Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)
1920-11-13 / 92. szám
1*11. évfolyam Cfynla« 1990. november 13 Egye« »Káin ára 3 korona. 93. szám. Előfizetési árak: Egész évre . . 60 K — f Fél évre . . 30 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. A hitelélet szétrombolja a bolsevizmus alatt. (Hegedül Lóránt akad. székfoglalójából.) A tanácskormány sötét állami függönye mögül koronként egy-egy csontkóz nyúlt ki, mely az egész hitelszervez3tet sebesre fojtogatta. Ma még nem tehetünk egyebet, minthogy a hiteléletnek a tanácskormánnyal való e nagy harcában szenvedett sebeit kitárjuk a közönség elé és késő idők gyógyító balzsamától várjuk a javulást. Az állam kárpitja mögül a magán hiteléletbe való belemarkolást a szovjet három utón érte el: az tgyik, az állami fizetési eszközöknek a megrothasztása; a másik, a magán- és közüzemeknek az összezavarása; a harmadik magának a hitelélet szerveinek, a bankoknak és takarékpénztáraknak, részben elsik- kasztása, részben túlterhelése Ennek a hármas rombolásnak keserves triptikhonját akarom a következő vázlatban bemutatni: Az állami fizetési eszközök kérdését illetőleg már jeleztem, hogy magának a pénznek belső elsenyvesztóse volt az az ut, amelyen a tanácskormány mint állami szerv a hitelélet rombolásához eljutott. Ha figyelemmel kisérjük, a magyar pénzértékek hanyatlását, összes gazdasági kérdéseinknek a középponti problémáját, nem ismerhetjük félre a tanácskormány romboló hatását, mely a háború pusztításait e tekintetben is betetőzte. Látjuk azt, hogy egész Középeurópa standardjával, a svájci frankkal, összehasonlítva, mig a háború előtt az arány az volt, hogy 100 koronáért 105T0 svájci frankot kaptunk, a háború már kiette pénzünk belső értékét annyira, hogy az októberi forradalom kitörésekor 100 magyar koronáért 52 frankot adtak Svájcban, tehát a svájci franknak 110 százalék volt az ázsiója. A forradalom hatása alatt március 22-ere az ázsió 337*50 százalékra emelkedett, a szovjet után pedig, annak hatásaképen november 25-ón 100 koronáért 4 50 frankot kaptunk, az ázsió tehát 223335 százalékra nőtt. Még megdöbbentőbben mutatja a helyzetet az amsterdami paritás, ahol ezzel szemben a hollandi forintnak ázsiója a forradalom kitörésekor, 1918. október 30 án csak 102 65 százalék volt, az első forradalom működése folytán folyó év márciusában 320 százalékra emelkedett, november 25-én pedig már 2420*00 százalékot tett. Ugyanerre a lapra tartozik azonban a szovjetnek egy másik működése, melyet már szintén jeleztem, hogy t i. a magyar állam kamatfizetését betiltotta; betiltotta egyúttal összes vállalataink kamatfizetését is. Már jeleztem, hogy rombolásai között ezt a legnagyobbak egyikének tartom. Mondhatatlan, hogy állam hitelünk mit szenvedett ezáltal, még nehezebb szót találni arra, hogy mily , nehéz lesz itt mindent újra épiteni, különösen azért, mert a külföld segítségére rendkívül rá volnánk szorulva és a külföldtől élvezett állami hitelünk nem deklarációkon és kormánynyilatkozaton, hanem a magán hitelélet évtizedes munkáján épült fel. A Károlyi-kormánynak azok a laikus ígéretei, hogy újsághírek és egyéb bombasztikus kijelentések alapján hitelt fognak szerezni, keserves csalódásba fúltak bele. Elfelejtette nevezetesen e kormány azt, amit Széchenyi oly nagyszerűen tudott, hogy a Hitel az, amivel a gazdasági élet összefüggése megkezdődik, a magyar viszonyokról pedig nem ismerték azt, hogy a külföldön levő magyar állami hitel a korall-szigetekhez hasonlit, amelyeket apró kis állatok testükön építenek fel, mig a tenger színét elérik és csak akkor jöhet rá a termőföld. A magyar Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC állam pénzügyi hitele a magyar hitelélet és kereskedelem évtizedes munkáján épül fel, mig elérve a szintet, a külföld a magyar állam hitelét arra rátehette. Ezt próbálta megingatni a szovjet elsősorban az állam fizetésképtelenségének kinyilvánításával, mert amit tett, semmivel sem kevesebb ennél. Az állam kára ily esetben mondhatatlan, először, mert a kamatnemfizetós ma már oly torlódásokat okoz, melyeket rendes módszerekkel lebonyolítani alig lehetséges. A szovjet ezen tilalmának eredménye, hogy 1919. év végén a magyar állam csak ki nem fizetett kamatokban több mint 800 millió koronával tartozott s ennek egyszerre való eltüntetése a pénzügyi lehetőség határainak szélón van. De egy ily kísérlet, mely megakasztotta azt az évtizedeken át gondosan ápolt hitet, hogy a magyar állam mindig eleget fog tenni fizetési kötelezettségének, annyi külföldi tőkét fordított el tőlünk épen a legkritikusabb időben és valószínűen annyira megdrágítja a későbbi hitelbeszerzós módozatait és nem lehetetlen, hogy sok évtizedekon át fogják a magyar adózók drágán megfizetni azt, hogy a hitelélet gyengéd szálait hozzá nem értők durva kezekkel bambán elvágták. Mégis azt hiszem, hogy magán gazdasági intézményeink, külünösen nagy bankjaink által a magyar hitel oly erősen meg volt évtizedeken át alapozva és a szovjet urlalma oly rövid életű volt, hogy — bár külföldi államhitelünket majdnem elsöpörte kormányzása, — a hátralevő mély korallrótegek rövid időn belül ismét érvényesíteni fogják — ha a szerencse kissé is kedvez — alátámasztó erejüket. Erdély helyzete. A hossza oláh megszállás szomorúan végződött minden magyar emberre. Nyilt tény, hogy a magyar nemzetgyűlés a helyzet kényszerének engedve elfogadta az úgynevezett békeszerződést olyat a milyet a fegyveres erő reánk erőszakolt. Ebbe a békekötésbe egyetlen jóérzésü magyar ember sem nyugodhat bele. — Az Erdélyi Magyar- Székely Szövetség, mint az erdélyi magyar közvélemény hivatott képviselőjének közlönye »Kelet- magyaromágc címen mint politikai hetilap Budapest VI. Andrásy ut 93. I. em. megindult. Az említett lap Erdély agyonzaklatott s a szenvedések minden kálváriáján átment Magyarországnak és székelységének megbízásából megalkuvást nem tűrő kitartással küzd Magyarország kincses bányája Erdély felszabadításáért. A jogegyenlőség és a vallásszabadság elveit hirdető független lap a nemzeti újjáépítés nagy munkájában a keresztény eszmék benső tartalmát felölelő nemes értelmű nemzeti liberalizmust vallja vézető gondolatának. Lázadozó lobogó lelkiismerete lesz levert lelkületű csonka országunknak nyíltan hangsúlyozza hogy Erdély a róla és nélküle teremtett helyzetbe sohasem nyugszik bele. Aki érző magyar embernek tartja magát, aki ebben a megcsonkított magyar hazában Erdély felszabadításáért tettre is kész, aki nem tud de nem is akar megalkudni,, álarcoskodni az jöjjön kibontott zászlónk alá. Támogassa minden őszintén gondolkodó, hazafiasán érző magyar ember a »Keietmagyar- országot« is előfizetésével, hogy mindnyájunk céltudatos tömörülése hozza meg mielőbb Erdély feltámadását. Előfizetésidij havonta 10, negyedévre 25, félévre 50, egész évre 100 korona. Előfizetéseket elfogad Gőrgényi Béla mint az Erdélyi Magyar Székely Szövetség gyulai körének főtitkára, pénzügyi palota földszint balra. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Megjelenik szerdán és szombaton. Hírek a nagy világból Párisból táviratozzák: a Petit Journat mai száma jelenti, hogy a konstantinápolyi kormány nem hajlandó ratifikálni a békeszerződést. A szövetségesek sürgető jegyzékére Konstantinápolyból az a válasz érkezett a nagykövetségi tanácshoz, bogy a porta a mostani időpontot nem tartja kedvezőnek a servesi szerződés ratifikálására. Mig Olaszország és Sierbia (mai neve Jugoszlávia) a szerzett zsákmányon megegyezést keresnek és békés tárgyalásra ülnek össze, az olaszok kalandvágyó költőhadvezére D’Anunzió megkezdette az ellenségeskedést Jugoszláviával. Megszállotta Fiume mellett Buccsri sziklás partvidékét, de a szerbek puskatüzzel fogadták, amit a taliánok viszonoztak ugyan, de miután mindkét részről veszteségek mutatkoztak, az olaszok visszavonultak. Cseh-Szlovákia kegyvesztett lett Franciaországban. Lengyelországon és Magyarországon ran a súly. Állítólagos francia Ígéretek Magyarországnak. A Berlinar Tageblatt Prágába kiküldött tudósítója azt írja, hogy Csehországban a kis-ántánt tervét eltemettetnek tekintik. Ha létrejön a szövetség, ez agyaglábon járó kolosszus lesz, amely senkit sem fog megijeszteni, még Magyarországot sem. Magyarország ma bizakodóbb, mint valaha és meg is van az oka rá. Csehszlovákia ngyanis Franciaországban kegyvesztett lett, amióta nem akar Oroszország ellen masírozni és most Lengyelország és Magyarország a kedvenc. Sston- Watson, Csehország egyik nagy barátja, egy francia revüben azt írja, hogy Franciaország a Máv. bérleto fejében Szlovákia egyharmadát visazaigéri Magyarországnak és közös magyar-lengyel határt létesít (?) A Berliner Tageblatt tudósítója ebből arra következtet, bogy a kis-áutánt illuzorius alakulat lesz. A békeszerződések csak zűrzavart teremtettek. Marc Henry az Eclairben a következőket írja: Az események ellenállhatatlan logikával mutatták ki a békeszerződések hibáit. Azelőtt az osztrák és a magyar igazgatás elnyomta (?) a szláv elemeket; e helyet most, a határok olyan önkényes, mint bonyolult megállapításának, mindenütt helyi elnyomás és most fellobbant irredentizmus mutatkozik. Megkímélték Németországot, amely ország ma is hatalmas, ellenben életképtelenné tették Ausztriát, mert a saint-germaini békeszerződésnek csak azokat a szakaszait alkalmazták amelyek rombolóan hatottak, mig pipiroson maradtak a szerződésnek azok a föltételei, amelyek az utódállamokra Ausztria javára bizonyos kötelezettségeket róttak. Ausztria javára csak két lehetőség áll fönn: vagy megteremtik a dunai konfólderácíót, tehát föiderativ formában ismét helyreállítják a régi 03ztrák-magyar államszervet, vagy pedig csatlakozik Németországhoz, amelynek vonzóereje Középeurópa szétzüllóse következtében kétszeresen erős. Ezen a két megoldáson kívül nincs más kiút. A cikk azt kívánja, hogy vizsgáljuk felül a francia politikát, ha meg akarják menteni a szerződéseket. Azzal, hogy időt próbálnak nyerni, nem kerülik el a katasztrófát, csak késleltetik bekövetkezését. II I BE K. Katholikus körben november 14-én vasárnap délutáD fél 5 órakor a választmány ülést tart. Öt órakor pedig Bíró Bála főgimnáziumi tanár »Magyarország hajdani területváltozásaif-ról ad elő. Az előadáson vendégeket szívesen lát a Kör vezetősége. Lapunk nai száma 4 oldal.
