antiszemitizmus nevével keli nevezni, ám nevezze úgy, mi nem tiltakozunk ellene. Egy kötelességet azonban a saját érdekükben is elvárunk a zsidóságtól : minden erejével törekedjék arra, hogy a közhatalom vezetése az igazi keresztény intelligencia kezébe kerüljön és maradjon, mert ez biztosítja leginkább a zsidókérdés igazságos megoldását is. Minden oldalról megvilágítandó a kérdést, mondjunk még néhány szót a pusztán keresztény szemmel nézett zsidókérdésről. Aki meg akarja érteni, hogy mit jelent a kereszténység szemében a zsidókérdés, az olvassa el az evangéliumot. Olvassa el, hogy Krisztus azt mondotta a zsidóságnak: „Sokan jőnek napkeletről ós napnyugatról, ez ország fiai pedig kivetettnek a külső sötétségre“, de ugyanakkor kiválasztott tizenkét szegény zsidót, akiket a föld savának nevezett ós akikre, mint kősziklára kívánta felépíteni Anyaszentegyházát- Olvassa el ezt ós kérdezze akkor önmagától, hogy antiszemita volt-e Krisztus? Mi, teremtmények azonban nem szólhatunk akként, mint ahogy Krisztus szólhatott mennyei Atyjának kiválasztott népéről. A földi keresztény szava a zsidósághoz csak a meghívás ós a reménység szava lehet ós e részben nem vethetünk papírra szebb szavakat, mint ha a hírneves Martinovich páter szavait idézzük, aki két esztendővel ezelőtt ezeket irta: „A zsidónak egész lényében kell átalakulnia, ha móltókópen akarja meghálálni egy nemzetnek iránta tanúsított nagylelkűségét. Nem elég kilépnie a zsidó közösségből és á la Jásziók nyugoteurópai kosztümöt ölteni, hanem be kell lépnie a keresztény erkölcs és kultúra belső világába. Jöjjenek tehát ós olvasz- szák át lelkűket az Evangélium melegén a kereszténységbe. Ne várják már a Messiást aki rég megérkezett, hanem jöjjenek és élvezzék az ő országának áldásait. Joguk van hozzá. Hiszen ők adták őt nekünk ők feszítették Őt a keresztfára. Értük is meghalt Ő a Golgothán. Vére ne legyen rajtuk átok, hanem megtisztulás ós egy szebb jövő záloga“. Mindezeket pedig elmondottuk, hogy a zsidóság megértse ós tisztán lássa a helyzetet, megértse, hogy mit jelent a zsidókérdés a kereszténység ós a magyarság eszmevilágában. A franciák a bolgár bókekövetséget, mely nem akarta aláírni a szigorú bóke- föltóteleket, elvitték Franciaországnak há- borudulta vidékeire. A bolgárok, láttára a rettenetesen elpusztított országrésznek, pedig ott egy bolgár katona sem sütötte el fegyverét, szótlanul, meghatottan írták alá a feltételeket. Mi egyezer esztendős ország szivettópő romjaira mutatunk a zsidóság előtt ós úgy érezzük, hogy nekik is lehajtott fővel, szótlanul ós mellüket verve kell aláimiok a mi program- munkat. Ám a mi prograramunkban mégis benne vannak Szent Ágoston szavai: „in omnibus autóm charitas“ és legyenek ők megnyugodva, hogy ebből a mindenből nem marad ki a zsidókérdés sem. ÜrPQ Halápitokért 0)oros> sörös, cognacos, likörös stb.) magas árakat fizetünk. Nagyobb -H mennyiségért elküldünk. 39s 9 _10 WEISZ MÓR ÉS TÁRSA, Gyula. Lapunk mai száma 4 oldal.
