Békés, 1920. (52. évfolyam, 1-105. szám)

1920-11-13 / 92. szám

* Békéi 1920. november 13. A Szociális Missziótársnlat decsmber hó első felében karácsonyi vásárt rendez: lesznek játék, baba, karácsonyfadíszek, sütemény és cu­korka sátrak, melyre ismételten kérjük, — mint lapunk múlt számában is közöltük — a nagyközön­ség szives és áldozatkész adományait a készítendő árukhoz. Az adományokat kérjük szerda és szom­bat d. u. 3 — 5 óra között a Kossuth Lajos-utca 8. szám alatti irodába beküldeni. Akik szívesek voltak bármely sátorhoz az áruk készítését el­vállalni, kérjük a vásár alkalmával az árusításnál es szives közreműködésüket. A gyulai »Újvárosi Olvasókör* folyó hó 21-én vasárnap este 7 órai kezdettel felszentelő zártkörű táncmulatságot rendez, melyre a kör tagjait és az érdeklődő közönséget a rendezőség ézuton meghívja. A kör összes helyiségeit a cseh is oláh katonák teljesen tönkre tették, de a kör vezetősége nagy áldozatok árán ismét széppé és vonzóvá tette, melyhez hasonló táncterem Gyulán nem található. Csinos festmények díszítik a te­rem falait, melyeket Bartos József a kör igaz­gatója festett, A békeszerződés ratifikálása A kormányzó- párt szerdán este értekezletet tartott, hol arról tanácskozott, hogy pártkérdéssé tétessék-e a béke ratifikálásának megszavazása. Azok a képviselők, akik a kormányzó pártban ellenzik a javaslat megszavazását, számszerint mintegy harmincán a nyugatmagyarországiakon kivül a pártértekezlet előtt megbeszélést tartottak, ahol állásfoglalásuk­ról döntöttek. Erdélyt pedig nem adjak! Egy évezredes, terebélyes nagy iát döntött ki helyéből az a vér­zivatar, amely végig sepert egész Európán. A fa az utszélen fekszik és ki sáros csizmáját, ki un­dok bocskorát törli belé. A fatörzse azonban, da­cára annak, hogy aljas férgek Ht-ott lyukat fúr­tak rajta s bár mintegy két év óta gyökerek nél­kül táplálkozik, csupa életerő. Agai körül azon­ban egyik-másik már elalélt és szomorúan hajtja fejét az enyészet felé; de a főág dacol az idővel, dacol a reá mért, lealázó sorssal s tápláló nedve olyan gazdag, hogy a törzsnek is juttat felesle­géből. A törzsnek és a főágnak ez az életfolya­mata kíván magának teret nyittatni az Erdélyi Magyar Székely Szövetség szombat esti teáján. Az erdélyi magyarok és székelyek kiapadhatatlan, lángoló hazaszeretete kíván beférkőzni ezen az estén a magyarországi magyarok szivébe, hogy az ott megjelentek főidet rázó erővel kiáltsák a világ fülébe, hogy: Erdélyt pedig nem adjuk! Akinek szive nem meredt még kővé, aki jobb érzését nem engedi közönyössé válni a közügy, a haza szent ügye iránt, megjelenésével szerencséltesse az Er­délyi Magyar Székely Szövetség gyulai körét. A vármegyei bözkórház is igen súlyos hely­zetbe jutott a mai keserves időkben a betegek igen sokat szenvednek már az által is, hogy a kórszobákat fűteni nem lehet, de még sokkal szo­morúbb az a körülmény, hogy a kórház mübe- rendezései is elkopnak és tönkre mennek s az által a betegek gyógyítása is igen súlyos hiányt szen­ved. Utóbbi időben a kórház Röntgen alkat be­rendezése mondja fel lassanként a szolgálatot, de a tönkrement részek pótlása olyan tetemes össze­gekbe kerül, hogy azok megvásárlására a kórház saját költségvetésének keretében nem képes. A kórház igazgatósága megkísérelte magánosoktól kért adományokkal pótolni a hiányzó összeget s bár egyesek kegyeskedtek is támogatni a nemes célt, azonban a hiányzó összeg olyan tetemes, hogy a kórház igazgatósága ez utón is kénytelen a nemes szivü emberbarátok nemes szivüségéhez fordulni, kérve mindazokat, akik tehetik, tegyék lehetővé nemes adományaikkal a kórházi Röntgen berendezés rendbehozását, mert ennek hiánya ál­talános csapás lesz mindazokra nézve, akiknek vizsgálásához vagy gyógykezeléséhez okvetlenül szükséges a jól működő Röntgen készülék, A ne­mes célra utóbbi időben a következők voltak ke­gyesek nemes szivü adományaikkal támogatni a kórház igazgatóság emberbaráti törekvését: Gróf Wenckheim Geyza (Gerla) 10000 K, gr Bolza Pál (Szarvas) 100 K, gróf Bolza Geyza (Szarvas) 100 K, Wolfinger Miksa (Békéssámson) 500 K, Wolfinger Alajos (Nagyszénás) 500 K. Az időjárásban változás eddig nem állott be és ha a november 15 re beígért enyhe csa­padék be nem következik, az őszi vetések nagy kárt szenvednek, mert kikeletlenül maradnak. A száraz fagy ártalmas a korai kikelt vetésnek is, mert elhervad és kivész a növénynek. Ha tartó­san langyos, esős idő nem áll be, a legnagyobb ínségnek nézünk eléje. A hőmérő reggelenként 4—5 C. hidegei mutat és gyors változás nem várható. A helyzetet vigasztalanná teszi, hogy a száraz, hideg időjárás egész Európára kiterjed, tüzelőanyagban pedig csak igen korlátolt a készlet. Gyászrovat. Schira László gyulai pénzügyi fogalmazó, tartalékos hadnagy román fogság okozta betegsége következtében november 9-én, életének 27-ik évében váratlanul elhunyt. Mint harcoló katonát elkerülte a halál, melyet most ő maga keresett fel, amikor pillanatnyi lelki meg­hasonlásbán maga felé fordította a fegyvert. A rokonszenves, képzett ifjú tisztviselő halálesete nagy részvétet keltett. Özvegy édesanyja és négy testvére gyászolják korai elhunytáf. Temetése november 11-én volt Gyulán, a Szeutháromság temetőben. — Endrődy Sándor, a közkedvelt költő, aki két hét óta érelmeszesedés miatt ágyban fekvő beteg volt, november 8-án délben Buda­pesten meghalt. Halálozás. Kollányi József né szül. Bálint Gizella özv. Bálint Ferencné gyulai füszerkeres- kedő ieáuya november 12-án életének 23-ik és boldog házasságának 5-ik évében hirtelen és vá­ratlanul elhunyt. Az elhunytat édesanyján kivül férje és kis fia kiterjedt rokonsággal gyászolják. Temetésé november 13-án délután 4 órakor lesz a Rákóezy Ferenc-utcai gyászházból a Szenthá­romság temetőbe. Drágább lett a bor. A Magyar Tőzsde no­vember 6. számában olvassuk, hogy nagy bor­spekuláció indult meg ismét a borszakmában s a kivitel szempontjából Ausztria és Csehország jön­nek számításba. Kecskemét város homoki borát 36 korona 10 fillérjével vásárolta meg az ottani Fructus borgazdasági részvénytársaság. A borital- adó és húsfogyasztás! adó felemeléséről terjesztett híreket illetékes helyen megcáfolták, sőt a hus- fogyasztási adónak nem a felemelése, hanem csökkentése van tervbe véve. Termelők és részesek és psdig mindazok, akiknek feles, harmados vagy negyedes művelés­ből kuboricarészesedésük volt, jelentkezzenek 3 nap alatt Nádházy Gyula városi jegyző irodájában. Az »Akarat* Magyar munkások Beszerző Takarék és Lakásépítő Szövetkezet házat épit tag­jainak tőke nélkül. Az Akarat megalapítója és elnök-igazgatója, Balogh Jenő Zoltán műépítész 1920. évi november 14-én (vasárnap) délután fél 3 órakor, a Göndöcs-népkerti pavillonban ismer­tető előadást tart a szövetkezetbe való belépésről, a házépítésre igény tartásról és a 18 évi lakbér törlesztés módozatairól stb. Balogh Jenő Zoltánnak nemzet gazdasági tekintetben nagy horderejű tevékenysége és sikere már az egész országban közismert. Közönségünk minden rétegének érdeke, hogy ezen érdekes és a boldog jövő megteremté­sét ismertető előadást meghallgassa, mert ha az Akarat zászlója alá tömörülünk, úgy megteremt­jük a boldog Magyarországot. Ott legyen mindenki! Belépődíj nincs. Beiratkozás nem kötelező. Eddig 50000 tag. Gyermekek és serdülő ifjak kihelyezése. A magyar királyi miniszterelnökség népgondozó osztályához (Erzébet királyné ut 15-17.) számosán fordulnak azzaal a kérelemmel, hogy 9—16 éves tehát részben tanköteles, részben a tanköteles koron túl levő gyermekeknek a téli hónapokra vidéki gazdáknál elhelyezését közvetítse. Különö­sen az ipari munkásosztály körében megnyilat­kozó ezen óhajnak eleget teendő, a Népgondozó osztály mozgalmat indít e gyermekek vidéken leendő téli elhelyezése iránt. Budapestről előre­láthatólag 1000-nél is több gyermek kér elhelye­zést vidéken s a tartás ellenében szívesen vállal­koznak testi erejüket meg nem haladó, könnyebb természetű házkörüli munkára. A jelentkezők, akik fővárosi gyermek tartását vállalják, ne te­gyék ezt pusztán arra való tekintette], hogy ezzel cselédhez jussanak, hanem elhatározásokban a gyermekekkel való bánásmódban, tehát azok munkaerejének kihasználásában és élelmezésükben emberbaráti szeretet is nyilatkozzék meg. Gyula város hatósága felkéri a közönséget, hogy azok az egyének, kik rövidebb vagy hosszabb időre tartásra gyermeket vállalnának, ezen szándékukat a polgármesteri hivatalnál jelentsék be azzal, hogy mily korú leány vagy fiúgyermeket óhajta­nak, mennyi időre s esetleg minő feltételek mel­lett vállalják azt. A bejelentésnek november 20. napjáig kell megtörténni. Éjjeli betörés Csőke István gyulai polgár­társunk házába november 10-én éjjel ismeretlen tettesek behatoltak, a kamarát feltörték és azon keresztül a padlásra mentek, ahonnan 8 darab fehérneműt és egy zsákot elemeitek. A bázbeliek idejében észrevették a tettesek betörését, nyom­ban segély után néztek és felkutatták a környé­ket. Az épen arra járó rendőrség, amint az ügyről értesült, szintén résztvett a nyomozásban, meg­vizsgálták a tényállást, nagy buzgalommal nyo­moztak minden irányban, de a betörők elfogása nem sikerült. Ehhez hasonló eset történt múlt héten a Pálinkaház-utcában, hol egy magános őzvegyasszonynak kis gabonakészletét éjjel a pad­lásról a tolvajok ellopták. A villanytársaságok pőréi a felemelt áram- dijak miatt A villamos társaságok, továbbá a városok és különösen azok fogyasztói között már a háború folyamán éles ellentét mutatkozott, mert a szén folytonos drágulásával kapcsolatban a villamos áramot szolgáltató társaságok egyre- másra emelték az áramdijakat. Kritikussá vált a helyzet a felek között az októberi forradalom kitörése után, amikor erős lendületbe csapott át a drágulás és ez különösen érezhető volt a szénárakaál. — Sok helyen a lakosság nem volt hajlandó a fölemelt áramdijakat megfizetni és a társaságok az üzem megszüntetésével fenyege­tőztek, ámde ez nem segített a helyzeten, mert a növekvő árakat a városok nsm fogadták el. Körülbelül százmilliós követelés támadt ilyen­formán a különböző társaságok részéről az egyes városokkal szemben. A társaságok egy része pórra vitte a dolgot, de ez olyan hosszadalmasnak bizo­nyult, hogy eddig még egyetlen esetben sem hoztak a magyar bíróságok az ilyen pöröknél ítéletet. Végül az év elején a kormány avatkozott bele az ügybe és rendeletet adott ki, mely szerint a vil­lamos társaságok és a városok között az áram­szolgáltatásra vonatkozóan felmerült vitás ügye­ket külön választott bíróság fogja elintézni. A bizottság Kolozsváry Endre államtitkár elnök­lésével folytatja működését és eddig 22 ügyet vizsgált meg, amelyec részben a társaságok, rész­ben pedig a városok és végül az egyes fogyasztók terjesztettek elő. Eddig négy ügyben hoztak vég­leges döntést és két esetben a fogyasztók javára, két esetben pedig a társaságok javára szólott a választott bíróság Ítélete. A legkomplikáltabb volt Szeged városának és az ottani villamossági társa­ságnak a peres ügye, amely végül is a társaság győzelmével végződött. A választott bíróság ugyanis kötelezte a fogyasztókat a fölemelt áramdij meg­fizetésére. A tanítók vasnti arcképes igazolványainak az 1921. évre való érvényesítését illetőleg Mikler Sándor kir. tanfelügyelő körlevelet bocsátott ki az állami és nem állami tanító személyzetre néz­ve, mely szerint az érdekeltekről névszerinti ki­mutatás küldendő be, melyet a tanfelügyelőség érvényesítési záradékkal lát el és ezen érvényesí­tett kimutatás csatolásával az arcképes igazolvá­nyok közvetlen lesznek beküldve a vasúti üzletj vezetőséghez. Az érvényesítési eljárás ezen u- módja igen gyakorlati és megrövidíti a kezelés eddigi hosszadalmasságát. A só is drágnl. Az egyedüli ásvány, ame­lyet meg lehet enni a só és ami nélkül a legjobb gazdasszony főzete ehetetlen lenne, szintén nem maradhat ki a repülőgépen haladó ármagas­sági versenyből és eddigi 9 korona 40 filléres színvonalát átlépve, most siklórepüléssel kilónként 70 fillérrel feljebb emelkedett. Most már 10 ko­ronán felül lesz az ára kilónként, de ez még semmi, mert Oroszországban 200 rubel az ára kilónként, — ba van.

Next

/
Thumbnails
Contents